Vége van a jogállamnak?

2010. november 23. 12:37 – Ténytár
|

Mostanában elég sokat hallhatunk, olvashatunk arról, hogy a friss törvényi változások nyomán már a jogállamnak, vagy akár a demokráciánknak is befellegzett. Elég nagy a káosz a témában, igyekszünk tehát rendet tenni. Az alapokkal kezdjük, és oda lyukadunk ki, hogy lényegében vége van a jogállamnak.

K:

Mi az alkotmány?

V:

Az alkotmányon – szűkebb, jogi értelemben – az államszervezet felépítésére, működésére, a polgárok jogaira vonatkozó alapszabályok összességét értjük alatta. Formálisan vett alkotmánynak azokat a törvényeket tekintjük, melyeket az egyes államok kifejezetten alkotmánynak nyilvánítanak, és amelyet alapvető törvény minőségük a többi törvény fölé emel.
Jelen pillanatban Magyarországon is ilyen határozza meg a mindennapjainkat. Hiszen az írott alaptörvény, az alkotmány, a jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el – azaz semmilyen jogszabály nem lehet ellentétes vele. Az alkotmányoknak további fontos jellemzője, hogy különleges eljárási rendben alkotják meg őket. Van ahol két egymást követő parlamentnek kell elfogadnia, Magyarországon ehhez elég az összes országgyűlési képviselő kétharmada.

K:

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 2 §-a kimondja, hogy “A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” Mit is jelent ez pontosan?

V:

Rendkívül komplex fogalom, leegyszerűsítve a jog uralmát értjük alatta – tehát azt, hogy senki nem állhat a jog felett. A jogállamban a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják. A jogállamiság elve magába foglalja:

  • a jogbiztonság elvét (mindenki számára egyértelmű, hogy egyes cselekedete milyen következményt von maga után),
  • a törvények előtti egyenlőség elvét,
  • és az alapvető emberi jogok védelmét.
K:

És mi az, ami nem jogállam?

V:

A nem jogállam az, ahol a fenti elvek valamelyike nem teljesül. Tehát például ahol a szabályokat az azokat alkotó államnak nem tartja be. Mindezt talán a Aldous Huxley, kitűnő brit író Szép új világ című regényében fogalmazta meg legpontosabban. Azon részben, amikor Nyugat-Európa világellenőre (a regényben tulajdonképpen diktátora) azt mondja a főhösnek: „Mivel itt én alkotom a törvényeket, meg is szeghetem őket. Büntetlenül, ám attól tartok, ezt Ön nem teheti meg.” („But as I make the laws here, I can also break them.With impunity, …, which I’m afraid you can’t do.”)

K:

De azért van az Alkotmánybíróság, hogy ezeket a helyzeteket kezelje, nem? Mivel is foglalkozik pontosan?

V:

Az Alkotmánybíróság (AB) - jelen pillanatban még - az alkotmányvédelem legfőbb intézménye. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme, valamint a törvényekben meghatározott egyéb feladatok. Határozatai mindenkire nézve kötelezőek. Az alkotmánybírák a politikai pártoktól független, elismert jogtudósok a vonatkozó törvény alapján (egyetemi tanárok, az MTA doktorai, vagy legalább 20 éves gyakorlattal rendelkező bírák).

K:

OK, ez tényleg elég fontos feladat. És mi most a gond?

V:

A jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata keretein belül eddig valamennyi alkotmányellenes jogszabályt megsemmisíthetett. Most ezen megsemmisítési és vizsgálati jogköre csonkítva lett - népszavazás tárgykörébe nem vonható törvények esetében egyáltalán nem vizsgálódhat.

K:

Ezek elég elvont dolgok, hol érint engem az, hogy ilyen vagy olyan jogkör csorbítva lett? Nem teljesen mindegy ez?

 

V:

Bár távolinak tűnik, s a mindennapokban ez ritkán látszik, mindennek komoly hatássai vannak a mindennapjainkra. Vessünk egy pillantást az Alkotmánybíróság – a jogköre korlátozását kiváltó – legutóbb határozatára.
A heves közéleti polémiát kiváltó 98%-os különadó ügyéről van szó. Ezt az AB megsemmisítette, mert visszamenőleges hatályú törvényről van szó, ami minden demokratikus jogállamban alkotmányellenes. Ez már önmagában elegendő lenne, de az érveknek még nincs vége, hiszen a tulajdonjog az alkotmányban biztosított alapjogok egyike, így a legutóbbi alkotmánymódosításig a bírák ennek a védelmét is ellátták - most már erre nincs lehetőségük.
Gondoljunk csak bele: a bírák jogkörének megnyirbálását követően a parlamenti többség hozhat olyan törvényt is, hogy pl. az az állampolgár aki már rendelkezik ingatlannal a 25. életéve betöltése előtt (ami ebben a korban ugyebár “pofátlanság”), az ingatlan vételárának 98%-át fizesse be az államkasszába. Egyértelmű, hogy a jogkör korlátozása “elébe ment” a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos jogszabály – hasonló indokok miatti – “elkaszálásának”.
A közelmúltból példákat hozva: 2010. elején az Alkotmánybíróság – alkotmányellenessége miatt – megsemmisítette a vagyonadót bevezető törvényt, valamint a családi pótlékot az adórendszerbe bevonó jogszabályt. Ha az AB-ra akkor a jelenlegi hatásköri szabály vonatkozott volna, akkor most vagyonadót kellene fizetnünk, s a családi pótlék is része lenne az adó alá vont jövedelemnek.

