Magyarország Európa parlamentjeiben

2011. február 2. 13:41 – Ténytár
|

Két európai parlamenti testületben is téma volt a magyar demokrácia helyzete. Az Európai Parlament strasbourgi ülésén a soros magyar EU-elnökség programjának bemutatása kapcsán ütközött Orbán Viktor a különböző nemzetiségű kritikusokkal. A heves reakciók előrejósolhatóak voltak. Éppúgy, mint az ezt követő, az Európa Tanácsban folytatott vitát övező általános érdektelenség, amelyen még a magyar ellenzékből is csak a Jobbik képviseltette magát.

A vita mindkét parlamentben lezajlott, egyikben sem kellett döntést hozni semmiben, ami egérút mind a parlamentereknek, mind a magyar kormánynak. Orbán Viktor talán arra játszik, hogy az elnökségnek vége szakad, Magyarország már nem fog érdekelni senkit, az ET meg különben sem érdekel senkit. Egyik parlamenti csörte sem tekinthető a nemzetközi parlamenti fórumokon folytatott viták lezárásának.

A magyarok keveset tudnak azokról a nemzetközi parlamentekről, illetve parlamenti közgyűlésekről, amelyekben Magyarország maga is tagként szerepel, és ahol képviselőink hozzászólhatnak a térségünket érintő ügyekhez. Miközben képviselőink nemzeti érdekek képviseletéről szónokolnak, ezekben a nemzetközi parlamentekben/parlamenti közgyűlésekben politikai csoportok (frakciók) mentén szerveződnek, bár ezek lényegesen lazább kötelmet jelentenek, mint egy tagállami parlamenti frakció.

Egy tagállami parlament és egy nemzetközi parlamenti közgyűlés között nem elhanyagolható különbség az sem, hogy a nemzetközi területen kisebb a frakciók közötti szembenállás, mint például a magyar Országgyűlésben. Ennek azonban nem az az oka, mint ahogy sokan sejtenék, hogy a „magyar veszekedős nép”, hanem az, hogy ezekben a nemzetközi parlamentekben nincsenek kormányok, így nincs ellenzék sem.

Végül, talán az a legfontosabb különbség a nemzeti és a nemzetközi parlamentek között, hogy egy demokratikus államban a parlament a legmagasabb döntéshozó fórum, ez hagyja jóvá a kormány javaslatait, míg a nemzetközi parlamentek többnyire csak ajánlásokat tesznek a kormányok számára.

A legnagyobb hatalma az Európai Parlamentnek van, de ez sem akkora, mint a nemzeti parlamenteké, az EP-nek ugyanis a legfontosabb ügykörökben úgynevezett együttdöntési jogosítványai vannak, tehát az Európai Tanács (tagállamok kormányai) döntése mellett az EP jóváhagyása is kell egy-egy javaslat megszületéséhez.

Orbán vegyes képet nyújt Strasbourgban

Ennyi bevezető hozzásegíthet ahhoz, hogy jobban meg tudjuk érteni, mi történt az Európai Parlamentben 2011. január 19-én, amikor az EP vitát folytatott az Európai Tanács soros elnöki tisztét betöltő Magyarország elnöki programjáról, és mi történt január 26-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés üléstermében.

Orbán Viktor miniszterelnök expozéja hibátlan volt. Egy kicsit ugyan „lenyúlta” a közelmúltat, mint akinek lényegében egyedül sikerült a Szovjetuniót térdre kényszerítenie és kiűznie Közép-Európából, de amíg ezt elhiszik neki, miért ne állítsa maga mögé a közönséget?

Amúgy nagyon is konkrét politikai célja volt Orbán Viktornak azzal, hogy Magyarországnak és saját magának tulajdonítsa Közép-Európa felszabadítását. Ha ugyanis ezt elfogadja a közönség, akkor nyilván nehezebb lesz elhinnie, hogy éppen Magyarország, és éppen Orbán Viktor bontaná le a jogállamiságot, korlátozná a szólásszabadságot, stb.

Előre programozott vihar

Expozéjában csak röviden tért ki Orbán Viktor a médiatörvényre. Azt mondta, hogy érti a kritikákat, ám vitatja azokat. Egyúttal azonban megígérte Barroso elnöknek, hogy tiszteletben fogja tartani az Európai Bizottság szakvéleményét, és ha az arra a konklúzióra jut, akkor kész arra, hogy módosítsa a törvényt. (Aztán hozzátette, hogy az egyenlő elbánás elve alapján, ami egy ravasz mondat: a nyugati fülnek hibátlan, a magyar fülnek kurucos: csak itthon tudja mindenki, hogy Orbán Viktor csak akkor módosítja a törvényt, ha Franciaország és Németország is megteszi.).

Ez a tálalás azért volt helyénvaló, mert ezzel minden lehetségest megtett annak érdekében, hogy a vitából kivegye a médiatörvény körüli anomáliákat és a vita lehetőleg az elnökségi prioritásokról szóljon. Hogyan lehet a szónokok részéről bírálni a magyar médiatörvényt, ha egyszer a magyar miniszterelnök megígérte, hogy az EU útmutatása szerint fogja módosítani?

Amint mindenki láthatta, lehetett bírálni, bírálták is. Hiába volt Orbán Viktor remek expozéja, későn jött. Későn jött, és nem csak azért, mert a frakcióvezetők a beszédeikkel már elkészültek, hanem azért is, mert a konfliktus túlságosan elmélyült, a felháborodás már óriási volt.

Az EP képviselői számára egy pökhendi, az EU normáival szembemenő miniszterelnök a plenáris ülésen pompás alkalom arra, hogy felfigyeljenek rájuk, ott a helyszínen és talán odahaza is. Végre, meg lehet mutatni, hogy az EU nem csak euró-milliókból áll, hanem demokratikus értékekből is. Ezeket a képviselőket egy jó beszéd már nem állíthatta meg.

Ep_protest.jpg

Nem volt céltalan a vagadalkozás

Orbán agresszív válaszának volt egy nagyon világos politikai oka is. Orbán Viktor képes arra, hogy vereségből győzelmet kovácsoljon. Mivel egyértelmű volt, hogy az EP egészét nem tudhatja maga mögött, csak két cél lebegett a szeme előtt: Egyrészt az, hogy a Néppártot maga mögé rántsa és olyan kép keletkezzék, hogy csak az ellenségei támadják, míg a barátai megvédik. Másrészt az, hogy saját választóinak beszéljen, aminek a lényege: „Bántják a magyart, de én megvédem!” Mindkét célját elérte, még ha ma nem is tudjuk még, milyen áron.

Soha az EP történetében ilyen megosztó miniszterelnök nem szerepelt, soha az EP ennyire megosztott még nem volt, mint január 19-én, hiszen a képviselők pontosan tudták, hogy nem Magyarországot bántották, hanem annak kormányát bírálták. Orbán Viktor hardcore szavazóinak azonban bizonyosan nagyon tetszett a beszéd, ők eddig is elfogadták, ha Orbán Viktor saját magát azonosította a nemzettel.

Arra csak kíváncsiak lehetünk, hogy mit gondolt magában José Manuel Barroso, az Orbán Viktor pártcsaládjához tartozó Európai Bizottsági elnök – aki budapesti találkozóján valamiben megállapodott Orbán Viktorral –, illetve csak akkor tudjuk majd meg, ha utóbbi nem teljesíti szóbeli ígéretét.

Az Európa Tanácsban is napirenden Magyarország

Pontosan egy héttel később, szintén Strasbourgban, ám egy másik épületben, az Európa Tanácsban ismét napirendre került a „magyar ügy”.

