Brüsszel egyre többször emel kifogást a magyar kormány által hozott törvényekkel szemben. A leginkább kifogásoltak megváltoztatása érdekében januárban három kötelezettségszegési eljárást indítottak hazánk ellen, februárban pedig az Európai Parlament olyan tartalmú határozatot fogadott el, amelyben aggodalmát fejezi ki a magyar demokrácia iránt. Sőt, 144 milliárd forint támogatást zároltak is – most először az EU történetében.
Az Európai Bizottság eddig csak mulasztások miatt indított eljárást hazánk ellen. Ezek főként olyan esetek voltak, amikor egy adott irányelvet nem ültettünk át a magyar jogrendbe. Most azonban a demokráciánk miatt aggódnak, a MNB, az adatvédelem és az igazságszolgáltatás függetlenségét féltik. 2012 február 24-én a kormány több száz oldalas dokumentációt adott át, amelyben a felvetéseket cáfolják, illetve bizonyos kérdésekben kompromisszum-késznek mutatkoznak.
Sok mindent hallottunk már arról, hogy mi is ez az eljárás. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba!
Miről is beszélünk?
Az Európai Bíróság előtt a közösségi jog megsértése miatt a tagállamok ellen úgynevezett kötelezettségszegési eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258-260. cikkei alapján lehet indítani. Ezen eljárás az egyik legsúlyosabb, amit egy ország törvényei vagy éppen törvények hiányában indíthat az unió. Ilyen eljárások megindítására csak az Európai Bizottság vagy másik tagállam jogosult.
1. Eljárást indíthat az Európai Bizottság, ha a Bizottság megítélése szerint, egy tagállam a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. A Bizottság az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat.
2. Bármely tagállam is a Bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. Mielőtt egy tagállam keresetet nyújt be egy másik tagállam ellen a Szerződésből eredő valamely kötelezettség állítólagos megsértése miatt, az ügyet a Bizottság elé kell terjesztenie. Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államoknak lehetőséget biztosított arra, hogy kontradiktórius eljárás keretében szóban és írásban nyilatkozzanak. Ha a Bizottság az ügy előterjesztésétől számított három hónapon belül nem ad véleményt, a vélemény hiányától függetlenül, az ügyben a Bírósághoz lehet fordulni
Az eljárás lépései
Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közösségi jogszabályok olyan megsértéséről van szó, amely indokolja jogsértési eljárás megindítását, „hivatalos figyelmeztető levelet” küld az érintett tagállamnak. Ebben felkéri, hogy meghatározott határidőn – általában két hónapon – belül tegye meg észrevételeit.
Az érintett tagállam válasza vagy válaszának elmaradása függvényében, a Bizottság dönthet úgy, hogy „indokolással ellátott véleményt” küld a tagállamnak. Ebben világosan és határozottan kifejti, hogy véleménye szerint miért áll fenn a közösségi jog megsértése, és felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn (általában két hónapon) belül tegyen eleget kötelezettségeinek.
Ha valamely tagállam nem tesz eleget az indokolással ellátott véleménynek, a Bizottság az Európai Bírósághoz utalhatja az ügyet. Amennyiben a Bíróság megállapítja a Szerződés megsértését, a jogsértő tagállam köteles megtenni a megfeleléshez szükséges intézkedéseket.
A Szerződés 260. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy az Európai Bíróság egy korábbi ítéletének eleget nem tévő tagállammal szemben fellépjen. Amennyiben egy tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, úgy a Bizottság meghatároz egy átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot, amelyet az érintett tagállamnak ki kell fizetnie.
.PNG)
Az eddig lefolytatott eljárások
Az Európai Bíróságon eddig az Európai Bizottság kilenc esetben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, amiből kettő folyamatban van és egy esetben történt elítélés. Az eddigi eljárásokról összességében elmondható, hogy főként a törvényhozók figyelmetlensége miatt indultak el, azaz általában olyan esetekről lesz szó, amikor egy adott uniós irányelvet nem ültettünk át a magyar jogrendbe.
1. A Bizottság 2007. január 29-én keresetet nyújtott be Magyarország ellen, és kérte annak megállapítását, hogy Magyarország nem teljesítette a Tanácsnak a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK számú irányelvéből eredő kötelezettségeit, mert nem hozta meg az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, illetve e rendelkezésekről nem tájékoztatta a Bizottságot.
Az Országgyűlés 2006 decemberében elfogadta a 2007. évi I. és II. törvényt, amelyek az irányelv átültetését szolgálják. A két törvény, valamint az átültetést szolgáló jogszabályok 2007. július 1-jén léptek hatályba.
