„A pénzügyi rendszerben nincs forgalmi adó, miközben az adózás súlypontját áthelyezzük a forgalomra és a fogyasztásra: be kell vezetnünk a pénzügyi forgalmi adót" – írja Matolcs György a Heti Válaszban megjelent könyismertetőjében 2012. április 5-én.
A pénzügyi tranzakciós adót (Tobin-adót) eredetileg devizatranzakciókra találták ki, hogy enyhítsék a spekulatív tőke gyors mozgását, ami adott esetben a hitelintézetek és a bankok működését veszélyeztette volna.
Matolcsy György azonban gyakorlatilag minden pénzügyi tranzakcióra kivetné azt. Ha az eddig megismertek alapján alakul az elképzelés, akkor valamennyi bankszámla-tulajdonos viselheti a tranzakciós adó terhét. Mnden pénzforgalmi műveletet után fizetni kell majd: a sárga csekkes befizetéstől az összes lakossági és céges pénzátutalásig.
Az új adónemtől 100 milliárd forint beszedését várják, de ennek akár a duplája is elképzelhető. Egyesek már most a leendő kiskapukat fontolgatják az új adó elkerülésére. Az NGM-ben azon dolgoznak, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzák a nemzetgazdaságnak, a pénzügyi közvetítő rendszernek.
Az adót a bankok szednék be és fizetnék a költségvetésbe, de a saját költségeiket átháríthatják a lakossági és céges ügyfeleikre. Az új adó a szürkegazdaság irányába tolhatja el a jövedelmeket: a bankszámlaműveletek megdrágulnának, s lehetnek olyanok, akik ha tehetik, inkább készpénzben kérik majd a bérük kifizetését, pedig a hazai készpénzforgalom már így is kirívóan magas. A bankok ugyancsak kevesebb forráshoz jutnának majd, így hitelezésre is kevesebb jut.
Ellentétben a 2012. április 23-án ismertetett Széll Kálmán terv 2.0-ban foglaltakkal, a miniszterelnök mégsem a lakosságra és a vállalatokra, hanem a bankokra akarja hárítani a tranzakciós adót, a sajtóba kiszivárgott hírek alapján – legalábbis ez hangzott el a Fidesz május 3-i, rendkívüli frakcióülésén.
A kormányfő azzal érvelt, hogy az egy ezrelékes közteher ne adó, hanem illeték legyen, mert az a pénzintézeteket terheli majd. A kormány célja pedig, hogy ezt a terhet ne tudják áthárítani a lakosságra. Az mindenesetre biztos, hogy a Brüsszelbe kiküldött dokumentumban az illeték kifejezés szerepel, bár egyértelműen fogyasztói teherként számol az új adóval.
Egyelőre nem tudni, mi az igazság: a Széll Kálmán terv 2.0-ben szereplő tervek, avagy a május 3-i frakcióülésen elhangzottak. Akármi is lesz a végső megoldás, az szinte biztosra vehető, hogy a bankok akkor is a lakosságra fogják hárítani a pluszköltségeket, ha azt illetéknek és nem adónak nevezi el a kormány.
Lassacskán véglegessé válik, hogyan vezetik be jövő januártól a tranzakciós adót. A nemzetgazdasági miniszter szerint, a közel 600 ezer milliárd forintos éves pénzügyi tranzakciókból 130 ezer milliárdnyi forintra terjed ki a 0,1 százalékos adó. Ettől 130 milliárd forint bevételt vár a kormány. Az alany pedig a tranzakciót végző pénzintézet. „Egy 100 ezer forintos átutalás a banknak 100 forintjába kerül, ami méltányosnak tekinthető" – mondta Matolcsy.
Mentesül a fizetés alól a Magyar Nemzeti Bank, az államkincstár, a magánszemélyek önmaguknak való utalásai, amennyiben valakinek több bankszámlája van és magának utal. Az 5 millió forint feletti, vállalatokól vállalatoknak küldött utalás pedig kötelezően pénzintézeti utalást kell, hogy jelentsen. Ezzel akadályoznák meg a gazdaság szürkülését és elviselhető a cégek számára is – ám a magánszemélyeknél nem lesz kötelező.
Azonban nem biztos, hogy beválik a nemzetgazdasági miniszter számítása, miszerint a bankok közti verseny miatt nem tudják majd áthárítani az ügyfelekre az illetéket. Az igazi versenyhelyzet a betéti kamatok területén van, mert a működéshez szükség van forrásra, amit a külföldi anyabankok jellemzően nem adnak. A számlavezetési és tranzakciós díjaknál az illeték a lakosságra hárulhat, mert ott nincs olyan mértékű verseny, illetve nem valószínű, hogy az emberek nagy része külföldön nyit bankszámlát.
A nemzetgazdasági miniszter bejelentette a jövő évi költségvetés sarokszámait. Ebből az derül ki, hogy a tervezett 130 milliárd helyett, 280 milliárd forintos bevételt várnak a jövőre bevezetésre kerülő tranzakciós adóból. Sőt, a beszedhető bevétel elérheti a 300-400 milliárd forintot. Matolcsy korábban azt ígérte, hogy a bevezetendő új adók (tranzakciós díj, telefonadó) nem fogják a lakosságot terhelni. A most bejelentett számok alapján azonban biztosnak látszik, hogy minden banki szolgáltatást igénybe vevő is meg fogja érezni azokat.
„A tranzakciós illetékből tervezett bevétel több, mint amennyi a teljes magyar pénzintézeti szektor díj- és jutalékbevétele volt tavaly" - írja a napi.hu. A bankokkal képtelenség lenyeletni ezt az összeget, így végül a lakosság fogja megfizetni azt – ha eddig esetleg bárkinek kétségei lettek volna.
Újabb módosító kerül az Országgyűlés elé a tranzakciós adó ügyében. A legfontosabb változás, hogy az újabb sarcot műveletenként hatezer forintban maximalizálnák, valamint ha az illetékfizetésre az MNB vagy a kincstár kötelezett, akkor nincs felső korlát. Ugyanez lesz a szabály az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében is.
A hatezer forintos korlát bevezetése azonban kisebb bevételt eredményezhet a költségvetésben tervezett összegnél. A tranzakciós adó MNB-re való kiterjesztése pedig gyakorlatilag csak annyit jelent, hogy az állam az elvárt százmilliárd forintos bevételt átpakolja a másik zsebébe. Ugyanis az adó veszteségessé teheti az MNB-t, és ha a jegybank veszteséges, akkor a veszteséget a következő évben a költségvetésnek kell rendeznie a jelenleg hatályos törvény szerint.
A módosító javaslatban az is szerepel, hogy csoportos átutalás esetén az egyes átutalási és a csoportos beszedési megbízás egyes megbízásai önálló fizetési műveletnek minősülnek.
A törvénymódosító javaslat illetékmentessé tenné pénzforgalmi szolgáltatások közül a fizetési számlára történő készpénzbefizetést, valamint a teljes mértékben mentesítené a bankközi műveleteket is.
A módosító javaslatokról mai ülésén (2012. 07. 02.) dönt a parlament.
A BruxInfo értesülései szerint 2012. szeptember 27-én megindíthatja az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a pénzügyi tranzakciós illeték miatt. Uniós források megerősítették, hogy az Európai Központi Bank mellett a Bizottságnak is „nagyon erős kétségei vannak” azzal kapcsolatban, hogy megfelel-e az uniós jogszabályoknak a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire is kiterjesztett illeték. Az erről szóló döntést még nem hozta meg a biztosi testület, de értesülések szerint minden jel arra mutat, hogy – ha addig nem lesz változás, akkor – ezt meg fogja tenni Brüsszel.
Ha a hír igaz, akkor a kormánynak három hete maradt arra, hogy átírja a 2013-as költségvetést (amit újra részletes vitára bocsátanak az Országgyűlés jövő héten induló őszi ülésszakán), és kivezesse az MNB-t terhelő, 2013-ra nagyjából 120 milliárd forintra tervezett tranzakciós adót. Ha ezt nem teszi meg, olyan újabb gazdasági tárgyú kötelezettségszegési eljárás indulhat az ország ellen, amely egyrészt ismét elhúzhatja az IMF/EU párossal folyó hiteltárgyalásokat, másfelől előrevetíti azt, hogy évek múlva, ha az eljárás véget ér, a költségvetés bukja ezt a tételt.
Az MNB-t terhelő adó egyébként is csak átmeneti költségvetési trükk, hiszen ha a tranzakciós adó veszteséget okoz az MNB-nek – ami borítékolható –, akkor a következő évi költségvetésből a veszteséget az államnak ki kell fizetnie. Persze az eljárás valószínűleg nem is fog végigfutni: a jegybank függetlensége miatt indult legutóbb brüsszeli procedúrában nagyjából hét hónapig tartó alkudozás után végül minden pontban engedett a magyar kormány.
