„ Bevezetjük az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről szeptemberben dönt a parlament " – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2012. július 27-én.
„ Aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap" – mondta a kormányfő a Kossuth Rádiónak adott interjúban. Tehát gyakorlatilag biztosnak vehetjük, hogy kétharmados többség birtokában a kormány bevezeti az előzetes választási regisztrációt. Orbán szerint a valódi vita akörül lesz, hogy azoknak, akik feliratkoztak, kötelezővé tegyék-e a részvételt.
A miniszterelnök közölte: a feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot. Arra a felvetésre, hogy lesznek majd, akik elfelejtkeznek erről, a kormányfő azt mondta: úgy gondolja, ha valaki az ország egyik legfontosabb döntésében részt kíván venni, akkor „annyit igazán megtehet", hogy jelzi a szándékát. „A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogják, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson" – tette hozzá.
A Fidesz jelenleg úgy gondolhatja, hogy a bizonytalan, az aktív választók kizárásával saját újraválasztási esélyeit növelheti. Ugyanakkor jelenleg még nem ismertek a regisztráció szabályai. Mindenesetre korábban a francia példára hivatkoztak a kormánypárti politikusok.
A világban azonban sokféle regisztrációs eljárás létezik. Ez döntően ott terjedt el, ahol nincs egységes népesség-nyilvántartás, vagy ha van is, akkor a választási rendszer szabályai miatt az állandó lakhelyből nem következik a szavazás helye, amelyet így az állampolgárnak előzetesen kell megjelölnie.
A Fidesz által bevezetendő kötelező és jogvesztő regisztráció leginkább azokat a választói részvételükben eddig aktívabb szavazói csoportokat szoríthatja ki, amelyek társadalmilag, szociálisan vagy pedig településszerkezetileg kevésbé integráltak.
Miután a kormánypártok végleg elkötelezték magukat az előzetes regisztráció mellett, Lázár János a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2012. szeptember 10-én újságírók előtt ismertette a választási eljárás tervezett változásait.
A tervek szerint 2013. szeptember 1-jén indul a választói feliratkozás és a választást megelőző második hétig tart majd.
Jövő augusztusban minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, hogy döntse el, akar-e szavazni, és ha igen, akkor hol (határon belül, vagy kívül), és hogyan (személyesen, vagy levélben). Az „első vonalhúzás” november-december körül lesz, ekkor a regisztráltakat tájékoztatják, hogyan élhetnek szavazati jogukkal, míg azoknak, akik nem jelezték szándékukat, újra felhívják a figyelmét a regisztrációra.
Az államtitkár elmondása szerint a terveik között szerepel, hogy megkönnyítsék a fogyatékkal élők 600 ezres közösségének szavazását. A feliratkozás bevezetését azzal indokolta, hogy a várhatóan félmillió külhoni választópolgár, a nyugat-európában munkát vállalók és a leszármazói jogon magyar állampolgárrá váló emberek, akiknek száma jelenleg megbecsülhetetlen, voksolása csak így bonyolítható le.
Lázár szerint a 2014-es választáson a jelenlegi 8 millió helyett 8,5-9 millió választójoggal rendelkező állampolgárral lehet számolni.
Bár a választási eljárásról szóló törvényt még nem fogadta el a T. Ház, a tegnapi ülésnapon azt az Alaptörvény-módosítást, amely kötelezővé teszi a választási regisztrációt, viszont igen, így ezt az ígéretet gyakorlatilag teljesültnek értékelhetjük. A 2/3-os többséget igénylő változtatás 262 kormányzati igennel született meg (bár Borbály Lénárd fideszes képviselő nemmel szavazott), azt egyetlen ellenzéki erő sem támogatta. A miniszterelnök nem volt jelen a voksoláson.
A parlamenti munka rendjét egy rövid időre az előzetes regisztráció ellen tiltakozó LMP frakció zavarta meg, akik kék cédulákát szórtak a karzatról az ülésteremben helyet foglaló képviselőtársaik nyakába. Szerintük ugyanis az új szabály az 1947-es, ún. kék-cédulás választások idejét hozza vissza.
Lázár János a módosítással eredetileg csak a választási regisztráció lehetőségét teremtette volna meg a "gránit szilárdságú" Alaptörvényben, de később – az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére – már a feliratkozás részletszabályait is meghatározza. Így a Magyarországon lakó választók csak személyesen, vagy elektronikus úton, míg a belföldi lakcímmel nem rendelkezők levélben is regisztrálhatnak. A választási névjegyzékbe vétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető, és a névjegyzéket minden rendes parlamenti választás előtt újra el kell készíteni.
Mégsem lesz előzetes választási regisztráció. Legalábbis 2014-ben biztosan nem.
Miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Átmeneti Rendelkezéseket, elhárult az akadály, hogy érdemben foglalkozhasson a kötelező választási feliratkozással.
Az Ab úgy határozott, hogy a választási törvényben meghatározott célok eléréséhez nem szükségszerű a regisztráció bevezetése, indokolatlanul korlátozza a választójogot. Ezen felül Alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is.
A döntés ellenére a kétharmados többségnek meglenne a lehetősége arra, hogy az Alaptörvénybe emelje a választási regisztrációról szóló törvényt. Így azt az Ab-nek már nem lenne lehetősége megsemmisíteni. A kormánypártok azonban úgy tűnik meghátrálnak a regisztráció kapcsán. 2014-ben legalábbis biztosan szavazhatunk e nélkül is.
Rogán Antal elmondta, hogy az Ab döntését tiszteletben tartva, a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat februárra, a parlamenti ülésszak kezdetére fogják kialakítani. Szólt arról is, hogy minden más kérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, annak részletes indoklását.
Miként sejteni lehetett, a kormánypárt(ok) csak a 2014-es választást illetően mondtak le az előzetes regisztáció bevezetésétől. Ezt a gyanút erősíti Navracsics Tibor 2013. január 23-i interjúja. A miniszterelnök-helyettes azt mondta: "Annyi egyértelmű, hogy 2014-ben nem lesz regisztráció,de azt senki nem zárta ki a nyilatkozók közül, hogy esetleg már a 2018-as választásokon valamiféle regisztráció legyen."
Az indok ismét a nem megfelelő népesség-nyilvántartó rendszerekben keresendő: "Ma az állami nyilvántartások, a közhiteles nyilvántartások nagyon nehezen áttekinthetők. (...) Erős a gyanúnk, és ezt többször tapasztaltuk, hogy a mai magyar állami népesség nyilvántartó rendszerek sok esetben nem egyértelműek, nem frissek. (...) valamikor, valamilyen aktussal lehet, hogy rendet kellene teremteni. Erre jó lenne a regisztráció."
Navracsics szerint öt év alatt mind az alkotmányossági, mind pedig a politikai vitás kérdéseket meg lehetne oldani.