2. A Bizottság 2007. március 13-án keresetet nyújtott be Magyarország ellen, és kérte annak megállapítását, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény által a kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtására kiszabott korlátozás el nem törlése révén nem teljesítette a Bizottságnak az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről szóló 2002/77/EK számú irányelvben foglalt kötelezettségeit.
Az Országgyűlés 2007 júniusában fogadta el a médiatörvény kifogásolt részét hatályon kívül helyező 2007. évi LXVII. törvényt.
3. A Bizottság 2008 júniusában a Magyar Köztársaság ellen keresett nyújtott be, amelyben kérte annak megállapítását, hogy Magyarország nem ültette át a megszabott határidőig az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK irányelvet.
Az irányelvet átültető törvényeket 2008 júniusában fogadta el az Országgyűlés, és azok 2008. szeptember 1-jén léptek hatályba.
4. A Bizottság 2008. augusztus 13-án a Magyar Köztársaság ellen keresetet nyújtott be , amelyben kérte annak megállapítását, hogy Magyarország nem ültette át a megszabott határidőig az Európai Parlament és a Tanács a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006/49/EK irányelvet.
A Bizottság 2009 februárjában tájékoztatta arról a Bíróságot, hogy a keresetétől eláll, így az Európai Bíróság 2009. április 8-i végzésében törölte az ügyet a nyilvántartásból, és Magyarországot kötelezte a költségek viselésére.
5. A Bizottság 2008. december 2-án keresetet nyújtott be Magyarország ellen annak kimondására, hogy Magyarország nem teljesítette a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből származó kötelezettségeit, mert elmulasztotta meghozni az ehhez szükséges intézkedéseket.
A Bizottság 2009. október 9-én tájékoztatta a Bíróságot arról, hogy eláll a keresetétől, így a Bíróság törölte az ügyet, és Magyarországot kötelezte a költségek viselésére.
6. Az Európai Bizottság 2009. július 8-án keresetet nyújtott be Magyarország ellen annak megállapítására, hogy Magyarország egy másik tagállamban fekvő lakástulajdon helyett történő magyarországi lakástulajdon-vásárlást kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti, mint a Magyarországon fekvő lakástulajdon helyett történő magyarországi lakástulajdon-vásárlást, ezért nem teljesíti az EU működéséről szóló szerződés és az EGT megállapodás adott elemeit, amelyek a személyek szabad mozgását és letelepedését teszik lehetővé.
A Bíróság 2011. december 1-jei ítéletében elutasította a Bizottság keresetét, arra hivatkozva, hogy a személyek szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának Magyarországon bevezetett korlátozásait az adórendszerbeli koherencia megőrzésének szükségessége igazolja, és a korlátozások teljesítik a feltételt, miszerint arányosnak kell lenniük az elérni kívánt céllal.
7. A Bizottság 2010. június 1-jén benyújtott keresetében annak megállapítására kérte a Bíróságot, hogy Magyarország nem teljesítette a közös hozzáadott- értékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit.
A Bíróság 2011. július 28-i ítéletében kimondta, hogy Magyarország nem teljesítette az irányelvből adódó kötelezettségeit.
8. A Bizottság 2010. szeptember 29-én benyújtott keresetében annak kimondását kérte az Európai Bíróságtól, hogy Magyarország nem teljesítette a 91/440/EGK irányelv és a 2001/14/EK irányelvben foglalt kötelezettségeit. Az irányelvek célja az, hogy egyenlő feltételeken alapuló és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosítson a vasúttársaságok számára a vasúti infrastruktúrához.
Az ügy az Európai Bíróság előtt folyamatban van.
9. A Bizottság 2010. december 9-én benyújtott keresetében a Bírósághoz fordult annak kimondására, hogy Magyarország nem teljesítette a 2004/18/EK és 2004/17/EK irányelvekből eredő kötelezettségeit, mert nem biztosítja, hogy a közbeszerzési eljárások során egy gazdasági szervezet más szervezetek kapacitására is támaszkodhasson, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül.
Az ügy az Európai Bíróságon folyamatban van.
.png)
A legfrissebb eljárások
A Magyarország elleni gyorsított eljárási kezdeményezésről 2012. január 17-én határozott az Európai Bizottság az ország adatvédelmi hivatalának és központi bankjának függetlensége, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdésében.
A testület egyúttal további tájékoztatást kért a hazai bírósági rendszer átszervezéséről, miután az a gyanúja támadt, hogy a végrehajtott változások csorbíthatják a bírói rendszer függetlenségét. Ezzel párhuzamosan, Neelie Kroes is levelet írt a magyar hatóságoknak, tájékoztatást kérve a médiatörvény egyes rendelkezéseiről.
A mostani esetekből teljesen más tanulságokat vonhatunk le. Először is, most nem a kormányunk figyelmetlenségéről van szó a törvények kapcsán, hanem olyan problémákkal szembesülhetünk, hogy a demokráciánkat félti az unió. Három olyan területen, mint az adatvédelem, az igazságszolgáltatás és az MNB. Emellett még aggályok merültek fel az egyetemi röghöz kötés, a médiatörvény és a bírói nyugdíjazás kapcsán.
Az eljárások fejleményei
Több mint száz oldalnyi dokumentációt adott át az előre meghatározott pénteki határidőre (2012. február 24.) a magyar kormány. Részletes válaszokat adott a Bizottság által 2012. január 17-én elindított három kötelezettségszegési eljárásban felvetett problémára, továbbá két bizottsági alelnök tájékoztatást kérő levelére a bírói rendszer függetlenségéről, illetve a médiatörvény módosításáról.
A Bizottság pénteken rövid közleményben jelezte, hogy kézhez kapta a magyar válaszokat, és haladéktalanul hozzálát azok áttanulmányozásához – mielőtt a további lépésekről döntene. A magyar válasz valamennyi kérdésre megfelel, a kötelezettségszegési eljárás keretében felvetett bizottsági kifogások túlnyomó részénél készségét jelzi a jogszabályok ezzel összhangban lévő módosítására, míg egyes kérdések esetében nem lát okot a törvény megváltoztatására.
Miközben a magyar fél a Bizottság által kért módosítások többségét kész átvezetni a magyar jogrendbe, a kötelezettségszegési eljárások alá tartozó egyedi kérdésben, a szerződés biztosította jogával élve, nem ezt a módszert követi.
Az MNB
Ezek egyike a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak esküje. A másik ilyen nyitott kérdés a jegybankelnök fizetése.
A bírák nyugdíjazása
Magyarország kezdettől fogva tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre való leszállítása a nyugdíjjal, és nem az igazságszolgáltatással összefüggő kérdés, ahogy azt a Bizottság állítja. A kormány az intézkedést azzal a szándékkal magyarázza, hogy egységes nyugdíjkorhatárt teremtsenek a közalkalmazottak számára – a mostani kusza állapotokhoz képest. Ugyanakkor Brüsszel észrevételét elfogadva, kész úgy módosítani a törvényt, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás más közszférákban dolgozókhoz hasonlóan, a bírák és az ügyészek esetében is egyéni megfontolás tárgyát képezze. Vagyis a bírák kérvényezhessék, hogy a 62 éves kor átlépése után is hivatalban maradhassanak, és erről eseti döntést hozzanak.
Az adatvédelmi hivatal
Ami az adatvédelmi hivatal függetlenségét illeti, a kormány itt is kész végrehajtani a Bizottság által kért módosításokat. Most az Európai Bizottságon a sor, hogy megvizsgálja a felkínált magyar lépéseket, és véleményének kialakítása után, döntsön a soron következő lépésekről.
Azokban a kérdésekben, ahol a magyar fél elfogadta a Bizottság álláspontját, lezárhatják az aktát. Ha viszont a többi kérdésben nem találja meggyőzőnek a magyar érveket, és továbbra is fenntartja álláspontját, a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának elindítása mellett dönthet. Magyar részről mindenesetre hangsúlyozzák, hogy a kormány addig nem nyújt be semmilyen törvénymódosítást a parlament elé, amíg nem ismeri meg Brüsszel végleges pozícióját.
Az igazságszolgáltatás
A Bizottságnak a következő napokban és hetekben arról is döntenie kell, hogy az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének ügyében elindítja-e az eljárást Budapesttel szemben. A kormány részletes és bonyolult jogi érvelésében arról igyekezett meggyőzni Viviane Reding igazságügyi biztost, hogy az általa felvetett aggodalmak nem megalapozottak, és a törvény elegendő garanciát nyújt a bírói függetlenségre.
Neelie Kroes levelére válaszul
Ami a médiatörvényt illeti, a kormány azt írta Neelie Kroesnak, hogy az alkotmánybírósági ítélettel összhangban szükségessé vált módosításokat beterjeszti az Országgyűlés elé, és még benyújtás előtt kikéri az Európa Tanács véleményét.
A fentiek alapján elmondható, hogy bár a kormány a korábbi elutasító magatartásához képest sokkal együttműködőbbnek bizonyul, még mindig vannak pontok (bár ezek javarészt szimbolikusnak nevezhetőek), amikben nem hajlandó a kompromisszumra.
Márpedig annak elérése jelen helyzetben nem igen tűr halasztást. Ha nem kapunk újabb hitelt, és még a kohéziós alapokból történő támogatásokat is elveszítjük, túl nagy lesz az ár, amit fizetnünk kell.
