„Mindenképp meg kell különböztetni lumpen és tisztes szegénységet, valamint roma és nem roma szegénységet. Még tavasszal ezer roma nőt szociális asszisztenssé képeznek" – mondta Balog Zoltán 2012. május 4-én az Országgyűlés felsőházi termében tartott konferencián.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (hamarosan Emberi Erőforrások Minisztériuma) új vezetője a Szegénység és szolidaritás című konferencián szólalt fel. Az új miniszter szerint a kormány a korábbi „paternalista felzárkóztatási politika" helyett nem véletlenül hirdetett „felzárkózási stratégiát". „A mélyszegénységben élőket mindenekelőtt a kitörési esélyek megragadására kell megtanítani" – állapította meg Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével egyetértésben. A szegénységben élőket is felelőssé akarják tenni saját életük alakulásáért.
Balog Zoltán szerint a tisztes szegénységben élő családok nagyon kis összegekből is fenn tudják tartani magukat sőt, kitörési pontokat találnak, míg a „lumpenek" a korlátozott lehetőségeiket is rosszul használják ki. Azt is elmondta, hogy a romák közötti szegénységnek másfajta arca van, mint a nem roma emberek közöttinek, de a másképpen való segítés nem járhat eltérő elköteleződéssel és etnikai megkülönböztetéssel.
Szólt arról is, hogy ha a romák foglalkoztatása európai átlagra emelkedne, az 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna. Míg a Kádár-rendszerben a munkaképes korú cigányság 85 százalékának volt állása, addig ma ez az arány 15 százalékos. Ezért kell megmutatni a rendszerváltás veszteseinek is, hogy érdemes volt demokráciára váltani a pártállamot.
Találkoztunk már kifejezetten a romák számára megfogalmazott ígéretekkel eddig is. Legutóbb például a miniszterelnök ígért 100 ezer új „rom" munkahelyet 2015-ig. Erről azóta sem esett sok szó. Az biztos, hogy nagy nehezen, de elfogadta a kormány az úgynevezett cigány felzárkóztatási stratégiát, amelynek része az új munkahelyek létrehozása is. Szakértők szerint a dokumentumban foglaltak több szempontból is komoly csalódást okoznak, mert a kitűzött célokkal (felzárkóztatás, integráció) éppen ellentétes irányba mutatnak.
Ezer helyett mintegy hétszáz – elsősorban roma nő – elhelyezkedését segíti az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Összesen 1,4 milliárd forintra pályázhatnak támogatásként a szociális, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi intézmények roma nők egy évig tartó támogatott foglalkoztatásához.
A kezdeményezés fő célja, hogy javuljon a társadalmi előítélettel és munkaerő-piaci diszkriminációval küzdő munkanélküli roma nők foglalkoztatása. Ők az a csoport, akik minden téren, iskolai végzettség, munkaerő-piaci részvétel és jövedelem szempontjából is a leghátrányosabb helyzetűek.
A program várhatóan 350 szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény szolgáltatási kapacitását növeli, így a mélyszegénységben élők számára optimálisabb mértékben válnak elérhetővé ezek a szolgáltatások.
Balog Zoltán elhamarkodottan jelentette ki május elején, hogy még tavasszal sikerül ezer roma nőt szociális asszisztensé kiképezni. Tavasszal ugyan nem sikerült, de a legújabb hírek szerint ősszel végre elindul a „Nő az esély"-re keresztelt képzési program. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) azt várja a résztvevőktől, hogy a híd szerepét töltsék be a roma közösségek és a szociális intézményrendszer között.
A minisztérium közleménye szerint a képzésre négyszeres túljelentkezés volt. Farkas Flórián azt is elmondta, hogy valamennyi megyében és Budapesten is sikerült elindítani a programot.
A tervek szerint 2014 augusztusáig tartó programba főleg hátrányos helyzetben lévő roma nőket vonnának be, és közülük remélhetőleg 750-en végzettséget is szereznek majd. Többek között ápolási asszisztens, kisgyermekgondozó, nevelő, ápoló, idősgondozó, házi betegápoló és roma szociális segítő végzettséget szerzehetnek.
A program második részében egyéves támogatott foglalkoztatást és továbbképzését biztosítják a munkáltatóknak.
