„Ha az egyezség megkívánja, további módosítások lesznek a jegybanktörvényen, de egyelőre folynak a tárgyalások (...) A kormány azon van, hogy létrejöjjön az egyezség az Európai Központi Bankkal, az Európai Bizottsággal és az IMF-fel” – mondta Gulyás Gergely, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, 2012. április 18-án
A hiteltárgyalások feltétele, hogy a Brüsszel által kifogásolt törvényeket – amelyek miatt kötelezettségszegési eljárás is indult hazánk ellen – módosítsa a kormány. A kabinet elkészítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvényt és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit módosító jogszabályok tervezetét, amelyről tájékoztatta a Bizottságot és az Európai Központi Bankot is. 2012. április 17-én pedig be is nyújtotta az MNB törvényt módosító javaslatokat az Országgyűlésnek.
„A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljáráson túlmutató lépések szükségesek" – reagált Gerry Rice, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója washingtoni sajtótájékoztatóján, 2012. május 30-án.
Az IMF illetékese ezzel lényegében megismételte az Európai Központi Bank véleményét, miszerint maradtak még aggályok a magyar jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Az EKB azt közölte, hogy a módosított törvénytervezet továbbra sem oldja meg az MNB függetlenségét érintő, korábban kiemel,t számos aggályt. Ezért az ECB továbbra sem elégedett – a jelenlegi módosításokkal együtt – a magyar jegybanktörvénnyel a jegybanki függetlenség helyreállítása szempontjából.
Az IMF tárgyalásokért felelős, frissen kinevezett tárca nélküli miniszter a nemzetközi nyomásnak engedve, levetette a törvényt az Országgyűlés napirendjéről, így az továbbra is zárószavazásra vár.
Egyre többször felmerül az elemzőkben és a közvéleményben a gyanú, hogy mégsem tesz meg mindent a kormány azért, hogy minél hamarabb leülhessen tárgyalni a Valutaalappal. Erre bizonyíték az is, hogy április óta nem sikerült megfelelően módosítani a Jegybankról szóló jogszabályt. Holott az IMF-tárgyalások mielőbbi megkezdése nem szabadna, hogy kérdéses legyen. A halogatás egyre nagyobb bizonytalanságot szül a befektetők körében, a forinteszközöktől való elpártolás pedig gyengülő forintárfolyamot, és magasabb állampapír hozamokat eredményezne. Tudjuk, hogy ez nem jó a költségvetés számára, mert a kamatok egy részét elviszik a külföldi befektetők. Ráadásul a költségvetés kamatterhének növekedése negatív hatással van a deficit cél teljesülésére. Amint létrejön az IMF-védőháló az ország körül, azonnal stabilizálódhat a forint. Bár nem kell 260-270 forintos árfolyamot várni, de attól sem kell félni, hogy esetleg újabb negatív rekordokat dönt meg a hazai fizetőeszköz. Az ország nincs biztonságban addig, amíg meg nem egyezünk a Valutaalappal.
