Új munka törvénykönyve - szakszervezetek vége?

2011. november 8. 14:08 – Ténytár
|

Az új Munka törvénykönyve a Széll Kálmán tervben vállaltaknak megfelelően, radikális változtatásokat vezetne be a munka világában. Egyfelől a szabályozási technikák megváltoztatásával és egyéb módosításokkal újabb lépéseket tesz a szakszervezetek ellehetetlenítésének irányába, így a jelenleginél is jóval kiszolgálatatottabb helyzetbe hozva a munkavállalókat.
Márpedig az ő helyzetük már alapból sem lesz könnyű: az új szabályok szerint: könnyebben és olcsóbban lehet megszüntetni munkaviszonyukat, csökkenek a munkaközi szünetek, a minimálbért pedig differenciáltan lehet majd megállapítani. Ezen felül szigorodik a kárfelelősségük is, ugyanakkor  a nekik okozott kár esetén a munkáltató könnyebben mentesülhet a felelősség alól.

Következetes jobboldali törvény, sikeres kommunikációs stratégia

Elöljáróban annyit le kell szögeznünk, hogy a törvény következetes jobboldali értékeket képvisel: alapvető jelleggel a vállalkozók, a munkáltatók érdekeit védi a munkavállalókkal szemben. Éppen ezért itt nem lehet vádolni a kormánypártokat azzal, hogy nem jobboldali pártként viselkednek: e körben teljes mértékben érvényesül a munkavállalói jogokat legjobb esetben is másodlagosnak tekintő konzervatív ideológia. Ráadásul a kormányzat kommunikációs stratégiája is sikeres volt: a kiszivárgott elképesztően durva szabályozás – amely még a várandós és kisgyermekes nőket sem védte volna – helyett „mindössze” egy durva szabályozást alkottak meg. Azzal azonban, hogy a leginkább munkavállaló-ellenes intézkedésekből visszaléptek, jelentősen csökkentették a törvény egyéb, szigorító intézkedései elleni tiltakozások intenzitását. Ez a módszer – úgy tűnik – lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat és a szakszervezeteket hátrányosan érintő szabályok viszonylag kevés tiltakozás mellett menjenek át.

Az alábbi táblázatban röviden összefoglaltuk a törvény legfontosabb új elemeit (az ábra kattintásra megnő):

RIP szakszervezeti érdekképviselet

A tervezet újabb lépést tesz a szakszervezetek leépítésére. Már korábban írtunk arról, hogy az érdekegyeztetés rendszerének módosításával hogyan számolták fel a központi konzultációk rendszerét. Az új Munka törvénykönyve most végső rohamot indít a szakszervezetek ellen.

Ennek egy fontos, ám látszólag apró eleme, hogy megnyitja a lehetőséget arra, hogy megszüntethessék azt a rendszert, amelyben a munkáltató köteles levonni a munkavállaló béréből a szakszervezeti tagdíjat . Igaz, a törvény rögzíti, ha a munkáltató vonja a tagdíjat, ezért nem kérhet külön díjat. Egy ilyen rendszerben azonban könnyen megeshet, hogy a szakszervezetek nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerülhetnek, amely ellehetetlenítheti feladatellátásukat.

Elképzelhető az új Munka törvénykönyvének egy olyan értelmezése, amely átalakíthatja a munkaviszony szabályozásának rendszerét. Eddig ugyanis a munkavállaló és a munkáltató által kötött munkaszerződésben – bizonyos kivételekkel – csak a munkavállaló javára lehetett eltérni. Ahhoz, hogy a munkavállalót hátrányosan érintő rendelkezéseket is alkalmazzon a munkáltató, a szakszervezetekkel kellett kollektív szerződést kötnie.

A tervezetnek azonban lehet egy olyan értelmezése is, amely alapján az egyéni munkaszerződésekben szintén lehetővé válhat, hogy – a törvény által kizárt változtatások kivételével – a munkavállaló számára hátrányos rendelkezéseket kössenek ki. Így a munkáltatónak nem kellene megállapodnia a szakszervezetekkel, hanem a jobban kiszolgáltatott egyénekre róhatja rá a terheket. Egy ilyen értelmezés mellett a kollektív érdekvédelem ellehetetlenülhet, hiszen a munkáltató egyedileg oldhatná meg a neki fontos törvényi eltéréseket.

