Pár hónap alatt elkészül a kerítés a déli határnál? (19)

1 hozzászólás | 2015. július 10. 08:10 – Ténytár | Forrás: Pár hónap alatt épül meg a kerítés a déli határon
|

„Néhány hónapot vesz igénybe a magyar-szerb határra tervezett ideiglenes határzár kiépítése” – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 műsorában.

Szijjártó Péter szerint mindössze néhány hónapot vesz igénybe a magyar-szerb határra tervezett ideiglenes határzár kiépítése. A külgazdasági és külügyminiszter az M1 műsorában azt mondta, hogy azokon a területeken kezdődik majd meg a munka, amelyek a leginkább „kitettek” a bevándorlási nyomásnak, hogy „világos legyen mindenki számára, az ilyen törvénysértő cselekedeteknek Magyarország gátat szab”.
 
 
Szijjártó úgy gondolja, hogy Szerbia és Magyarország viszonyát nem árnyékolja be a határzár, mivel „ez egy olyan kényszerintézkedés Magyarország részéről, amellyel megvédjük Magyarországot, és mint külső határ, megvédjük az Európai Uniót is az elképesztő mértékű illegális bevándorlással szemben” – fogalmazott a miniszter.

 

FRISSÍTÉS (2015. július 15.)
Több tucatnyi katonai jármű vonult ki a magyar-szerb határhoz hétfő reggel Mórahalomnál. Elkezdték azt a határzárat megépíteni, amelyről a kormány döntött a migránsok visszaszorítása miatt. Egész pontosan még csak a „mintakerítés” felhúzása kezdődött el, az igazi kerítés – amely a nol.hu szerint négy helyett csupán három méter magas lesz – később épülhet, az erről szóló törvény hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben, amely csak augusztus 1-jén lép hatályba.
 
A tervek szerint novemberre a 175 kilométer hosszú határzár teljes egészében elkészülhet. Az új vasfüggöny hivatalosan publikált 6,5 milliárdos költsége csak az anyagárat és az ahhoz kapcsolódó járulékos kiadásokat fedezi, tehát a kivitelezési költségeket nem.
FRISSÍTÉS (2015. július 22.)
A legrövidebb határidőn belül kell felállítani a 175 km-es kerítés a szerb-magyar határon – mondta Lázár János a kormányülés szünetében tartott rendkívüli Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter több újdonságot is bejelentett a kerítésről: a szerb-magyar határtól 10 méteres szakaszt vesznek igénybe, a határtól 2 és fél méterre húzzák fel a kerítést a magyar oldalon. 
 
Kétfajta ideiglenes határzár létesül: a nehezen megközelíthető, mocsaras szakaszon (30-40 kilométeren) másfajta határzár, mint az átjárható szakaszokon, amelyeket az embercsempészek is ismernek és megjelölnek. Ez utóbbi szakaszokon „horganyzott határzár” lesz. A nehezen járható szakaszokon pedig pengés drótkerítés lesz. Másfél méterrel lesz a föld alatt, a föld fölött 3 méteres oszlop, rajta pedig egy 70 centis úgynevezett NATO-drót, vagyis szögesdrót.
 
Lázár válaszolt arra az újságírói kérdésre is, hogy mi lesz azokkal, akik csak leülnek a kerítés tövébe. Ez ugyanis már magyar terület lesz. Lázár szerint  nem engedik be őket, és ha magyar területre lépnek illegálisan, akkor bűncselekményt követnek el, így „érdemes elgondolkodniuk”, hogy odaülnek-e. Ősszel módosítják a Büntető törvénykönyvet, de még nem tudni, hány év börtönt jelent az illegális határátlépés.
FRISSÍTÉS (2015. július 27.)
Augusztus 31-éig felépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő az erdélyi Tusnádfürdőn szombaton.
 
A miniszterelnök a 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Tábor szombati fórumán, a beszéde után kérdésre azt mondta, az eddigi tapasztalatok alapján egyhatodára, egyhetedére csökken azonnal az illegális határátlépők aránya az ilyen határzárak kialakításával. Hozzátette, nagyarányú javulást vár ettől a lépéstől.
 
A tervek szerint óriási feliratok és nyilak lesznek a kerítésen, amelyek mutatják majd - a miniszterelnök szavaival - „minden érdeklődőnek”, merre is kell menni.
FRISSÍTÉS (2015. augusztus 4.)
Az MTI helyszíni tudósítója bejelentette: elkezdődött az ideiglenes biztonsági határzár kivitelezése a magyar-szerb határon, az Ásotthalom-Királyhalom határátkelő közelében hétfő délelőtt.
A katonák acélkarókat vernek le az előző héten a honvédség által előkészített, az aljnövényzettől megtisztított és munkagépekkel elegyengetett terepen. A határzár mintaszakaszánál alkalmazott technológiák alapján a karók a NATO-drótból épített háromszintes gúlák tartására szolgálnak majd.
 
A Délmagyar információ szerint a honvédek mellett 318 közmunkás is részt vesz majd a munkákban. Orbán Tusnádfürdőn jelentette be, hogy a műszaki határzár augusztus 31-én teljes, 175 km-es hosszában állni fog.
FRISSÍTÉS (2015. augusztus 25.)
A tervek szerint haladnak a déli határra épülő kerítés munkálatai, és már megközelítőleg 110 kilométeren áll a gyors telepítésű drótakadály a kitűzött 175 kilométerből – írja a Napi Gazdaság a Honvédelmi Minisztériumra hivatkozva. Az egyetlen szépséghiba, hogy a kerítést építő közmunkásoknak nem volt szabadnapjuk még augusztus 20-án sem, a négynapos ünnepi hétvégét végig kellett dolgozniuk
 
A gyors telepítésű drótakadály elkészültével párhuzamosan megkezdődött mögötte a három méter magas fémoszlopos kerítés felállítása is. A biztonsági határzár építése két fázisra osztható fel: az első augusztus 31-ig tart, eddig a műszaki akadállyal le kell zárni a teljes határszakaszt, amely körülbelül 175 kilométert jelent. Az első ütemben nem a végleges kerítést, pusztán a földbe vert betonvasakra felhúzott gyors telepítésű akadályt készítik el. A második ütemben meghatározott tervek szerint a teljes biztonsági határzárnak november 30-ig kell elkészülnie.
FRISSÍTÉS (2015. szeptember 1.)
„Augusztus 31-éig felépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő az erdélyi Tusnádfürdőn még július végén. 
 
Egy kerítést valóban felhúztak a határra, az úgynevezett GYODA-t, hivatalos katonai nevén gyorsan telepíthető drótakadályt, ami azonban teljesen értelmetlen, mivel a menekültek számára csak rövid ideig okoz problémát, hogy átjussanak rajta. Vastag kapucnis pulcsi segítségével ugyanis könnyen át lehet alatta kúszni (ahogy a szegedma.hu is megörökítette), egyedül az állatok és a kisgyermekek számára jelent valódi veszélyt az új határzár. Ráadásul a Horgos és Röszke közti vasúti pályán keresztül (ahol a vonatforgalom miatt nincs kerítés) könnyen át lehet sétálni Magyarországra, ami így végképp értelmetlenné teszi az egész projektet.
 
A honvédség a GYODA elkészülte után már a 3,5 méter magas kerítésre koncentrál, hogy az is minél előbb elkészüljön. Lázár János egy harmadik, a GYODA és a kerítés közötti védelmi vonalról is beszélt, ami tervezés alatt van. 
FRISSÍTÉS (2015. szeptember 10.)
A bevallottan kormánypárti Magyar Idők (leánykori nevén Napi Gazdaság) telefonon érte el a kormányfőt, aki elmondta, hogy Mórahalom-Röszke térségében Lázár János miniszterrel együtt szemlélte meg a védelmi vonalat, az ott dolgozó rendőrökkel és katonákkal is elbeszélgetett.
 
A váratlan határszemle arról győzte meg, hogy fel kell gyorsítani az ott folyó munkálatokat, ehhez nagy létszámú élő erőt kell biztosítani, valamint mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy a következő hetekben intenzív munkát kell végeznie – mondta a Magyar Időknek Orbán Viktor.
 
