„A mi érdekünk az, hogy minél hamarabb megkezdődjenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, minél gyorsabban haladjunk előre, minél hamarabb lezárjuk, és minél hamarabb legyen egy biztonsági háló a magyar pénzügyek mögött” – mondta Orbán Viktor 2012. április 19-én, a debreceni televíziónak adott interjújában.
Amint korábban már írtuk, a hiteltárgyalásoknak az a feltételük, hogy a Brüsszel által kifogásolt törvényeket – amelyek miatt kötelezettségszegési eljárás is indult hazánk ellen – módosítsa a kormány. Még idén februárban arról nyilatkozott Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hogy március végére vagy április elejére lezárulnak a tárgyalások. Az államtitkár túlzottan optimista volt: lassan itt az április vége, és az IMF még mindig nem mutat arra hajlandóságot, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a kormánnyal.
„Magyarország nem húzza az időt, nem játszik török kártyát, ahogy itt, Washingtonban fogalmaznak, hanem teljesen egyértelműen arra törekszik, hogy a tárgyalások minél hamarabb elkezdődjenek és sikeresen végződjenek” – mondta Fellegi Tamás 2012. március 16-án az MTI-nek, korábban pedig Orbán Viktor miniszterelnök nevezte „szamárságnak", hogy nem akar megállapodni az IMF-fel.
Reméljük, hogy a miniszter és a miniszterelnök ezúttal igazat mondott.
Mit mondjunk, a kormány nem siette el a hiteltárgyalások előfeltételeinek teljesítését. A kabinet többször is próbára tette az uniós intézmények tűréshatárát.
Eközben új arc (nevezetesen Varga Mihály) került a tárgyalásokért felelős miniszter pozíciójába. Varga az MNB-ről szóló törvénymódosítás zárószavazásának elhalasztását kérte a kormánytól, és láss csodát, meghallgatásra talált. Végülis hét hónapos huzavona után, a kormány módosította a jegybank függetlenségét sértő javaslatot.
Miután az IMF vezetője is rábólintott a tárgyalások megkezdésére, Varga bejelentette, hogy 2012. július 17-én megkezdődhetnek a tárgyalások a Valutaalappal. A viharfelhők azonban még nem vonultak el a forint árfolyama fölül. Bár a tárca nélküli miniszter legkésőbb október végéig ígérte a megállapodás megszületését, könnyen lehet, hogy ez is csak egy elbizakodott ígéret lesz.
A pontos csomagról még nehéz konkrétumokat mondani, hiszen már a hitel típusáról is eltérő elképzeléseik vannak a feleknek. A magyarok elővigyázatossági hitelkeretet szeretnének, ami kevesebb megkötéssel és több szabadsággal járna. Kérdés, a kormány mennyire mutatkozik kompromisszumkésznek a szerződés mielőbbi aláírásában.
A fölösleges, hét hónapos huzavonának eddig is komoly költségei voltak. Másik írásunkban pedig bemutatjuk, milyen akadályok merülhetnek fel a tárgyalás során, illetve mibe fájt a lakosságnak a hiábavaló keménykedés.