Az Európa Tanácsot (Council of Europe) sokan keverik a fent említett Európai Tanáccsal (European Council). Ez utóbbi az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve, a tagállamok kormányainak a tanácskozása. Az Európa Tanács az EU-tól független kormányközi szervezet, a II. világháború után jött létre annak érdekében, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fölött őrködjék.

Az ET Parlamenti Közgyűlése éppen ezen a héten tartotta az évenként négyszer egy hétig tartó üléseinek egyikét. Az ET Parlamenti Közgyűlése ún. jelentéseket fogad el, ezek ajánlások a Miniszteri Bizottság, tehát a tagállamok számára. Minden egyes ülésezési héten lehetőség van arra, hogy egyetlen témáról a Parlamenti Közgyűlés jelentés nélkül is vitát folytasson, ezt Current Affairs Debate-nek [aktuális ügyek vitája] hívják, és pontosan egy óráig tart.

A magyar demokráciát is érintő vita meglehetős érdektelenség közepette zajlott le, a frakcióvezetők után volt még egy szocialista, egy liberális, és sok jobboldali – egészen pontosan 12 – szónok, közöttük 5 magyar, vagyis minden fideszes plusz egy jobbikos. MSZP-s, LMP-s sehol.

A magyar ellenzék nem tartja fontosnak a magyar demokrácia helyzetét

Nem tudhatjuk pontosan, mi lehetett fontosabb a magyar demokratikus ellenzék képviselőinek (Szabó Vilmos (MSZP), delegációvezető-helyettes, Harangozó Gábor (MSZP) és Kaufer Virág (LMP)), mint hogy részt vegyenek ezen a vitán. Azt az állítást (Kovács László), hogy hirtelen került a magyar ügy napirendre, elvethetjük, mert a Közgyűlés napirendi javaslatán ez már szerepelt, és az interneten olvasható volt.

Mindenesetre mind a két párt azt állítja, hogy a magyar demokráciát súlyos veszélyek fenyegetik. Márpedig, ha ilyen körülmények közepette a magyar képviselők az ET helyett az USA-ba és Indiába utaztak, akkor tudniuk kellett, hogy távolmaradásuk azt az üzenetet hordozza, hogy Magyarországon nincs is akkora baj. Van ugyan egy kis pártpolitikai vita, az elmúlt ciklusban az akkori kormányt vádolták diktatúrával, most mi vádoljuk őket, de amúgy az egész csak vihar egy pohár vízben. Ez az üzenet több kárt okoz a demokrácia barátainak, mint a fideszes képviselők hazudozásai az ülésteremben.

Felmerült az az érv, hogy az ellenzéki politikusok távolmaradása cáfolja azt a jobboldali állítást, hogy ők voltak a támadások megszervezői. Túl azon, hogy ezek a támadások természetesen éppúgy folytatódtak, mintha a magyar ellenzék képviselői jelen lettek volna, a képviselő azért képviselő, hogy a vitákban aktívan vegyen részt, és ha kell, védje meg magát és álláspontját. A vitát és a konfliktusokat nem lehet elsumákolni, mint ahogy a magyar képviselők tették.

Csata után, csata előtt

A vita mindkét parlamentben lezajlott, egyikben sem kellett döntést hozni semmiben, ami egérút mind a parlamentereknek, mind a magyar kormánynak. Orbán Viktor talán arra játszik, hogy az elnökségnek vége szakad, Magyarország már nem fog érdekelni senkit, az ET meg különben sem érdekel senkit (a képviselőit például látványosan nem).

Csakhogy mindkét parlament számít erre. Mindkét parlamentben vannak Orbán Viktornak barátai, de vannak ellenfelei is szép számmal. Ezekben a parlamentekben is vannak kemény, nagy egójú politikusok, akik – ebben hasonlóak Orbán Viktorhoz – nem felejtenek, és nem szeretik, ha packáznak velük.

Nagy csatákra van tehát kilátás.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA