Népi konzultáció – eszköz vagy szemfényvesztés?

2011. február 23. 19:44 – Ténytár
|

Az ellenzék népszavazást és/vagy az Országgyűlés négyötöde általi elfogadást és/vagy a következő Parlament általi megerősítést szeretne az új alkotmányhoz. Egyelőre a Fidesz-KDNP ezek egyikére sem hajlik. Ehelyett úgy döntöttek, hogy az ellenzék támogatása helyett közvetlenül a néphez fordulnak egy kérdőív formájában.

Bár nem létezik egyetlen egyértelmű konzultációs módszer, a konzultáció az alkotmányról feltétlenül fontos. A kérdőív eredménye amellett, hogy ellenőrizhetetlen, semmit sem jelez arról, hogy egy igazi népszavazás során mit válaszolnának az emberek. További gond, hogy a kérdések kiválasztása esetleges, és több esetben a megfogalmazás is tendenciózus.

A "körkérdés" tehát nem más, mint egy puha legitimációs kisérlet a kormányzat részéről. Amire azért van szüksége, mert az új alkotmány megerősítéséhez használható többi legitimációs eszközt (népszavazás, 4/5-ös elfogadás, új parlament általi megerősítés) túl kockázatosnak tartja.

K:

Mi célt szolgál a kérdőív?

V:

Véleményünk szerint elsősorban azt, hogy nagyobb legitimációt adjon a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetének. A kormány nem szeretné, ha az alkotmány a köztudatban Fidesz- vagy Orbán-alkotmányként élne. Mivel az ellenzék többnyire megtagadta a részvételt az alkotmányozásban, illetve hajlik erre, ezért más forrásból kell legitimációt szerezni. A népszavazás kockázatos vállalkozás lenne, ezért a konzultációnak ezt a viszonylag lagymatag, ám kockázatmentes változatát választja a kormány.

K:

 Kell-e az alkotmány kapcsán a néppel konzultálni?

V:

Az alkotmány kérdését egy érdekes kettősség övezi. A konzultációhoz legközelebb eső példával kapcsolatos felfogásból merítve, népszavazás keretében a legjobb olyan kérdésekről közvetlenül kérdezni a polgárokat, amelyek általános értékekre vonatkoznak, és amelyekre az utóbbiak mélyebb szakértelem nélkül, a saját értékrendjükből kiindulva megalapozott döntéseket tudnak hozni.
Minél inkább technikai jellegű a kérdés és minél mélyebb szakmai ismereteket igényel, annál kevésbé alkalmas arra, hogy a polgárok közvetlenül döntsenek erről. Így például az atomerőművekre vonatkozó biztonsági szabályokat nem akarnánk népszavazáson eldöntetni, de azt az elvi kérdést, hogy épülhessenek-e (további) atomerőművek Magyarországon, lehetne népszavazás tárgyává tenni. Egy másik fontos kitétel, hogy nem szabad egyének legalapvetőbb jogait érintő kérdéseket népszavazásra bocsátani.
Az ebből a szempontból alkotmány egy sajátos öszvér: mint a kormány által körbeküldött kérdőívből is kiderül, számos alapvető értékre vonatkozó kérdést vet fel, amelyekről a polgárok véleményt tudnak nyilvánítani. Egyúttal azonban tartalmaz számos bonyolult szakmai kérdést is – ilyen például a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyulása, az egymás feletti kontroll eszközei – és nyilvánvalóan sok fontos alapvető polgári jogot is érint.
Figyelembe véve az alkotmány összetett jellegét, nem létezik egyetlen egyértelmű konzultációs módszer, amely azt legitimálná. A konzultáció az alkotmányról feltétlenül fontos. Mindazonáltal egy meggyőző konzultáció nagyobb átgondoltságot, több előkészítést és jobb formát igényelne.

K:

Nem lenne egyszerűbb népszavazást tartani?

V:

De. Az is biztos, hogy egyértelműbb képet kapnánk arról, hogy mi a nép véleménye az alkotmánytervezetről. Az ellenzéknek és az ezt követelő szakértőknek ebben igaza van.
Egyúttal azonban sokkal kockázatosabb is lenne, hiszen elképzelhető, hogy akkor leszavaznák a polgárok az alkotmánytervezetet.

K:

Egyáltalán meg tudunk-e valamit ebből a “körkérdésből”?

V:

Valószínűleg semmit. Egy ilyen kérdőív, bármennyire is sokan küldik vissza semmit sem jelez arról, hogy egy igazi népszavazás során mit válaszolnának az emberek.
A nép akaratának megismerése szempontjából két fontos korlátja is van ennek. Egyrészt mivel ez nem egy hivatalos döntési folyamat része, sokan nem éreznek majd késztetést arra, hogy válaszoljanak.
Másrészt mivel a leendő alkotmánynak csak egy kis szeletébe kapnak beleszólási lehetőséget a polgárok, ezért az ebből semmiképpen nem derül ki, hogy az alkotmány egészéhez, a "körkérdés" által nem érintett számos kérdéshez hogy viszonyulnának.

