Minden embert – akit a Parlament megválasztott – a döntés teljes szabadsága illeti meg?

A kormányfő szavai szerint, az Országgyűlés által megválasztott tisztségviselő szabadon dönthet a hatáskörét érintő kérdésekben. Ez alapján a Parlament vagy a kormányfő nem gyakorolhat nyomást az általa megválasztott tisztségviselőkre.

Ezzel szemben, a Fidesz részéről már jó ideje éles kritikák érték Simor András jegybankelnököt.  Simort a Fidesz 2009 óta támadta ellenzékből – leginkább a jegybankelnök off-shore cégével kapcsolatban. Szakmailag alkalmatlannak és morálisan megbukottnak nevezte az MNB elnökét.

Közvetlenül kormányra kerülése előtt, a Fidesz határozottan lemondásra szólította fel a Simor Andrást, majd a választások másnapján Orbán Viktor egyértelmű üzenettel támadt a jegybank elnökére: „Az MNB nem lehet offshore lovagok szálláshelye.”  Így Simornak csaknem két évig erős szembeszélben kellett munkálkodnia. Csak mostanra racionalizálódott a Fidesz hozzáállása. De ne felejtsük az MNB és PSZÁF összevonására és a Simor eltávolítására vonatkozó kísérleteket, valamint a jegybank elnök fizetésének csökkentését, ami még az EU rosszallását is kiváltotta.

Ráadásul amíg még Schmitt lemondásáról beszélt az ország és a lehetséges jelöltekről indultak meg találgatások, addig Simort a vagyonnyilatkozatáról faggatta a mentelmi bizottság. Emellett a Gyurcsány-kormány eszközéhez nyúltak, és kicserélték „alóla" a monetáris tanácsot. Így az MNB legfőbb eszköze az alapkamat meghatározása során korántsem önálló – komoly kormányzati befolyás alatt van.

Így aztán még érdekesebb az a kettősség, amiben a volt államfő és a jegybankelnök részesült a miniszterelnök és a Fidesz részéről. Bár erkölcsi deficitről lehetett beszélni a Simor-ügyben (azóta már arról sem), jogilag azonban semmiféle aggály nem merült fel.  Nem ez a helyzet a plágiumbotrányt illetően, ahol a szenátus részéről nem csak erkölcsileg, de jogilag is teljesen megalapozott volt Schmitt kisdoktori címétől való megfosztása.