A versenyképességi adatokra is figyelni kell, kétségtelen, hogy rossz a helyzet, a tendencia pedig egyértelműen rossz, ezt meg kell változtatni, mert a régióbeli országok is elhúztak mellettünk – mondta Lázár János a csütörtöki uniós fejlesztéspolitikai konferencia keretében.
A Miniszterelnökség által szervezett fejlesztéspolitikai konferenciát évente két alkalommal rendezik meg, hogy a fontos fejlesztésekről és uniós pénzekről széles körben elérhetőek legyenek a friss információk az érdeklődők számára. Lázár János szerint a transzparenciát ilyen formában is biztosítani fogják az EU-források felhasználásával kapcsolatban.
Lázár János több lényeges kérdést érintett a beszédében, ami a fejlesztéspolitika terén az elmúlt hónapokban lényeges volt, illetve az előttünk álló időszakban fontos lesz. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem köntörfalazott az igazságról: ugyanis elmondta, hogy „Magyarország versenyképessége brutálisan romlott”, így tehát részben ezért is gyorsabb növekedésre van szükség. Állítása szerint a jelenlegi tendencia egyértelműen rossz, ezért ezt meg kell változtatni, mert már a régióbeli országok is lehagytak minket.
Ezt a kijelentést sajnos a versenyképességi ranglisták is alátámasztják: Magyarország hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága (138 országot összesítő versenyképességi listájában a tavalyi 63. helyről idén a 69-re esett Magyarország) és a 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama a World Economic Forum (WEF) felmérése szerint. Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye. Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-román pároshoz hasonlít, de közel áll hozzánk a horvát struktúra is. Magyarország versenyképessége az oktatás és az egészségügy helyzete mellett az intézményi környezet és a korrupció miatt is romló tendenciát mutat. Az intézet által megkérdezett hazai vállalatvezetők a két legsúlyosabb problémának a gazdaságpolitika döntéshozatal kiszámíthatatlanságát és a korrupciót tartották. (A harmadik az adózási rendszer volt – írja a Világgazdaság.)
A Kopint-Tárki, a WEF magyarországi együttműködő partnere a tanulmányuk kiadásakor azt írta: intézményrendszerünk és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. „A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás, és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak” – olvasható az elemzésben.
Sajnálatos módon nemzetközi összehasonlításban a magyar közbeszerzések körében a versenyerősség kirívóan alacsony, viszont a korrupciós kockázatok kirívóan magas szinten vannak. Ezen túl mindkét mutató esetében negatív tendenciák figyelhetők meg a 2009–2015 közötti időszakban: a vizsgált hét év alatt a gyengülő versenyt erősödő korrupciós kockázatok kísérték.