A vs.hu értesülései szerint Hende Csaba azért mondott le, mert a határzár nem lesz kész akkorra és olyan minőségben, ahogy azt a miniszterelnök elvárta. Állítólag Orbán úgy érezte, nem olyan hatékonysággal, gyorsasággal épül a kerítés, amennyire ez a kormányzat számára fontos. Hende a miniszterelnök elégedetlensége miatt ajánlhatta fel a lemondását.
FRISSÍTÉS (2015. szeptember 14.)
Miután Simicskó István átvette Hende Csaba helyét a honvédelmi tárca élén, az új miniszter egyből katonák tömegeit vezényelte a határra, hogy Orbán Viktor terveinek megfelelően sürgősen felépüljön a három méter magas határzár. Simicskó szombaton arról számolt be, hogy a honvédség már 4300 katonát küldött a 175 kilométeres szakaszon zajló kerítésépítésre.
 
A hirtelen felduzzasztott kerítésépítő csapatok összeszervezése és ellátása azonban nem ment zökkenőmentesen. Az egyik kivezényelt katona az Indexnek nyilatkozott az első hét kaotikus állapotairól, elmondása szerint a kerítésépítési gyorstalpaló elsajátítása után a gyakorlati munka során több probléma is felmerült. Volt, amikor egy teljes napot ácsorogtak anyaghiány miatt, máskor pedig több százan voltak egy gépre.
 
A katonák egy részét időközben az építés helyett már egy kiképzőközpontba vezényelték. A központban kapják meg a felkészítést a határvédelmi feladatokra, ugyanis a katonák már a menekültügyi válsághelyzet kihirdetésére várnak.
FRISSÍTÉS (2015. szeptember 17.)
A magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármas határtól „ésszerű távolságig húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
 
Szijjártó hozzátette: az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar-szerb határon épített kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, így a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába.
 
A miniszterelnök idöközben interjút adott a Die Presse című külföldi újságnak is, amelyből kiderül hogy nem csak a román, de a horvát határ bizonyos részeire is fog kerítés épülni.
FRISSÍTÉS (2015. október 5.)

Miközben a héten átlépte a háromszázezredik migráns is a magyar határt, elkészült a gyors telepítésű drótakadály a horvát-magyar határszakaszon. Az eddigi tapasztalatok szerint a pengés drótkerítés nem akadályozza meg a migránsok bejutását az országba, a három méteres kerítés felhúzására azonban még várni kell. Az építési munkálatokat hátráltatják a szerb határszakaszhoz képest jóval nehezebb terepviszonyok, valamint a drótkerítés akadozó utánpótlása.

Közben az Index kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy horvát felderítők figyelik a magyar építkezést, illetve keresik a határ gyenge, könnyen átjárható pontjait. Az Index forrása szerint a horvát-magyar határzár életbelépése esetén a horvátok 50-100 fős csoportokban próbálnák meg bejuttatni Magyarországra a migránsokat. 

FRISSÍTÉS (2015. október 19.)
Magyarország péntek éjfélkor életbe léptette a határzárat a magyar-horvát zöldhatáron, majd nem sokkal később elrendelték a határellenőrzés visszaállítását az egyébként schengeninek számító magyar-szlovén határon is. A határzár bevezetése után a horvátok Szlovéniába szállítják a migránsokat. 
 
A kormányban egyelőre úgy számolnak, hogy nem lesz szükséges a szlovén határ mentén is kiépíteni a határzárat. A nol.hu információi szerint összesen kétszázmillió eurót – hozzávetőleg 62-63 milliárd forintot – költöttünk a szerb és a horvát határ lezárására.
 
FRISSÍTÉS (2016. július 5.)
Úgynevezett mélységi határőrizetet vezetnek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén kedden 0 órakor – közölte sajtótájékoztatóján Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
 
Bakondi elmondta: ez azt jelenti, hogy azokat a migránsokat, akiket a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a határkerítésen található kapukig, és útbaigazítják őket a legközelebbi tranzitzóna felé.
 
Az intézkedést, amellyel egy időben jelentősen megerősítik a határőrizeti erőket a térségben, az országgyűlés felhatalmazása tette lehetővé – fűzte hozzá. A főtanácsadó elmondta, hogy az idén 17 ezer 351 illegális határátlépőt fogtak el (tavaly 391 ezret), és 330 embert tartanak idegenrendészeti őrizetben. Ebből 13 embert fogtak el mindössze a horvát határszakaszon az idén, ami elenyésző a szerb szakaszon tapasztalt aktivitáshoz képest.
FRISSÍTÉS (2016. augusztus 29.)
Egy újabb kerítéssor épül a szerb-magyar határra, jelentette be Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint masszívabb védelmi rendszerre van szükség, amely több százezer embert is fel tud tartóztatni egyszerre. Erre is fel kell ugyanis készülni, ha Törökország nem teljesíti az EU-val kötött megállapodást a menekültek feltartóztatására.
 
Az újabb  kerítést akkor kezdik el építeni, amikor a belügyminiszter leadja az építéshez szükséges terveket. Orbán szerint a mostani, amúgy kétszeres, pengedrótos, hőkamerás, homoksávval határolt kerítés egy ideiglenes, sebtében felhúzott kerítés csupán, és ezért kell építeni egy mindennél biztosabb védvonalat ugyanoda.
 
A miniszterelnök szavai szerint a biztonsággal nem lehet játszani, a bevándorlás és a terrorizmus közt egyértelmű az összefüggés. Ezért döntött a kormány a határvadász egységek bővítéséről, és még egy kerítéssort fogunk felhúzni a magyar-szerb határon”.
FRISSÍTÉS (2016. szeptember 12.)
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője nem árulta el, hogy mennyibe kerül az új kerítés építése a déli határon a kormánypárti frakció kihelyezett ülése után Balatonfüreden.
 
Kósa Lajos és Harrach Péter arról tájékoztatott, hogy egyre több menekült jelenik meg Szerbiában, ezért van szükség a harmadik kerítés megépítésére. Ez azonban csak egyes szakaszokon fog megépülni, arról azonban nem tudni, hogy hol és mennyibe fog majd kerülni az adófizetőknek.
„80 milliárdtól 150 milliárdig, nem tudjuk, hogy év végéig mire van szükség” – mondta Kósa Lajos, akinek nyilatkozatából az is kiderült, hogy magán a kerítésen kívül a határvadászok munkáját könnyítő figyelő eszközöket és a határvadászok létszámának bővítését is ebből a keretből finanszírozzák.
 
FRISSÍTÉS (2017. január 24.)

„Új, az eddiginél magasabb, erősebb kerítés épül a déli határon” – jelentette be Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 január 20-i esti műsorában.

Bakondi György szerint az eddigi rendszer továbbfejlesztése történik, ugyanis egyrészt, a meglévő kerítésen fejlesztették az elektronikai eszközöket: hőkamera, éjjellátó berendezés, reflektorok, videokamerák működnek. Másrészt, elkészült egy út, amelyen a járművek bármilyen időjárási körülmények között gyorsan tudnak közlekedni, illetve egy újabb kerítés kísérleti szakaszát szemlélte meg a belügyminiszter.

Ahogy Bakondi fogalmazott: az új kerítés magasabb és erősebb is lesz, egyszerű vágóollóval nem lehet átvágni.

FRISSÍTÉS (2017. február 6.)
Semmi nem indokolja, hogy szigorítsák a magyar-román határ védelmét, így kerítés sem lesz ott mondta Bakondi György szombat este az M1-en.
 
A tapasztalatok alapján „a román határőrség komoly erőkkel végzi feladatát”, ezért semmi sem indokolja, hogy a jelenleginél szigorúbb határrendészeti rezsimet vezessenek be a román határon, így nem kell újragondolni a határrendészeti szakemberek elosztását sem.
 
A belbiztonsági főtanácsadó szerint kifejezetten jó a magyar és a román határőrizeti szervek közötti együttműködés, külön kiemelte az információcserét. 
 
FRISSÍTÉS (2017. március 13.)
Lázár János bejelentette, hogy a második kerítés megépítéséről február 22-én döntött a kormány. 
 
Február 27-én megkezdték Csongrád megyében, Ásotthalomnál a második határkerítés építését. A munkálatokat a fogvatartottak végzik, a tervek szerint legkésőbb május 1-jére elkészül a második védelmi vonal, amelynek a felépítésére 38 milliárd forintot szánnak, de ebből az összegből tervezik bővíteni a röszkei és a tompai tranzitzónát is.
 
A munkák befejezésére rövid határidőt, hatvan napot adtak a büntetés-végrehajtásnak. Az okos kerítéshez intelligens jelzőrendszer, hő- és hagyományos kamerák kapcsolódnak majd. A drótokon tíz-tizenöt centiméterenként érzékelőket helyeznek el, amelyek riasztanak, ha valaki hozzájuk ér. 
 
Toroczkai László (Jobbik), a falu polgármestere szerint „az első kerítés önmagában hasznos volt, de nem elégséges. Minden éjjel átjutnak rajta a migránsok, akik után folyik a hajsza az ásotthalmi erdőkben”, ezért már többször kérte az illetékesektől a második kerítés felhúzását.
FRISSÍTÉS (2017. március 27.)
A Belügyminisztérium szerint a határvédelmi szervek felkészültek a megerősített jogi határzár március 28-i életbelépésére, a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megvannak, ami azt jelenti, hogy a rendőrség, a honvédség és a Bevándorlási Hivatal felkészült a szükséges intézkedések végrehajtására, megtörtént, illetve részben folyamatban van a röszkei és a tompai tranzitzóna bővítése.
 
A szaktárca szerint a határzár célja, hogy tisztázatlan státusú migránsok ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata. A menekültügyi eljárásokat a határon folytatják majd le. Csak a 14 évesnél fiatalabb, család nélkül érkező gyermekek léphetnek az ország területére, őket gyermekvédelmi intézményben helyezik el.
 
A tranzitzóna folyamatosan működik, az érkezőket beléptetés előtt átvizsgálják, és anyanyelvükön vagy az általuk értett más nyelven tájékoztatják őket jogaikról és kötelezettségeikről, illetve napi 24 órában elérhető lesz az egészségügyi és a szociális ellátás is. 
FRISSÍTÉS (2017. május 22.)

Felmerültek olyan hírek, hogy elektromos áram lehet a magyar–szerb határra épített kerítésben, ugyanis a dupla kerítés magyar oldalán „Vigyázat! Elektromos kerítés!” feliratok figyelmeztetnek a veszélyre. A feliratokat magyar, szerb és arab nyelven is kihelyezték. A jelzésből azonban nem derül ki, hogy milyen erősségű áramot vezettek a kerítésbe, ahogy az sem, mekkora sérülést okozhat, ha megráz valakit. A szigetelt rögzítési pontokon át futó 12 huzal a dupla kerítés mindkét kerítésén látható, a szigetelt drótokat pedig a kerítések belső felére erősítették fel, így feltehetően csak akkor ráznak, ha oda benyúl az ember. Az értesülések szerint egy munkást a felállítás során megrázott az áram, és emiatt kórházba került.

A Belügyminisztérium korábban nem tisztázta a kérdéseket, ahogy akkor kijelentették, azokat egy hamarosan nyilvánossá váló kormányhatározat rendezi majd. Mindenesetre egy külföldi hírügynökség kérdésére már válaszolt a Belügyminisztérium, és ott tagadták, hogy áramot vezettek volna a kerítésbe. Egy kb. 10 kilométer hosszban kiépített szabotázs elleni intelligens jelzőrendszer működése igényel villamos energiát, válaszadásunk idején ez a rendszer feszültségmentes", bár az még nem derült ki, ha csak a jelzőrendszer miatt van feszültség a kerítésben, miért figyelmeztet erre a belügy.

Később azonban a cikkre is reagáltak, válaszukban azt írták, a határkerítések nincsenek áram alatt. A kettős határkerítéssel párhuzamosan, mintegy 10 kilométer hosszban építettek ki egy helymeghatározásra alkalmas biztonságtechnikai jelzőrendszert, amely korlátozott energiájú elektromos impulzusokkal működik. Ez a biztonságtechnikai jelzőrendszer a magyar-szerb határszakasz teljes hosszán megépül. A Belügyminisztérium ezzel együtt kiemelte, hogy a jelzőrendszert – a szabványnak megfelelően – a nemzetközi minősítő emberi élet veszélyeztetésére alkalmatlannak” minősítette.

Status of !node_type

Az ígéret szerint csak néhány hónapot vesz igénybe a magyar-szerb határra tervezett ideiglenes határzár kiépítése.

Frissítések
Kapcsolódó személy

|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?
Írjon kommentárt!
Összes komment(1)
hallani olyan híreket,hogy az egész illegális bevándorlást Amerika pénzeli,az ő hajói szállítják tengeren akik ezt igénylik.E cselekedet célja Német ország gyengítése,ha egyáltalán eljutnak a németekig.Sajnos ezek a bevándorlók túlságosan hiszékenyek,hiszen nincs olyan európai ország sem akiknél szívesen látott vendégek.
#142
Franc111
65.4   
5  
3  
1  
0  

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA