„Orbán azt is szeretné, ha július végéig a költségvetés sarokszámai is meglennének – megfogalmazása szerint –, a magyar gazdaság számára „kiszámítható, tervezhető költségvetést kívánnak alkotni” – hangzott el a Fidesz 2012. május 14-i frakcióülése után.
A miniszterelnök a májusi frakcióülésen többek között a kormányátalakításról tájékoztatta a képviselőket. Ennek keretében megtette javaslatát az új frakcióvezetőt illetően, Rogán Antal személyére. (Aki a héten „debütált" új szerepében a T. Házban.) Mindamellett Orbán Viktor kifejezte abbéli reményét is, hogy július végére körvonalazódhatnak a költségvetés keretszámai, ami által a büdzsé kiszámíthatóvá válhat.
A kormányfő emellett szólt arról is, hogy reményei szerint, a gazdasági rendszer összességében nagyobb teljesítményre lesz képes, mint sokan gondolják. Ha pedig a nagyobb teljesítmény megvalósul, akkor a munkát terhelő közterheket, adókat, járulékokat csökkentenék – erről azonban legkorábban októberben lehet beszélni.
Nem igazán látjuk annak értelmét, hogy a kormány már a nyáron költségvetést tervez, hiszen addigra még csak az év felén leszünk túl, és számos fontos kérdés lesz még nyitott. Gondoljunk csak arra, hogy a kohéziós pénzekről nyáron döntenek, az IMF-tárgyalások pedig csak ősszel kezdődhetnek el (ha egyáltalán). Persze lehet, hogy a miniszterelnök komolyabb politikai előnyökre számít attól, hogy nem a megszokott időpontban döntenek ezekről ügyekről.
Azonban egyáltalán nem biztos, hogy a sietség és a kiszámíthatóság kéz a kézben jár.
Matolcsy György 2012. június 14-én mutatta be a jövő évi költségvetés sarokszámait. A 2013-as költségvetési terv 1,6 százalékos GDP-növekedéssel, 4,2 százalékos inflációval, 299,40 forintos euró-árfolyammal és 2,2 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol. Az államadósság – a tervek szerint – 78-ról 76 százalékra csökken.
A miniszter elmondta, hogy jövőre már fordulatot várnak a beruházásoknál, és 1600-1800 milliárdos uniós fejlesztési forrás lehívásával is számolnak. Szeretnék emellett elérni a 2002 és 2007 közötti évek foglalkoztatási szintjét.
Matolcsy szerint, július 13-án elfogadja majd a parlament a sarokszámokat, és szeptemberben a teljes költségvetést. Soha ilyen nagy hévvel nem készült még költségvetés hazánkban, ám azt még mindig nem értjük, hová sietünk, hiszen a jelen gazdasági helyzetben minden változik – így a számok is változhatnak még.
A módosított tervezet már a 300 milliárdos munkahelyvédelmi akciótervet is tartalmazza. A dolog szépséghibája, hogy a vonatkozó törvények kidolgozása nélkül. Így gyakorlatilag bebetonozza azt, hiszen az államháztartásról szóló törvény szerint, a fő számok és a központi költségvetés egyenlegének elfogadása után, már nem lehet módosítani a költségvetési egyenleg mértékét.
A bevételi főösszeg 15.083 milliárd 554,3 millió forint lett, ami az eredetileg tervezettnél 283 milliárd 852,7 millió forinttal több.
A kiadási főösszeg 15.737 milliárd 431,3 millió forint lett, ami az eredetileg tervezettnél 260 milliárd 452,7 millió forinttal több.
A hiány 653 milliárd 877 forint, ami 23,4 milliárd forinttal jobb az eredeti törvényjavaslatban szereplőnél. Ez továbbra is a GDP 2,2 százalékát teszi ki, ami a jövő évi hiánycél volt eddig is.
A jövő évi költségvetést a miniszterelnök javaslatára kezdte a hagyományos őszi, téli időpontnál jóval korábban tárgyalni az Országgyűlés. A munkahelyvédelmi akcióterv miatt Matolcsy György 1,6 százalékos növekedés helyett. 2 százalékot vár.
A hivatalos verzió szerint, a túlzott deficiteljárás alóli kikerülés és a biztos tervezhetőség miatt volt szükség a jövő évi költségvetés ilyen korai meghatározására. A valószínűbb ok az IMF- tárgyalások, kikerülve a Valutaalap által elvárt nagyobb módosításokat.
