Önkormányzatok a világban

2011. március 23. 13:00 – Ténytár
|

Mára valamennyi demokratikus állam elismeri a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. Annak a lehetőségét, hogy az egyes települések lakói az őket érintő kérdésekben szabadon, a központi hatalomtól függetlenül hozhassanak döntéseket. Az Európa Tanács keretében, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában ezzel összhangban határozták meg az önkormányzáshoz való jog európai standardjait. A közös európai keretek között azonban számos különféle megoldás alakult ki a helyi önkormányzatok alkotmányos jogállása, feladatai és rendszerük felépítése tekintetében. Magyarország ezeket a modelleket vegyítve egy sajátos szabályozást alakított ki, a helyi önkormányzatoknak Európában egyedülálló - sokak szerint eltúlzott - önállóságot biztosított.

 

Hosszú, szakmai anyagunk következik.

A helyi önkormányzatok főbb európai modelljeit számos szempont alapján csoportosíthatjuk. Ezek közül mi most három főbb elemet vizsgálunk. Elsőként  az alkotmányos jogállásukat tekintjük át. Másodikként az általuk ellátott feladatok körét vizsgáljuk meg, végül a helyi önkormányzatok térszerkezetének rendszerére vetünk rövid pillantást. Az elemzés nem öncélú: a különféle modellekhez kapcsolódóan megvizsgáljuk a hazai szabályozást is.

I. A helyi önkormányzatok alkotmányos jogállása

Az önkormányzatok alkotmányos önállósága tekintetében megkülönböztethetjük az (elsősorban az angolszász államokra jellemző) ultra vires modellt és a helyi közügy elvont, általános fogalmán (generálklauzuláján) alapuló kontinentális modellt.

A táblázat kattintásra megnő.

onkormanyzatisag_modelljei.PNG

Az angolszász államokban az önkormányzatokra, mint a törvényhozó hatalom által létrehozott közjogi testületekre tekintenek, amelyek feladatait és hatásköreit a törvényhozó állapítja meg. Az eredeti felfogás szerint az önkormányzatok csak azt a feladatot láthatták el, amelyeket a törvény kifejezetten nekik utalt. Később ez az elv finomodott, így az ezek ellátáshoz szükséges egyéb - finanszírozás, személyzeti, stb. - hatáskörök gyakorlását is ide sorolták. Az angolszász államokon kívül azért választotta ezt a modellt több posztszovjet köztársaság, mivel viszonylag szabad kezet ad a központi hatalom centralizációjának.

A kontinentális modellen belül több altípust különíthetünk el. A latin modell (amelynek mintaalkotó állama Franciaország) biztosítja a legszűkebb önkormányzati jogokat. Az ide sorolható államok alkotmányai elismerik a helyi önkormányzáshoz való jogot, de azt nem határozzák meg, ezzel széles korlátozási lehetőséget biztosítanak a törvényalkotónak. A germán modell államaiban az önkormányzatok alkotmányos önállósága a  helyi közügyek körére terjed ki, de itt is csak a törvények keretei között élhetnek az önkormányzatok autonómiájukkal.

Magyarországon egy speciális szabályozás alakult ki: a hatályos magyar Alkotmány a helyi közügy fogalmának meghatározásán túl rögzíti az önkormányzatok alapjogait is, amelyek korlátozására csak minősített (kétharmados) többséggel van lehetőség. A törvényalkotó mozgástere tehát jóval szűkebb, mint a hasonló germán modellben.

II. A helyi önkormányzatok által ellátott feladatok

Az angolszász modellt követő önkormányzatok elsődleges feladata humán és infrastrukturális (településüzemeltetési, kommunális) közszolgáltatások (kötelező) ellátása. Bizonyos törvények fakultatív, az önkormányzat által választható feladatokat is rögzítenek. Az angolszász önkormányzatok hatósági feladatokat a rendészet kivételével nem látnak el, azonban az állami (centrális) rendészet elvét valló kontinentális államokkal szemben a rendőrség működtetése a (megyei) önkormányzatok feladata.

onkormanyzati_feladatok.PNG

A kontinentális modellt követő államokban az önkormányzatok mind közszolgáltatás-szervezési, mind közhatalmi (helyi jogalkotási és hatósági jogalkalmazási) feladatokat ellátnak. A törvények ennek keretei között határozzák meg az önkormányzatok kötelező feladatait. Bizonyos feltételek teljesítése esetén a nagyobb önkormányzatok feladatait is átvállalhatják (alternatív feladatok). Az egyéb helyi közügyek tekintetében szabadon vállalhatnak fel feladatokat, ezek azonban nem veszélyeztethetik a kötelező feladatok ellátását. A kontinentális modellben a helyi önkormányzatok szervei képviselik az államigazgatást is a településeken: a törvények és kormányzati rendeletek államigazgatási feladatokat delegálnak önkormányzati vezetőkre, akik ilyenkor nem a helyi közösség, hanem az állam képviseletében járnak el. Az államot a latin altípusban a polgármester -, a germán modellben az önkormányzat igazgatási szervezetének vezetője (települési főigazgató, vagy Magyarországon a jegyző) képviseli.

