„Magyarország arra számít, hogy legkésőbb október végéig megszületik a megállapodás az IMF-fel és az Európai Unióval a hitelkeretről" – mondta Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős miniszter a Reutersnek 2012. június 29-án.
A kormány a régóta húzódó jegybanktörvény módosításának elfogadásával végre pontot tett az ügy végére. A végleges törvényt a nemzetközi intézmények (EU, EKB, IMF) is kielégítőnek találták, így Varga Mihály bejelentette, hogy 2012. július 17-én megkezdődhetnek a tárgyalások a Valutaalappal.
A kormány Varga Mihály szerint egy 15 milliárd eurós hitelkerettel számol. A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint a megállapodás bármikor megszülethet augusztus közepe és október vége között.
A kormány inkább rugalmas hitelkeretre tartana igényt, mint a több feltétellel és kötöttséggel járó készenléti hitel-megállapodásra.
A pontos csomagról még nehéz bármilyen konkrétumot mondani, hiszen már a hitel típusáról is eltérő elképzelései vannak a feleknek. Másik írásunkban sorra vettük, milyen negatív eredményei voltak az időhúzásnak, és milyen további akadályok merülhetnek fel a tárgyalások során.
Varga Mihály mindenesetre kemény tárgyalásokra készül. Elmondása szerint biztosan szó lesz a tranzakciós adó jegybankra való kiterjesztéséről, amit Simor András nem is hagyott szó nélkül.
Egyelőre kérdéses a kormány kompromisszumkészsége is. Bár Varga Mihály tárgyalópozícióba helyezésével úgy tűnik a kormány végre a megegyezést keresheti. Azokat az arcokat, akik részt vettek a korábbi „kipaterolásban" és „izmozásban" pedig jobb, ha elrejtik a tárgyalódelegáció elől.
Az internet viszont szerencsére nem felejt. Az IMF-ügyében egy korábbi összeállításunkból csemegézhetnek a kormányzati szereplők megnyilvánulásaiból.
Sikeres volt a miniszterelnök „izmozása" az IMF-fantom feltételeivel: Varga Mihály főtárgyaló a Bloombergnek tett kijelentése szerint csak októberben folytatódhatnak a tárgyalások a Valutaalappal, pedig Varga korábban a tárgyalások október végi lezárását jósolta.
A késlekedés amiatt is kétséges, mert az amúgy sem stabil lábakon álló költségvetés egyik támasza pont az IMF-megállapodással járó kamatkiadások csökkentése, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint 102 milliárd forintos megtakarítást jelentene. Így a költségvetés mielőbbi véglegesítésének is feltétele a mielőbbi megállapodás.
Ráadásul a piac is beárazta már a magyar államkötvényekbe a tárgyalások megkezdését. Orbán Viktor újbóli keménykedésére a forint árfolyama megint érzékenyen reagált.
A miniszterelnök parlamenti felszólalásában hétfőn úgy fogalmazott, hogy Magyarország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, „rossz megállapodást" kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Ugyanakkor ő is hitet tett a tárgyalások folytatása mellett. Kérdéses a további késlekedés ára: az IMF védőhálója újra megerősítheti a befektetők bizalmát.
Bár Varga Mihály tárca nélküli miniszter korábban a tárgyalások befejezését remélte október végére, a hónap közepére csak a tárgyalások felgyorsulásában bízik.
Magyarország mindenesetre részt vesz az IMF október 14-i közgyűlésén. Az országot Varga Mihály képviseli majd, aki a tervek szerint találkozik Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosával.
A tárca nélküli miniszter a Heti Válasznak adott interjújában elmondta, hogy az EB-vel szembeni kötelezettségeinket is teljesíteni kell. Az Orbán-kormánynak október 5-ig be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tervez az államháztartási hiány három százalék alatt tartására, amivel kikerülhetünk a túlzott deficiteljárás alól. Ennek alapján dönt majd a bizottság, hogy felfüggeszti-e hazánk esetében az uniós támogatásokat, vagy sem.
