„A Corvinus Egyetemre szükség van, és meg is fog maradni. Teljes félreértése volt a szándékunknak az a sokféle hír, ami megjelent, hogy a Corvinus Egyetemet be akarjuk zárni. Ilyen rossz ötlete nem születhet senkinek, aki az oktatással foglalkozik” – mondta Hoffmann Rózsa 2011. május 6-án a TV2 Mokka című műsorában.
Nehéz év áll az oktatáspolitikai államtitkár mögött: nem valósult meg a pedagógusok béremelése, nyílt összetűzésre került sor közte és Pokorni Zoltán között az új felsőoktatási koncepció miatt, nemrégiben pedig Orbán Viktor visszadobta a kidolgozott törvényjavaslat (immár ) harmadik változatát, összesen két hetet adva annak átírására. Most pedig az origo hírportál szivárogtatta ki azt a tervezetet, amely szerint a jelenlegi 29 felsőoktatási intézményből mindössze 12 egyetem maradna meg, amelyek között a Corvinus nem szerepel.
A bezárás híre óriási tiltakozási hullámot váltott ki a fiatalok körében. A hallgatók tüntetést szerveztek, facebook csoport alakult, sőt, az is kijelenthető, hogy megdöbbenéssel fogadta a hírt mindenki, aki tudomást szerzett róla. Az információt és a Közgáz rektorának nyilatkozatát síri csend követte a kormányzat oldalon – egészen Hoffmann Rózsa Mokka-beli szerepléséig.
Az államtitkár szerint teljesen félremagyarázták a tervezetet. Abban sem a Corvinus, sem más egyetem bezárásáról nem esik szó, mindössze „a racionálisabb szerkezet kialakításának lehetőségeit " vizsgálják. Arra a kérdésre, hogy akkor mégis milyen szerkezeti formában gondolkodnak, egyelőre a „hát ez elválik majd” kitérő választ adta az államtitkár asszony, ami azért valljuk meg, se nem túl meggyőző, se nem túl megnyugtató.
Kikerült a kormány honlapjára a felsőoktatási koncepció tervezete. Eszerint – a korábbi hírekkel ellentétben – mégsem zárják be a Corvinust, ahogy a szintén szóba került kisebb, vidéki főiskolákat sem. Az egyetlen változást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása jelenti. Emiatt összevonják a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet és a Rendőrtiszti Főiskolát.
Az előterjesztés – ettől függetlenül – számos, rendkívül aggályos intézkedést tartalmaz, amelyek végső célja a felsőoktatás további, felső-középosztálybeli gettósítása.
Az MTI birtokába jutott információk szerint március végén újabb dokumentum készült a felsőoktatás fejlesztéspolitikai iráynvonalának témakörében. A tervezet alapján a szaktárca úgynevezett felsőoktatási pólusokban gondolkodik. A pólusok koncepciója a gyakorlatban összevonásokat és egyes oktatási intézmények felszámolását is jelentheti, ugyanis egy-egy oktatási profil legfeljebb három-öt helyen lenne az országban.
Úgy tűnik a koncepció a Corvinusra nézve ismét borús jövőképpel számol: a tervezetben a budapesti egyetemek közül a BME, az ELTE, az SE (Semmelweiss Egyetem) és a nemrégiben létrehozott NKE (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) jelenik meg önállóan, mint egy-egy pólus fontos intézménye. A Corvinusnak ezzel szemben egy-egy karát említi a tervezet, más-más pólushoz rendelve azokat. A dokumentum homályosan megfogalmazott, így az alapján nem lehet biztosra venni a Corvinus szétdarabolását. Ugyanakkor a Corvinus karainak külön-külön pólusokban való elhelyezése, valamint az a tény, hogy a dokumentum csupán a Corvinust nem tekinti integráns egésznek, elég világosan mutatja a tendenciát. Íme a koncepció Corvinust érintő része:
Közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus: BCE- gazdálkodástudományi kar, BCE - társadalomtudományi kar, BME
Közép-magyarországi kiemelt nemzetközi universitas pólus: BCE-közgazdaságtudományi kar, ELTE
Közép-magyarországi agrárpólus: BCE élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kar, SZIE
Jelenleg tehát ismét megkérdőjeleződött az ország nemzetközi mércével is elismert egyetemének sorsa. Amennyiben a fenti koncepció érvényesül és a Corvinus karait valóban más-más egyetemek veszik át, a nagy múltú egyetem akár jogutód nélkül megszüntethető lenne. 2012. április 17-én, a Parlamentben is szóba került a Corvinus megszűntetésének kérdése. Hoffmann Rózsa Hiller István interpellációjára annyit válaszolt: „nincs ilyen elhatározás és döntés".
Kis Norbert, oktatásért felelős államtitkár cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a Corvinus megszűnne. Bár azt elismerte, felmerült, hogy három agrárkarát áthelyeznék a Szent István Egyetemhez, de a Közgáz megszűntetése szóba sem jöhet. „Az egyetemeket és főiskolákat pedig azért rendezik pólusokba, mert így összehangoltabbá válhat a tevékenységük" – tette hozzá.
A Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, meg kell vizsgálni, hogy a Közgáz önálló intézményként működjön, vagy esetleg szövetségben egy olyan egyetemmel, amellyel továbbra is nemzetközileg elismert szereplő lehet. Az államtikár ezzel a mondatával nem győzött meg minket arról, hogy a Corvinus beolvasztása más intézményekbe már nincs napirenden.
Egy hétvégi rendezvényen Hoffmann Rózsa is cáfolta a bezárásról szóló híreket: kiemelte, hogy csak annyit kértek az intézményektől, tekintsék át, hol tudják szűkíteni a képzéseket.
Az Emberi Erőforrások Minisztérium legújabb tájékoztatása szerint Budapesten a korábbi, pólusos rendszer helyett, egy úgynevezett „budapesti egyetemi együttműködési zónát" alakítanak ki. A tervesk szerint a zonális rendszer főleg a finanszírozási racionalizációt, az ésszerűsítést és a minőségnövelést kívánja támogatni.
A budapesti zóna kiterjedne a főváros egyetemeire (Corvinus, ELTE, Műegyetem és a Semmelweiss Egyetem), valamint a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemre és a gödöllői Szent István Egyetemre is. A Corvinus rektora, Rostoványi Zsolt szerint a budapesti zóna tervezetével a tárcánál lekerült a napirendről a Corvinus szétdarabolása. A minisztérium belátta, hogy a nagymúltú és nemzetközi elismertségnek örvendő egyetem egységét meg kell tartani.
A finanszírozási gondokkal kűzködő BCE egyelőre nem kíván magánegyetemmé alakulni sem, bár hosszú távon ez az alternatíva sem kizárható. Egyelőre azonban a Corvinus a többpillérű finanszírozásra kíván átállni, amelyben – terveik szerint – egyre nagyobb teret kapna a magántőke.
Az újabb koncepció valamelyest megnyugtató hír azoknak, akik a Corvinus egyben maradását remélik, mi azonban nem lepődnénk meg, ha ismét erre vonatkozó hírekkel rukkolnának elő a közeljövőben az illetékesek.
Úgy tűnik nem változott a kormányzati álláspont a Corvinus ügyében. A BCE tanévnyitóján Varga Mihály tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy „a piac megmérte az egyetemet és jónak találta". Mivel az állam, valamint a diákhitel program minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek. Varga annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében országos szinten szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból végzett képzés szerkezetének átláthatóvá tétele.
Összes komment(2)
61.4 5 3 1 1
94.8 5 4 2 1