„A kormány valamennyi reformját az alkotmány előírásainak megfelelően hajtotta végre. A parlament megfelelő vita és vizsgálat után szavazta meg a törvényeket. Az ország valamennyi jelentős intézménye kivette a részét az új törvények módosításából, ahol szükségesnek látta. A köztársasági elnök néhány alkalommal visszaküldte a törvényeket a képviselőknek, hogy javítsák ki az eljárási hibákat. Az Alkotmánybíróság is közbelépett annak érdekében, hogy a reformok és intézményes változtatások megfeleljenek az alaptörvény előírásainak" – olvasható Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár Financial Timesnak írott levelében, 2012. július 17-én.
Az elmúlt hetekben a Romániában kialakult helyzetet nemzetközi szinten többen a magyarországi eseményekkel állították párhuzamba. Ott a szociálliberális kormány próbálja a hatalomkoncentrációt alkotmányellenesen növelni. Ennek apropóján, mi is összehasonlítottuk a két országban zajló folyamatokat.
Kumin Ferenc – akit mostanság neveztek ki a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárnak – pedig a Financial Timesnak levelet írt, amelyben a magyar kormány demokratikus elkötelezettségét kívánta hangsúlyozni.
Mi nem értünk egyet Kumin Ferenccel: Orbán Viktor és kormánya szélkakasként változtatta meg ellenzékben megfogalmazott álláspontját többek között az alkotmányosságról.
Kétharmados parlamenti többségüket kihasználva, a kormánypártok elsőként az AB tagjainak jelölési metódusát változtatták meg. Ehhez módosítaniuk kellett az alkotmányt, majd a megüresedett alkotmánybírói székekbe saját jelöltjeiket, Bihari Mihályt és a posztra egyesek szerint politikailag, mások szerint törvényileg alkalmatlan Stumpf Istvánt, az első Orbán kormány volt kancelláriaminiszterét választották meg.
A legnagyobb felháborodást, egyesek szerint a Rubicon átlépését kiváltó döntés azonban egyértelműen a taláros testület hatáskörének – újabb alkotmánymódosítással megoldott – jelentős korlátozása volt. Ekkor a Fidesz úgy módosította az Alkotmánybíróság hatáskörét, hogy a testület azóta nem vizsgálhatja azon ügyeket, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. Ez – meglátásunk szerint – a testület kasztrálását jelenti.
Bár a kormány valóban demokratikus úton érte el kétharmados többségét, sokszor figyelmen kívül hagyta (legutóbb a bírák ügyében) az AB határozatait. Ráadásul Schmitt egyszer sem küldte vissza – még csak formai hibára hivatkozva sem – a törvényeket, csak most, az új hivatalba lépett köztársasági elnök küldött vissza néhányat, jelezve, hogy ő nem pártkatona.
Ennek szellemében gondoljuk úgy, hogy Kumin Ferenc állításai nem teljesen felelnek meg a valóságnak.