Varga Mihály továbbra is tolja el magától és kormányától a felelősséget a várt gazdasági növekedés és annak államháztartásra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Elmondása szerint a külföldi szervezetek által túl optimistának nevezett makrogazdasági forgatókönyvet a kormánynak csak a negatív külső gazdasági helyzet miatt kell megváltoztatnia.
Varga arra a kérdésre, hogy mikorra várható a tárgyalások lezárása, ezt válaszolta: „Amikor a miniszterelnök felkért a tisztségre, arra a kérdésre kellett válaszolnom, hogy mi minősülhet majd a munkám eredményének. Szerintem az, ha az ország finanszírozása és működése számára sikerül a legkedvezőbb feltételrendszert kialakítani. Éppen ezért könnyen lehetséges, hogy a végén az számít majd eredménynek, ha mégsem állapodunk meg az IMF-fel. Személyes meggyőződésem továbbra is az, hogy egyezségre kell jutnunk. Ezt persze nem lehet évekig elhúzni. Ezért is kötöttem ki a magam számára egy határidőt. Remélem, még annak letelte előtt sikerül a józan ész és a nyilvánosság elvárása szerint megkötni a megállapodást."
Az origo információja szerint az IMF faképnél hagyhatja a tárgyalóasztalnál a magyar kormány képviselőit. A hírportál úgy értesült, hogy a Valutaalapnál az ellene indított belföldi kampány, illetve az újabb unortodox ad hoc adóintézkedések verték ki a biztosítékot. Ezt tetézi a kormány kompromisszumképtelensége és az egyet előre, kettőt hátra politikája. Eközben többen is úgy vélik, hogy a kormány csak az időt húzza, kihasználva a viszonylag kedvező piaci hangulatot.
A főtárgyaló Varga Mihály még aznap cáfolni igyekezett a tárgyalások megszakadását. Szerinte miután az EB november 7-én közzé tette az uniós tagállamokra vonatkozó gazdasági előrejelzéseit, a tárgyalások folytatódni fognak.
Másnap azonban az IMF magyarországi képviselője arról tájékoztatta a Reuters-t, hogy nincs következő időpont a tárgyalások folytatására. Mivel egyre nehezebb követni, hogy ki, mikor, mit mondott IMF-ügyben, mi megpróbáltuk összeszedni - nem volt egyszerű feladat -: az eddigiek alapján nagyon úgy néz ki, hogy a Valutaalap törököt fogott a magyar kormánnyal.
Gyakorlatilag kijelenthetjük, hogy nem lesz IMF-megállapodás. Bár folynak még a nem hivatalos tárgyalások a két fél között, a kormánynak elkötelezettséget kellene mutatnia a tárgyalások lezárása felé. Ennek azonban semmi jelét sem mutatja. Mára az IMF-nél is belátták, hogy vége a magyar kalandnak: csak a szokásos éves kötelező látogatáson egyeztetnek a kormánnyal - jövőre.
Az elmúlt két hónapban bejelentett három, összesen több, mint nyolcszázmilliárd forintnyi megszorító csomag unortodox intézkedései teljesen szembementek a nemzetközi szervezetek ajánlásaival, amit betetőzött a kormány belföldi kampánya a Valutaalap ellen.
Most már biztosan kijelentjük, hogy a Valutalap törököt fogott a magyar kormánnyal. Aki pedig kíváncsi az egyet előre, kettőt vissza kormányzati pávatánc lépéseire, annak összeszedtük az elmúlt egy év történeseit IMF-ügyben.
Bár korábban arról volt szó, hogy csak a megállapodás után lesz kötvénykibocsátás devizában, most mégis arról szólnak a hírek, hogy ezzel helyettesítenék a Valutaalapot. Ha ez sikerülne, akkor is meg lehetne oldani az ország finanszírozását IMF-hitel nélkül, ha a forintban jegyzett állampapírok eladása nehézzé válna és elapadnának a belföldi pénzforrások.
A kötvénykibocsátás valószínűleg dollárban történne. Két-három milliárd dollár 440-660 milliárd forintot jelentene a kormány számára, amivel ki tudná húzni a 2014-es parlamenti választásokig.