K:

Tehát akkor ha jól értem, a kormány hozhat olyan döntéseket, amik alkotmányellenesek, de csak azért nem lehet megsemmisíteni őket, mert az AB nem vizsgálhatja, hogy alkotmányosak-e?

V:

Igen, bizony jól érted. Ezzel lényegében kasztrálva lett az alkotmánybíróság.

K:

Ez elég rosszul hangzik. Megsemmisítheti az Alkotmánybíróság a jogkörét korlátozó alkotmánymódosítást?

V:

Jó kérdés, de nincs rá egyértelmű válasz! E körben még a jogászprofesszorok véleménye sem egységes. Mivel az Alkotmányt törvényekkel módosítják, s a törvényeknek az Alkotmánnyal, illetve a benne foglalt, az Alkotmánybíróság gyakorlata során kialakított elvekkel (amelyek szintén az Alaptörvény részét képezik - Sólyom László szavaival élve, a “láthatatlan alkotmányt” jelentik) összhangban kell lennie, ezért egyes professzorok úgy vélik, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az alkotmányos elvekkel – így a jogállamisággal – ellentétes alkotmánymódosító törvényeket.
Mások véleménye szerint azonban az Alkotmányt módosító törvényeket, amelyek maguk is Alkotmánynak minősülnek, nem bírálhatja felül a taláros testület, hiszen az csak az Alkotmánnyal ellentétes jogszabályokat vizsgálhatja, magát az Alaptörvényt nem. A fenti kérdésben még nem született egyértelmű döntés, ezért fennáll az elvi lehetősége annak, hogy egy beadvánnyal megtámadják az alkotmánymódosító törvény alkotmányosságát, és az indítványnak a bírák helyt adnak majd.
 

K:

Bármilyen visszamenőleges hatályú törvényt el lehet most fogadni?

V:

Elvileg nem, hiszen az AB döntései alapján és a jelenleg még (2010. december 31-ig) hatályos jogalkotási törvény szerint az állampolgár kárára visszamenőleges hatályú törvényt nem lehet elfogadni. De a legfontosabb ügyekben, amelyekben népszavazást sem lehet tartani, senki nem ellenőrizheti a törvény alkotmányosságát. Kivéve, ha az Alkotmánybíróság úgy véli, hogy az az élethez, emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelmét jelenti.
Tehát „csak” a népszavazás tárgyává nem tehető ügyekben, pl. a tulajdonhoz való jog esetében került ki az ellenőrzés az AB kezéből. Ezen esetekben gyakorlatilag bármilyen visszamenőleges hatályú törvény alkotható.
Hadd tegyem hozzá, hogy jelen precedens alapján a komány lényegében bármikor beemelhet bármilyen alapjogot a kivételek közé.

K:

Nem ütközik mindez alkotmányba vagy valamilyen más nemzetközi (uniós) egyezménybe?

V:

Lehet, azonban ezt még nem mondta ki senki, hiszen a megalkotástól eltelt idő nagyon rövid az ilyen eljárások lefolytatására. Az azonban bizonyos, hogy számos jogászprofesszor szerint ezek a törvények és az ilyen szabályozás számos olyan, az ENSZ (pl. Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya), az Európa Tanács (pl. Emberi jogok európai egyezménye) és az Európai Unió (pl. Európai Emberi Jogi Charta) égisze alatt megszületett, Magyarország részvételével működő nemzetközi emberi jogi egyezményt sért, amelyek kifejezetten nevesítik a tulajdonhoz való jogot és az emberek számára kedvezőtlen visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát.
A fenti jogsértések megállapítására azonban csak akkor kerülhet sor, ha az állampolgár valamennyi nemzeti jogorvoslatot kimerített, ráadásul e szervek emberi jogi “bíróságai” (pl. Az Európa Tanács esetén a strasbourgi bíróság) malmai lassan őrölnek, így csak egy lassú és költséges eljárás végén állapítható meg a jogellenesség. Amíg azonban ezek a szabályok fennállnak - addig a Ponyvaregény Vincentjének szavaival élve - “apró különbségek” vannak a magyar és a nyugati jogrendszerek emberi jogi szabályai között.
 

K:

Vége van a jogállamnak?

V:

Gyakorlatilag igen. Az az ország, ahol visszaható hatályú jogszabályok törvényerőre emelkedhetnek, ahol olyan alapvető jogok, mint a magántulajdonhoz való jog kikerülnek az alkotmánybírósági intézményes védelem alól, ahol nem valósul meg a hatalmi ágak elválasztásának elve, ahol a parlamenti többség fél év alatt 8 alkalommal módosítgatja az Alkotmányt az aktuális politikai érdekei mentén... nos, ott a jogállam gyakorlatilag megszűnik létezni.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA