Az orvostudomány mindig csak egyfajta távoli célként tekintett a halhatatlanságra. Inkább tartozott ez a sci-fi filmek világához, mintsem a hétköznapi ember mindennapjaihoz. Tény pedig, hogy évek óta zajlanak kutatások a témával kapcsolatban, és kisebb-nagyobb sikerekkel már korábban is munkálkodtak azon, hogy az emberi test sejtjeit egyfajta álomszerű állapotba juttassák, ahonnan majd sikerül egyszer felébreszteni azokat. A probléma az utóbbival van.
1976-ban végezték az első hibernálást
Az első hibernált emberek 1976-ra datálhatók, amikor 74 embert kezdtek el ilyen módon tárolni. A szakemberek a molekuláris nanotechnológia segítségével igyekeznek az újraélesztést megoldani az egyébként nitrogénben történő lefagyasztás állapotából. A NASA éppen úgy érdeklődik a téma iránt, mint azok, akik a gyógyászatban történő alkalmazást fejlesztenék ki segítségével. Ami tehát a sci-fi filmekben az űrrepülésekhez nélkülözhetetlen, az talán nincs is olyan messze a tudománytól, mint amennyire hisszük.
Amerika és Oroszország: jelenleg itt fagyasztathatjuk le magunkat!
A hibernált emberek tárolásával foglalkozó, legrégebben létrejött társaság az Alcor Alapítmány, de a Cryonics és az orosz KrioRus is a területen dolgozik, és várja mindazokat a vagyonos embereket, akik megengedhetik maguknak, hogy hibernálással tartósítsák testüket, és talán majd egyszerű újra élhetnek. A jelenlegi információk szerint a felsorolt társaságoknál összesen több mint 300 ember várja, hogy egyszer megoldás kínálkozik a sérülésmentes felélesztésre, valamint az esetleges betegségeik gyógyítására.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban?
A folyamatra csak a halál beálltát követően kerülhet sor. Folyékony nitrogénbe kerülnek a hibernált emberek és mínusz 196 fokon történik a tárolásuk. A hűtéssel elméletileg a sejtroncsolódást lehet megállítani, de tényleges kutatási eredmények emberek hibernálásból való felélesztésével egyelőre nem állnak rendelkezésre.
Egyfajta opció az is, ha csak a fej hibernálására kerül sor. Ilyenkor a cél az, hogy a jövőben majd egy mesterséges testben élhesse életét a páciens. Ez valamivel olcsóbb megoldás a teljes test hibernálásáért, amiért nagyjából 71 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni. Az Alcornál például azért is fizetni kell, hogy valaki az ügyfelei lehessenek, így a tagságért évi 176 ezer forintot kell fizetniük halálukig.
Az, hogy a hibernált emberek valaha tényleg feléleszthetők-e, és jár-e ez bármilyen sejtkárosodással, egyelőre nem tudjuk. Az ügyfelek nem a halhatatlanságot vásárolják meg, mindössze a reményt arra. Innentől pedig el lehet kezdeni vitatkozni arról, hogy mennyire etikus egy ilyen vállalkozás, vagy egyáltalán van-e értelme ténylegesen bizonyítható eredmények nélkül belevágni a nagy kalandba. A tapasztalatok és az érdeklődők száma azt mutatják, hogy néha a remény is elég ahhoz, hogy eladható legyen egy nem mindennapi, prémiumszolgáltatás.