Ez a rendszer jobban kiszolgáltatja az egyént, hiszen így nem egy nagy közösség részeként, hanem gyenge és törékeny munkavállalóként áll szemben a munkáltatóval. A kollektív érdekvédelem ugyanis éppen a közös fellépés nagyobb ereje miatt alakult ki – amelynek hatékonyságát jól mutatja a köteg rőzse meséje. Amennyiben a munkáltató "megkerülheti" a szakszervezetet, az könnyen ennek, az egységes fellépést jelentő rendszernek a végét jelentheti.

A szabályozás azonban az új modell mellett nem teljesen egyértelmű: elképzelhető olyan értelmezés is, amelyben a rendszer alapjaiban nem változna meg. A helyzetet – a kérdés összetettsége miatt – csak a gyakorlat működése alapján láthatjuk át megfelelően.

Egyéni munkavállalói jogok - örülünk Andor?

Röviden: "ja, örülünk".

Az új Munka törvénykönyve ugyanis nemcsak annak a lehetőségét teremti meg, hogy szélesebb körben egyéni megállapodással térhessenek el a törvénykönyv szabályaitól, hanem a jogszabályi minimum szintjét is csökkenti.

Az alábbi táblázat tartalmazza a legfontosabb változtatásokat (kattintásra megnő), közülük részletesen csak párat ismertetünk.

Az új szabályozás szerint egyszerűbben lehet felmondani a munkavállalónak, ráadásul, ha kiderül, hogy a felmondás jogellenes volt, akkor a munkáltatónak – főszabály szerint – legfeljebb csak 12 havi bért kell kártérítésként kifizetnie. Az új rendelkezések jelentősen lerövidítik a munkaközi szünetet, az ebédszünetre például 20 perc állna rendelkezésre, de a munkavállalók elbúcsúzhatnak a kávészünetektől is.

Arra is lehetőség lesz, hogy ágazatonként, munkakörönként, sőt, akár megyénként is eltérő minimálbér legyen. Előfordulhat például,  hogy egy lakatos Szabolcsban kevesebbet kereshet ugyanazért a munkáért, mint Győr-Moson-Sopronban.

Az is lehet, hogy a munkaviszony majd azzal kezdődhet, hogy a munkavállaló ad át pénzt a munkáltatónak: az új törvény megteremti a munkavállalói biztosíték (azaz kaució) intézményét, amely létező jogintézmény volt hazánkban – az 1930-as években.

Jogi analfabetizmus vagy hazugság?

A legszebb azonban az, hogy a törvény indokolása is erőteljes jogi tévedéseket tartalmaz. Erre jó példa a munkavállaló felelősségének szabályozása. A hatályos törvény szerint "[a] munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik." Az új szabályozás ezzel szemben azt mondja ki, hogy "[a] munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható."

A fenti két szövegből is látható, hogy itt bizony valami megváltozott. Nézzük meg, mit szól erről a változtatásról a törvényjavaslat indokolása: "A javaslat a munkavállaló kártérítési felelősségének általános alakzataként fenntartja a vétkességi felelősséget."

Eddig mind nagyon szép lenne, csak egy probléma van: ez ebben a formában így nem igaz. Miért is? A választ Lábady Tamás, korábbi alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának egyetemi docense által jegyzett, kiváló magánjogi tankönyvben találhatjuk meg: "Felróhatóság alatt az adott helyzetben általában elvárható magatartással ellentétes magatartást értjük; a vétkesség pedig jogi értelemben a cselekvő személynek olyan akarati fogyatékossága, amelynél fogva őt felelősség terheli. [A felróhatóság általánosított elvárhatósági mérték és ennyiben objektív alapú. Az elvárhatóság – az egységes és következetes bírói gyakorlat szerint – társadalmilag elvárhatót jelent.]"

Így a Munka törvénykönyve a felróhatóság polgári jogi szabályozását vette át, amely az eddigi tiszta, csak a szándékos és a gondatlan – azaz a vétkes – károkozást szankcionáló rendszerhez képest, a munkavállalók felelősségét erősen szigorító szabály. Az indokolás szövege pedig arról tanúskodik, hogy az azt készítő minisztérium vagy nem ismeri a felróhatóság és a vétkesség közötti különbséget, vagy nem mond igazat. Annak eldöntését, hogy melyik a rosszabb, olvasóinkra bízzuk.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA