Tusnádfürdő utóélete (1)

2014. november 20. 07:50 – Ténytár | Forrás: hvg.hu
|

Orbán Viktor soha nem állította, hogy Magyarország számára példakép volna Kína vagy Oroszország - mondta Szijjártó Péter november 12-én Berlinben.

Úgy tűnik, elérkezett az illiberális államról szóló orbáni okfejtés böjtje. A beszéd nem keveset rontott hazánk nyugati megítélésén, ami egyáltalán nem meglepő. Ebben a meglehetősen kínos helyzetben pedig, nem maradt más hátra, mint a zavart magyarázkodás nyugati szövetségeseink előtt.

Múlt szerdán új külügyminiszterünkön, Szijjártó Péteren volt a sor, aki nem is hímezett-hámozott, hanem egyszerűen leszögezte:Orbán soha nem állította, hogy Kína vagy Oroszország Magyarország példaképe volna.

Ez ebben a formában azonban nem teljesen igaz. Vizsgáljuk csak meg a beszéd erre vonatkozó részét:

„...versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a megtalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni. Ezzel magyarázható, tisztelt Hölgyeim és Uraim, hogy ma a slágertéma a gondolkodásban azoknak a rendszereknek a megértése, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, nem liberális demokráciák, talán még demokráciák sem, és mégis sikeressé tesznek nemzeteket. Ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország. És azt hiszem, hogy a mi politikai közösségünk évekkel ezelőtt jól érezte meg, jól tapintott rá, talán föl is dolgozta intellektuálisan ezt a kihívást, és ha visszagondolunk arra, hogy mit csináltunk az elmúlt négy évben, és mit fogunk tenni a következő négy évben, akkor valójában ez értelmezhető innen is. Vagyis megkeressük, megpróbáljuk megtalálni az Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva, tőlük magunkat függetlenítve azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világversenyfutásban.”

forrás: parameter.sk

Valóban nem hangzott el konkrétan olyan mondat, hogy Oroszország vagy Kína a példaképünk volna, de ennyire egyszerű politikai kommunikáció csak egy utópiában létezhet. Ha elővesszük alapvető szövegértési képességeinket láthatjuk, hogy a részlet nem éppen burkoltan arról szól, hogy a sikeres állammodell megtalálásáért folytatott „versenyben” Orbán szerint kiemelkedő példa többek között Kína és Oroszország. A beszédben még az is elhangzott, hogy ezek a rendszerek nem feltétlenül demokráciák. Ezután következik az önfényezés, vagyis hogy a második Orbán-kormány „jól tapintott rá” az államszervezés kihívására, intézkedései pedig „valójában értelmezhető[ek] innen is”. Levezetésként nem marad ki a hanyatló nyugatutánzásától való elszakadás és egy „új magyar állam” előrevetítése, amely megállja a helyét abban a bizonyos „világversenyfutásban”, ahol – a beszéd előző mondata alapján – Kína és Oroszország is pozitív példaként van beállítva.

A kormányfő beszédében a kárhozatra ítélt liberális demokráciát állította szembe olyan országokkal, mint Kína és Oroszország. Akárhonnan nézzük, ez önmagában is egy értékválasztás.

FRISSÍTÉS (2014. november 25.)

Szijjártó Péter után maga a miniszterelnök próbál kihátrálni a tusnádfürdőn elhangzott illiberális államokat dicsőítő beszédéből. A német üzleti lapnak, a Handelsblattnak adott interjújában próbálta a Nyugatnak bizonyítani transzatlanti elkötelezettségét, távolságtartását Oroszországtól. 

Az interjú a "Nem közeledünk Oroszországhoz" címet kapta. A miniszterelnök azt mondta, hogy ő nem tanúsított rokonszenvet a tekintélyelvű kormányzati rendszerekkel, csak "tényeket rögzített", azt is hozzátette, hogy "a kínai modellhez kínaiak kellenek, az oroszhoz oroszok, Magyarországon és Európában ezek a megoldások használhatatlanok". Emellett azt is elmondta, hogy "Magyarország szempontjából elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt".

Status of !node_type

Tovább folytatná a távolodást tusnádfürdői gondolataitól Orbán Viktor.

Frissítések
Kapcsolódó személy

|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA