„Az előző este nyilvánosságra hozott ponthatárok azt mutatják, hogy a felsőoktatás továbbra is nyitott, vonzó és általánosan hozzáférhető a fiatalok számára" - mondta Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár, 2012. július 25-én.
Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár szerint továbbra is vonzó és nyitott a felsőoktatás. Ugyanakkor az elmúlt két évhez képest, 30 ezerrel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők és 20 ezerrel a felvettek száma – tíz éve nem volt ilyen alacsony az elsőévesek száma a felsőoktatási intézményekben. Összesen 79 ezer 861 jelentkezőt vettek fel idén az egyetemek és főiskolák.
A felsőoktatási helyettes államtitkár sikerként könyveli el, hogy a műszaki, a természettudományos és az informatikai területekre minden eddiginél több, összesen 23 ezer hallgatót vettek fel. Mintegy 13 ezren műszaki, 5 ezer 300-an informatikai, 4 ezer 800-an természettudományos területeken folytathatják majd tanulmányaikat, hiszen az ezeken a területeken tanulók számának növelése volt a kormányzat deklarált célja. Azt is hozzátette, nem tartanak attól, hogy a képzés színvonala csökkenhet amiatt, hogy egyes műszaki képzésekre alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni.
Szerinte, ahol a kormány csökkentette az állami helyek számát, ott sem lesz gond a szakember-utánpótlásban. Jogászképzésben 2 ezer 600-an vehetnek majd részt, gazdasági területeken pedig mintegy 13 ezren.
Ennek ellenére, Szabó Máté ombudsman, az alapvető jogok biztosa szerint, törvénysértő az állami helyek ilyen arányú csökkentése, és annak megváltozatását kéri a kormánytól. Az ombudsman időzítése mindenképp érdekes, mert a ponthatárok nyilvánosságra kerülésének napján jelentette be kérését. A kormányfő ezt felsőoktatási ellenforradalmi kísérletnek nevezte.
Mindenesetre már nyilvánosságra hozták a hallgatói szerződések mintáját. Azonban az aláírási folyamat semmiben nem hasonlít majd egy valódi szerződéskötéshez: a hallgató lényegében az ösztöndíj igénybevételének jogszabályi feltételeiről szóló tájékoztatót ír majd alá, ezt azonban mégis szerződési formában teszi.
Bár senki nem vitathatja a kormány által preferált szakok fontosságát, nem várhatják el, hogy a diákok ilyen hamar alkalmazkodjanak az új rendszerhez. Ráadásul a hallgatói szerződés erősen korlátozhatja a végzett lehetőségeit. Illetve, aki nem a kormány által támogatott szakon tanulna, annak gyakorlatilag vállalnia kell az eladósodást.
