„Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás" – jelentette ki Orbán Viktor az ügyészség napja alkalmából tartott budapesti ünnepségen, 2012. június 11-én.
A miniszterelnök szerint Magyarország 2010 előtt a felbomló rend állapotában volt, „magánhadseregek grasszáltak az országban", voltak olyan helyek, ahová a törvény ereje nem, vagy csak korlátozottan ért el. Beszédét azzal zárta a kormányfő, hogy a cél, hogy Magyarországon – az ügyészek munkájának köszönhetően – ne maradjon bűncselekmény büntetlenül, és senkinek ne kelljen félni, aki a törvényeket betartva éli életét.
Sajnos mi teljesen másképp látjuk. Több alkalommal írtunk róla, hogy a kormányzat és a kormánypárti parlamenti többség tevékenysége – a hangzatos deklarációk ellenére – fokozatosan építette le a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ennek a folyamatnak újabb lépcsője épült ki 2012 májusában. A miniszterelnök helyettese – a társadalom elvárásaira hivatkozva – levélben kérte az„ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát". Így tulajdonképpen beavatkozott a „harmadik hatalmi ág", a bíróságok működésébe.
Ami az ügyészséget illeti: a róla szóló törvény, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról és életpályájáról szóló törvény tovább erősítette az ügyészség közjogi pozícióját. Azonban az erős hatáskörök mellé csak formális jogi függetlenség kapcsolódik, a szakmai önállóság garanciáit az új törvény továbbra sem tartalmazza. Az Alkotmánybíróság jogkörét is csorbította a kormány, az ombudsmani rendszerről nem is beszélve. Emellett a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság sem véli úgy, hogy minden rendben lenne a jogállammal Magyarországon.
Összes komment(2)
4.8 4 0 0 0
6.6 4 0 0 0