III. Az önkormányzati rendszer felépítése

onkormanyzatok_meretei.PNG

A települések eltérő nagyságának problémáját az egyik modell úgy kísérli meg kezelni, hogy kisebb települések összevonásával olyan méretű egységeket hoz létre, amely az alapszintűként meghatározott feladatok ellátására önmagában képes. A fenti modellt alkalmazó államokban a települési önkormányzatok számának csökkentésével felszámolták „az egy település – egy önkormányzat” elvét. A skandináv modellben a települési önkormányzatok alapszolgáltatásait viszonylag széles körben határozta meg a törvényhozás. Arra azonban figyeltek, hogy olyan méretű egységeket alakítsanak ki, amelyek valamennyi feladatot képesek megfelelően ellátni. Ennek megfelelően a skandináv államokban a települési önkormányzatok számának radikális csökkentésére került sor az 1960-as évektől kezdődően napjainkig.

onkormanyzatok_nepessege_terulete.PNG

A délnémet tartományokban az erős középszint (a magyar megyényi járások - Kreise) mellett kisebb települési egységeket alakítottak ki, ugyanis szűkebb volt a települések szolgáltatási kötelezettsége. 6000 - 10000 fős egységeket hoztak létre a települések számának felére-harmadára csökkentésével.

onkormanyzatok_nepessege_terulete_2.PNG

Franciaországban megőrizték az „egy település – egy önkormányzat” elvét, így ma 36 682 települési önkormányzat (commune) működik, 1780 fős átlagos népességgel. Hatáskörük azonban erősen korlátozott, már az alapszolgáltatások jelentős részének ellátása is az alsó középszinthez (département) tartozik. A települési szint erősítése érdekében az 1970-es évek végétől mind a mintaalkotó Franciaországban, mind a hasonló modellt követő dél-európai államokban ösztönözték a településközi társulásos együttműködések kialakítását. Ennek eredményeként differenciált, önkéntességen alapuló társulásos rendszer jött létre.

Az „egy település – egy önkormányzat” elvének megtartására úgy is lehetőség nyílik, hogy a települési önkormányzatok szűk szolgáltatási felelőssége mellett nem az alsó középszintű egységre, hanem egy településközi szintű szervezetre ruházzák az alapszolgáltatások ellátásával kapcsolatos feladat- és hatásköröket. A fenti modell mintaalkotó állama az Egyesült Királyság, azon belül is Anglia, ahol az alapszolgáltatásokért a településközi szintnek tekinthető körzeti (district) önkormányzatok, valamint az azokkal azonos jogállású körzeti jogú városok (borough), illetve a megyei feladatokat is ellátó nagyvárosi önkormányzatok (unitary authorities) – felelősek.

A társulásokat középpontba helyező önkormányzati rendszerek ezzel szemben fenntartják a települések széles körű szolgáltatási felelősségét, érintetlenül hagyják (vagy alig érintik) az „egy település – egy önkormányzat” elvét, az önkéntes vagy kötelező települési együttműködések előírásával kívánnak megfelelő szolgáltatási egységeket kialakítani. Ezek közül egyes modellek kötelező társulások megalakítását írják elő (elsősorban Németországban, valamint Ausztriában és Svájcban), míg a visegrádi államokban az önkéntes társulások létrejöttét pénzügyi eszközökkel (többlettámogatásokkal) ösztönözték.

IV. A magyar önkormányzati rendszer

A rendszerváltás “demokratikus eufóriájában” kialakult önkormányzati rendszer a szabadság kis köreiként tekintett az önkormányzatokra. Az 1960-as, ‘70-es években lejátszódott községi közös tanácsok felbomlását tudomásul véve (a korábbi nagyjából 1100 helyi közösség helyett) visszatért az egy önkormányzat - egy település elvéhez, így körülbelül 3200 önkormányzat alakult ki 1992-re.

Az elaprózott, egyenetlen községi szervezet kialakítása mellett azonban - szemben a hasonló szerkezetű Franciaországgal - az egyes települések feladat- és hatásköreit rendkívül széles körben határozta meg, ráadásul nem alakított ki kötelező társulási rendszert. A szabad társuláshoz való jogot önkormányzati alapjogként határozza meg az Alkotmány. A kezdeti időszakban így a társulásos együttműködés iránti hajlandóság csekély volt, amely csak a pénzügyi ösztönzők (többlettámogatások) megjelenésével erősödött.

Az 1990-es szabályozási keret, a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapvető reformjának igénye már az 1990-es évek elején felmerült, azonban - a minősített többség hiánya, valamint a minősített többséggel rendelkező koalíciós partnerek közötti koncepcionális viták miatt - mindezidáig nem került sor jelentős átalakításra. A területért felelős államtitkár nyilatkozatából, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból kiszivárgott Magyary Zoltán Programmal kapcsolatos információkból arra lehet következtetni, hogy a kétharmados többséggel itt is élni kíván a kormánykoalíció, és még az idén önkormányzati reformra kerülhet sor. A reform valószínű irányainak, lehetőségeinek áttekintése egy külön elemzés tárgya, azonban elöljáróban jelezhetjük, hogy az új rendszer - ellentétben a korábbi magyar hagyományokkal - a jelenlegi, a német szabályozás alapján álló magyar rendszert a francia almodell - jelenleg Nyugat- és Közép-Európában visszaszorulóban levő - centralizáltabb altípusa felé fogja közelíteni.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA