Június után senki nem járhat rosszabbul az új adórendszerrel - mondta Orbán Viktor 2011. március 29-én, a TV2 Tények című műsorában.
Annak ellenére, hogy még tavaly több fontos kormányzati szereplő is megígérte, hogy “mindenki jól jár majd az új adórendszerrel”, a valóságban hozzávetőleg másfélmillió ember vitt haza kevesebbet az új, egykulcsos rendszernek köszönhetően.
A kormány kénytelen volt belátni, hogy nem tartható tovább a “mindenki jól jár” álláspont, így februárban egy úgynevezett bérmonitoring bizottságot állított fel, amelynek az a feladata, hogy a köz- és magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács decemberi ülésén született bérmegállapodások. A dokumentum szerint a minimálbér összege január 1-jétől 78 ezer forint (6.1 százaílékos emelkedés), a garantált bérminimum pedig 98 ezer forint (5 százalékos emelkedés) kell, hogy legyen. A megállapodás átlagosan 4-6 szűzalék közötti béremelést javasol a vállalati szektorban.
A kormányzat a közszférában januártól be is vezette a kötelező bérkompenzációt, amelynek keretében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 36 százaléka kapott átlagosan 5500 forintos kiegyenlítést. A probléma nem itt, hanem a versenyszférában van.
A kormány terve ugyanis az, hogy a vállalati szférában is gyakorlatilag kötelezővé tegye a 4-6 százalékos ajánlott emelést. (Holott eszköze csak a minimálbér szabályozására van.) A "bérkommandó” feladata az lenne, hogy összegyűjtse azon cégeket, amelyek elmulasztották végrehajtani az emelést. A csak fideszes tagokból álló, Rogán Antal vezette testületnek áprilisig kell letennie jelentését a kormány asztalára. Ez alapján dönt majd a kabinet arról, milyen eszközökkel érje el, hogy valóban senki se járjon rosszul az adórendszer változásával. A valóságban azonban nincs lehetőség konkrét vállalatok “bemószerolására”, a bizottság ugyanis csak megyei és ágazati szinten gyűjtheti az adatokat.
Nem mintha kivitelezhető lenne, hogy kötelezzék a versenyszférát a béremelésre. Nagyon jól tudja ezt a miniszterelnök is, hiszen megfogalmazása szerint inkább megállapodni szeretnének a munkaadókkal, mint kényszeríteni.
Korántsem biztos tehát, hogy ezúttal valóban jobban jár majd mindenki. Ezt a célt – legalábbis a szakszervezetek szerint – az adórendszer újabb változtatásával lehetne elérni. A lehetőség azonban – figyelembe véve a kormányzati kommunikációt – nem igazán reális.
A konvergencia-program keretében úgy látszik még nehezebb dolga lesz a "bérkommandónak", ha ki akarja hozni a kormány, hogy "senki nem jár rosszabbul az új adórendszerrel". Részletes elemzésében a portfolio.hu rámutat arra, hogy jövő évben nagyobb összeget szeretne az SZJA-ból beszedni a kormány, mint idén. Míg 2010-ben a kormány tervei szerint a GDP 6%-a származik személyi jövedelemadóból, addig jövőre ez az arány már 6,3%-ra fog emelkedni a konvergencia-program szerint. Az elemzés szerint ezt az adójóváírások átalakításával úgy kívánja megvalósítani a kormány, hogy egyre szűkebb körnek kedvezzen az SZJA csökkentés: konkrétan az átlagkereset körül és alatt, azaz 200-230 forint bruttó fizetésnél mindenki rosszul fog járni, még a gyermekesek is. Tehát jelentős béremelések kellenek - a közszférában is, ahol ennek nincs nagy esélye -ahhoz, hogy az ígéret betartható legyen.
Már eltelt a június, de továbbra sem teljesült az ígéret. Úgy tűnik azonban, hogy kissé elbizakodottan írtuk pár hónappal ezelőtt, hogy "nem mintha kivitelezhető lenne, hogy kötelezzék a versenyszférát a béremelésre." Rogán Antal legújabb javaslata kötelezi a magánszektort, hogy bérkompenzációval egészítsék ki minden munkavállaló bérét, aki bruttó 300.000 forint alatt keres és az egykulcsos adóval rosszabbul járt.
Aki erre nem hajlandó, azt az állami forrásoktól való eltiltással szankcionálja majd a kormány (nem indulhatnak közbeszerzésen, nem pályázhatnak állami pénzekért). Nem nehéz megjósolni, hogy ennek milyen hatása lehet majd: a béremelésre kényszerített vállalkozásoknak sok esetben nem lesz más lehetőségük, mint elbocsátani dolgozóikat.
A kormány az új adórendszer miatt rosszabbul járókat egy jelentős minimálbér emeléssel, valamint bérminimum emeléssel próbálja kompenzálni. Ezek a lépések azonban továbbra sem lesznek elegendőek, mivel az érintettek nettó keresete még a bérkompenzációval együtt is csökkenni fog. Az MNB jövő évi inflációs várakozásait (4.7 százalék) figyelembe véve a minimálbéresek 2500-2800, az átlagkeresetűek pedig 2900-3300 forinttal kevesebbet vihetnek majd haza 2012-ben.
