Ez az ígéret nem látszik teljesülni.
“A kormány szándéka, hogy az uniós alapjogok chartáját belefoglalják a most készülő magyar alkotmányba” - közölte Martonyi János külügyminiszter 2011. február 16-án az Európai Parlamentben a médiatörvény vitájában.
Ez az ígéret nem látszik teljesülni.
Ahogy azt már részletesen kifejtettük - az olyan alapvető, az Alapjogi Chartában szereplő jogot, mint amilyen pl. a szociális biztonsághoz való jog, a tervezet szociális biztonságra való törekvéssé építi le. Holott ezt mind a fent hivatkozott charta (“Az Unión belül jogszerűen lakóhellyel rendelkező és tartózkodási helyét jogszerűen megváltoztató minden személy jogosult – az uniós joggal, valamint , a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban – szociális biztonsági ellátásokra és szociális előnyökre.”), mind a jelenlegi Alkotmány ("A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz".) tartalmazza. Így aztán a jövőben ez nem vezethető majd le az alaptörvényből, azaz az államnak nem lesz kötelessége - legalábbis nem úgy, mint eddig - ennek biztosítása.
A szöveg ugyanakkor olyan - sem alkotmányokban, sem törvényekben nem számon kérhető - kötelezettségeket tartalmaz, mint amilyen a "nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni".
Miként részletes elemzésünkben már kifejtettük, az új alkotmány átalakítaná az állam szociális szerepvállalásáról alkotott felfogását és megszüntetné a magyar és az európai választási rendszerekben általános jelleggel érvényesülő egyenlő szavazati jog elvét.
Annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP alkotmány koncepciója néhány dolgot átvett a szövegből (pl. olyan rendkívül fontos újdonságokat, mint az eugenikai és az emberi klónozás tilalma), a 2012. január 1-én hatályba lépő új alaptörvény nemhogy nem tartalmazza az uniós alapjogok chartáját, hanem annak szellemiségével és az azt megtestesítő nyugati modellel éppen szembe megy. Komoly lépést téve az azzal ellentétes irányú, inkább fejlődő országokra jellemző szociális modell felé.
