„Olli Rehn-ék arra utaltak, hogy a PSZÁF és a Nemzeti Bank összevonását tervezi a kormányzat. Ez nem volt benne az EKB-nak elküldött törvényjavaslatban, de nem is tervezi a kabinet" – mondta Gíró-Szász András kormányszóvivő 2011. december 19-én az MTV Este című műsorában.
Gíró-Szász András szerint mindössze a PSZÁF és a Nemzeti Bank összevonásának jogi lehetőségét teremtenék meg. Szó sincs a két szervezet egybeolvasztásáról. Pedig pusztán ennek a lehetőségnek a megteremtése miatt szakították meg az EU-IMF képviselői a tárgyalásokat a kormánnyal.
Pusztán jogi lehetőségek miatt az EU ritkán bírál, illetve akkor is inkább utólag. Most viszont az Európai Bizottság elnöke, Barroso, egy személyes hangvételű levélben többek között arra kérte Orbán Viktort, hogy gondolja újra a jegybankról szóló törvénytervezetet.
A kormányszóvivő azzal próbálta bagatellizálni a kérdést, hogy maga az IMF ajánlotta ezt a megoldást az akkor még szocialista kormányoknak, illetve több európai országban is így hangolják össze a fiskális és monetáris politikát. Ez valóban így van. DE.
Az Európai Bizottság elnöke levelében az Alapszerződés 130-as cikkelyére hivatkozik, amely a jegybankok függetlenségét írja elő a tagállamokban. Barroso továbbá azt is kifogásolta, hogy nem folytak előzetes egyeztetések az Európai Központi Bankkal. A levélből világosan kiderül, hogy ez feltétele lehet a januári tárgyalások további folytatásának.
Matolcsy György március 7-én levélben tájékoztatta Mario Draghit, az EKB elnökét, a jegybanktörvény tervezett módosításával kapcsolatban.
A jogszabálymódosítás során, hatályon kívül helyezik, hogy az MNB-nek tájékoztatnia kell a kormányt a monetáris tanács napirendjéről, valamint, hogy az MNB monetáris tanácsi ülésein a kormány képviselőjének is jelen kell lennie.
Szintén hatályon kívül helyezik az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek 30. cikkét, amely lehetőséget biztosított volna az MNB és PSZÁF összevonására. Az új szervezet elnökét elvileg a köztársasági elnök nevezte volna ki, ezzel lehetővé téve Simor András idő előtti menesztését.
Az indoklás szerint, az európai jogszabályokkal való összhang megteremtése a cél. Matolcsy a lehető leggyorsabb elbírálást kéri az EKB elnökétől, hogy minél előbb lezáruljon a hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárás.
Továbbra sem elégedett az EKB a jegybanktörvény módosításával kapcsolatban. Az Európai Központi Bank szerint, még mindig fennáll a lehetőség a jegybank kormányzati befolyásolására. Az elhúzódó csörte az EKB és a kormány között az IMF-megállapodást késlelteti, hiszen ez a legfontosabb feltétel. Az IMF-EU páros az MNB-ben látja azt a biztosítékot, ami a kormányt rászoríthatná a kívánt gazdaságpolitikára.
A már tárgyalt módosítások mellett, továbbra is kifogásolják a Monetáris Tanács tagjainak háromra emelését, az elmaradt előzetes konzultációt a kormány és a MNB között, valamint – egyebek mellett – az új elnök kinevezéséhez szükséges eljárást is.
Abban sem történt változás, ami a jegybanki vezetők fizetését csökkentette volna, illetve azt is problémásnak tartják, hogy az MNB elnökének és elnökhelyetteseinek esküt kell tennie a köztársasági elnök, míg a monetáris tanács többi tagjának az országgyűlés előtt.
Benyújtotta a parlamentnek Matolcsy György a jegybanktörvény és az alaptörvény jegybankra vonatkozó részének módosítását, de ez továbbra is kevesebb, mint amit az EKB követel – illetve ami az IMF-hitel feltétele lenne. A módosítás gyakorlatilag teljesen megegyezik azzal, amit a nemzetgazdasági miniszter már korábban elküldött levélben az EKB-nak.
A múlt héten kiadott jelentésében az EKB megismételte azt a korábbi véleményét, amely szerint továbbra is sérülhet a jegybank függetlensége. A Monetáris Tanács bővítése és az alelnökök számának kettőről háromra növelése alkalmas a jegybanki döntéshozatal befolyásálására.
Az biztos, hogy amíg ez nem tisztázódik az EKB-nak is megfelelő módon, nem számíthatunk az IMF-hitelre.
Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítás zárószavazásának elhalasztását kérte a kormánytól. Mint már fentebb leírtuk, az EKB továbbra továbbra sem elégedett a módosított jegybanktörvénnyel, mert továbbra is sérülhet annak függetlensége. Az EKB úgy látja: az, hogy a Monetáris Tanács tagjainak száma változtatható, és kinevezhető egy harmadik alelnök, nem biztosítja a függetlenséget a MNB számára. Ez tehát továbbra is akadályozza a megegyezést az EU-IMF párossal.
Szijjártó Péter hétfőn már arról beszélt, hogy a kormány minden javaslatra nyitott az MNB függetlensége érdekében. Így a kormány visszakozhat, de ha a jelenlegi formájában fogadják el a törvényjavaslatot, az a forint árfolyamának gyengülését és az ország finanszírozásának drágulását jelentheti.
Bizonyos pontokban meghátrált a kormány az MNB-törvény módosítása kapcsán. Kompromisszum született a monetáris testület jogköreinek ügyében: a tanácsnál maradnak a stratégiai fontosságú területek, míg az MNB vezetésére majd az operatív feladatok tartoznak. Az MT tagjainak és az MNB elnökének felmentésére vonatkozó módosítások már megfelelnek az unió alapokmányának is.
Az EKB és a Bizottság által kritizált pontok egy részét érintetlenül hagyta a kormány, de levélben jelezte a nemzetközi partnereknek, hogy nem kívánja bővíteni a Monetáris Tanácsot, és egyelőre új alelnök kinevezésében sem gondolkodik. A parlament elé beterjesztett indítványról a Magyar Nemzeti Bank azt közölte: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták. A kabinet célja, hogy az országgyűlés már július 2-án szavazzon az előterjesztésről, ezért a házszabálytól való eltérést kezdeményezett.
Ugyanakkor bekerült egy olyan módosító is, ami lehetővé tenné az MNB deviza- és aranytartalékának eltitkolását. Így ismét felmerült annak lehetősége, hogy a kormány az MNB devizatartalékára tenné rá a kezét.
2012. július 6-án elfogadta az országgyűlés az MNB-törvény módosítását. A végleges törvényt a nemzetközi intézmények (EU, EKB, IMF) is kielégítőnek találták, így Varga Mihály bejelentette, hogy 2012. július 17-én megkezdődhetnek a tárgyalások a Valutaalappal.
A módosítás szerint, a külső tagok száma nem haladhatja meg a belső tagok számának kétszeresét, illetve a valutatartalék felhasználására vonatkozó információ a jegybank hatáskörében marad.
A pontos csomagról még nehéz nyilatkozni, hiszen már a hitel típusáról is eltérő elképzeléseik vannak a feleknek. Cikkünkben sorra vesszük, milyen negatív eredményei voltak az időhúzásnak, is milyen további akadályok merülhetnek fel a tárgyalások során.
A kormány egyelőre nem akar foglalkozni a PSZÁF és a Nemzeti Bank összevonásának a kérdésével. Ahogy Orbán Viktor elmondta, az Európai Unióban kialakult egy szakmai vita a bankunióról. Szerinte örvendetes ez a folyamat, amely magába foglalja a felügyeleti szervek helyzetét is, de amíg nincsenek kikristályosodott álláspontok, addig nem kerül napirendre a kérdés.