K:

 Ez bizony komoly gond. Milyen további aggályokat lehet ezzel kapcsolatban felvetni?

V:

Elsősorban azt, hogy a jelek szerint a kérdőív a konzultáció illúzióját sugallja, miközben lényegét tekintve nem igazi konzultáció.
A konzultációnak sok formája van, de alapvető és elengedhetetlen jellegzetessége, hogy valódi beleszólási lehetőséget adjon a konzultált félnek. Még nem tudjuk, hogy az állampolgárok válaszait hogyan és mely mértékig fogják figyelembe venni, milyen formában fogják feldolgozni. Komoly gondnak tűnik, hogy a feldolgozás során nem lesz meg a népszavatásoknál kötelező többpárti és közigazgatási és ha szükséges bírósági kontroll. Így az "eredmény" akár bemondással is előállítható - senki nem lehet benne biztos, és senki nem ellenőrizheti azt. 
Amit tudunk, hogy a kérdőív a számos alkotmánnyal kapcsolatos kérdésnek csak egy kis szeletét tárja a polgárok elé, méghozzá egy-két kivétellel olyan kérdéseket, amelyek elég egyszerű, általánosan elfogadható értékítéletet igényelnek, amelyet több esetben a demagóg megfogalmazás is tendenciózussá tesz.

K:

 Nem elég, hogy ellenőrízhetetlen az eredmény, még tendenciózus megfogalmazás is? Tudnál példát mondani?

V:

Persze, az egyik kérdés például: „Vannak, akik azt javasolják, hogy az új magyar alkotmánynak korlátoznia kell az állam mindenkori eladósodásának mértékét, ezzel is felelősséget vállalva a jövő nemzedékekért. Mások szerint az alkotmánynak nem szükséges ilyen garanciát tartalmaznia. Ön mit gondol?”
Azt is lehetett volna mondani, hogy „Ugye akadályozzuk meg, hogy a képviselők elherdálják a jövő nemzedékek létalapját?” Ilyen tendenciózus megfogalmazás mellett aligha lesznek sokan, akik felvállalják, hogy a jövő nemzedékek sorsának megrontására törekednek. Függetlenül attól, hogy mit gondol valaki egy ilyen alkotmányos megkötés hasznosságáról, egyértelmű, hogy a kérdés igenlő választ megelőlegező megfogalmazása demagóg és retorikailag nem ad teret azon legitim ellenvéleménynek, miszerint – a jövő nemzedékek érdekében is – kifejezetten káros is lehet egy ilyen korlátozás. 
A kérdések szelektív felvetése és ilyetén megfogalmazása nem azt sugallja, hogy a kormány őszintén és átfogóan kíváncsi a polgárok véleményére, hanem inkább azt, hogy egy néhány kérdésben előretervezhetően olyan megerősítést akar kapni, ami hivatkozási alapként szolgálhat nem egy tucatnyi kérdés, hanem a teljes alkotmány legitimációjáról szóló vita kapcsán. 

K:

Mi lenne a legjobb formája a nép alkotmányozásba történő bevonásának?

V:

Erre nincs recept. Mindenesetre fontos különválasztani az alkotmány megírását annak elfogadásától. Elvileg mindkettőbe bevonásra kerülhet a nép. Figyelembe kell azonban venni, hogy a teljes alkotmány vitája számos bonyolult szakmai kérdést tartalmaz, ezért nagyon nehéz adekvát formában megvitatni a teljes népességgel.
Elvileg pont az ilyen bonyolult, összetett kérdések megvitatására a legalkalmasabb egy képviseleti fórum, azaz az Országgyűlés. Ezután a polgárok, amennyiben követték a vitát, egy népszavazás keretében dönthetnek a teljes dokumentumról, azt elfogadva vagy elutasítva.

K:

Eddig senki nem kérte ki ilyen részletesen a polgárok véleményét. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-kormány az első, aki komolyan veszi a polgárok véleményét?

V:

Ha eltekintünk attól, hogy a konzultáció inkább színlelt, mint valós, akkor is tény, hogy eddig semelyik kormány sem fogadott el új alkotmányt.
Mivel a Fidesz a mezei törvények megvitatásába (ill. a hatályos alkotmány módosításába) sem vonta be a polgárokat – sőt, sokszor még az érintett civileket és szakértőket sem – ezért nem állítható, hogy alapvetően változott volna a polgárok bevonásának mértéke a politikai döntéshozatal folyamatába.

K:

De a Fidesz korábban több népszavazást kezdeményezett? Mi változott azóta?

V:

Azokban az esetekben taktikailag hasznos volt a Fidesz számára népszavazás, most inkább taktikai kockázat.
Máshogy megfogalmazva, korábban a népszavazás annak eszköze volt, hogy a Fidesz ellenzékből érvényesítse álláspontját a kormánnyal szemben. Most, hogy kormányon van és megvan a parlament felhatalmazása, hogy saját politikáját folytathassa, nem annyira vonzó annak lehetősége, hogy a legfontosabb projektjét leszavazhassák.
Mindenesetre érdemes azt is figyelembe venni, hogy erős érvek szólhatnak mind a mellett, hogy egy alkotmányt mindenképpen népszavazással kell megerősíteni (pl. az, hogy ez a legfontosabb törvények csomagja, ezért különleges legitimáció kell hozzá, amit egy egyszeri parlamenti választás nem adhat), valamint amellett is, hogy az alkotmány, mint az átlagos törvénynél sokkal bonyolultabb, összetettebb kérdés, épp az, ami nem alkalmas egy népszavazásra, hanem más fajta különleges közjogi megerősítést érdemel.

K:

Egy kérdőív elegendő az új alkotmány legitimációjához?

V:

Nem. Adott esetben jobb lehet, mint a konzultáció teljes hiánya, attól függően, hogy mennyire ragadja meg a kérdőív az alkotmány lényegét. Bár a konzultációban feltett kérdések lényegesek, számos egyéb lényeges kérdés kimarad, és mint fentebb kiemeltük, a kérdések megfogalmazása hitelteleníti a legitimációs kísérletet.

K:

 Van esélye annak, hogy számít a konzultációs kérdésekre adott válaszom?

V:

Aligha, figyelembe véve, hogy olyan kérdéseket tett fel a kormány, amelyekben többnyire nem várható komoly társadalmi ellenállás.
A tendenciózus kérdések ellenére azonban egy kérdésben elképzelhető, hogy a kormány valóban csak tájékozódni szeretne, hogy mennyire intenzívek az ellenérzések, illetve éppenséggel a KDNP-nek akarja bemutatni, hogy nem kivitelezhető az elképzelése: ez a 4-es számú kérdés, a gyermekek után járó addicionális szavazati jogról.
A többi kérdéssel ellentétben itt nem borítékolható az osztatlan lelkesedés. Azonban ha a választ adók többsége nemet mondana erre a felvetésre, annak két előnye is lenne: egyrészt a kormány azt mondhatja, hogy „lám, engedünk az eredeti elképzeléseinkből, ha a nép azt nem akarja!”, másrészt bizonyíték a KDNP felé, hogy ez most nem feltétlenül népszerű. Gond legfeljebb akkor lehet ebből a vitatott javaslatból, ha a válaszolók többsége igent mond, de a nem válaszolók többsége intenzív ellenérzéssel viseltetet a felvetés iránt. Ez esetben nem nagyon lesz más választása a Fidesznek, minthogy felvállalja a gyermekek után járó szavazati jogot, annak ellenére, hogy az jelentős politikai kockázatot jelent.

K:

 Más kérdésben miért nem kérik ki a polgárok véleményét, hiszen sok mindenhez szívesen hozzá szóltam volna?

V:

Jó dolog, ha a polgárok sok mindenhez hozzá szeretnének szólni, és erre a szavazás eszközén túl sok lehetőségük nyílik: írhatnak a kormánynak vagy képviselőiknek, elmehetnek a képviselőjük fogadóórájára, stb.
Az alkotmány azonban kétségkívül kiemelten fontos terület, ahol egyrészt ezek a lehetőségek nincsenek meg, másrészt hosszú időkre meghatározhatja a Köztársaság működésének kereteit és alapvető értékeit. Így tehát megalapozott az az álláspont, miszerint a napi politikai kérdésektől eltérően erről fontos konzultálni a néppel.

K:

Ez az egész kérdőívesdi eléggé fából-vaskarikának tűnik nekem. Mennyit adnak ki erre?

V:

Egyelőre csak a kormányzaton kívüli becslések nyilvánosak (feltéve természetesen, hogy a kormánynak vannak egyáltalán becslései), de ezek 1 milliárd forint körülire becsülik a költségeket. Ez kb. harmada egy közjogi hatással is bíró népszavazásnak.
Úgy véljük, azonban hogy egy rendesen végrehajtott, valós konzultáció megér akár jelentős költségeket is: de sajnos a jelen kérdőív nem tesz ezen elvárásoknak eleget.
Mindenesetre ettől függetlenül elvárható lenne, hogy egy ilyen projekt költségeit a mindenkori kormány maga is nyiltan feltünteti, mert a kormány kiadásainak ismeretei fontos elemei a demokratikus politikai működésének.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA