29. intézkedésként pedig kérem önöket, hogy támogassák a kormánynak azt a döntését, amellyel elrendeli a kilakoltatási moratóriumot 2010. december 31-éig, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményezünk az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezése érdekében. - mondta Orbán Viktor 2010. június 8-án a Parlamentben az első gazdasági akcióterv kihirdetésekor.
A kilakoltatási tilalmat az 1994. évi LIII törvény tartalmazza, ezt módosította a kormány elsőként tavaly júliusban (ekkor lépett hatályba a december 31-ei határidő), majd idén márciusban. Az új tilalom 2011. július 1-éig tart.
Az újabb hosszabbításra azért volt szükség, mert ezidáig nem talált megoldást a kormány a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére. A módosító javaslat indoklása szerint azért elegendő a mindössze 2 és fél hónapos hosszabbítás, mert a bankszövetség és a kormány dolgozik a bajba jutott hitelesek védelmét szolgáló intézkedéseken, amelyek szerint az adósok, a pénzintézetek és a kormány együtt vállalnák a terheket.
Az elmúlt csaknem egy évben több megoldási javaslat is születetett a probléma megoldására. Elsőként Orbán Viktor - ugyancsak az első gazdasági akcióterv részeként - jelentette be a nemzeti eszközkezelő létrehozását, amely 2010. szeptember 31-el kezdte volna meg működését. Az eszközkezelőből azonban nem lett semmi.
2011. március 29-én Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke ismertette a kormányzat tervét a rögzített árfolyamú svájci frank alapú hitelekre. Ha ez meg is valósul, akkor sem jelent majd segítséget annak a kb. 100.000 családnak, akik július 1. után biztosan az utcára kerülnek majd, mivel nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket.
