A magyar munkaerőpiac problémái: alacsony bérek, sok közmunkás és súlyos munkaerőhiány

2016. február 3. 17:33 – Ténytár
|

Magyarországon az elmúlt 5 évben kedvezően alakultak a munkaerő-piaci folyamatok, ha statisztikai szempontból nézzük azokat. Mélyebben megvizsgálva azonban hamar rájöhetünk, hogy nem történt semmilyen csoda, és még csak nem is a Fidesz csoda gazdaságpolitikájának egy pozitív hozadéka a foglalkoztatás ugrásszerű megemelkedése. Ha röviden össze szeretnénk foglalni, akkor a folyamat inkább megmagyarázható a konjunktúra ciklusokkal (gazdasági visszaesés, majd kilábalás). Emellett  fontos kiemelni, hogy a foglalkoztatottak számának növekedéséért  50 százalékban a közmunkaprogram és külföldön dolgozók statisztikai beszámítása volt a felelős.

A kedvező munkaerő-piaci folyamatokról szóló győzelmi jelentéseket tovább árnyalja, hogy miközben valóban jelentősen csökkent a munkanélküliek száma Magyarországon, a munkaerőhiány számos szektorban egyre súlyosabb lett. Az utóbbi években ráadásul a munkaerőhiány heterogenitása is egyre erősebb lett. Már nemcsak arról kell beszélnünk, hogy IT-szektor szereplői kevés megfelelő kvalitással rendelkező munkaerőt tudnak felszívni, hanem olyan iparágakban is hiány tapasztalható, mint például a vendéglátás, az építőipar, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az egészségügyi ellátás az összeomlás szélén van a kevés orvos és nővér miatt. Hogy mi ennek az oka? Elsősorban az alacsony bérszínvonal, ami az elmúlt 15 évben nem tudott felzárkózni még kicsit sem a nyugat-európai szinthez. Ráadásul a környező országokban nemcsak a GDP, hanem bérszínvonal is jelentősebb ütemben növekedett. Másodsorban pedig a magyar munkaerőre jellemző kvalitáshiány, ami nemcsak a termelékenységi mutatókban tükröződik, hanem egyre több cég panaszkodik arról is, hogy a rengeteg jelentkező ellenére nem találnak alkalmas munkaerőt az adott pozícióra. 

A versenyszféra helyzete           

Fontos már az elején leszögezni, hogy a versenyszférában is jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak létszáma, a növekedés mértéke körülbelül 200 ezer főre tehető. Érdemes azonban szemügyre venni ennek okait: valóban az unortodox gazdaságpolitikai döntések értek be 2013-tól, vagy csupán szerencséje volt a kormánynak? Mondhatjuk, hogy is-is, de a gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem a 2011-12-re jellemző unortodoxia volt sikeres, hanem sokkal inkább azok az intézkedések, amelyek egyértelműen az ortodox közgazdaságtan vonulatába tartoznak, azonban a kormány mégsem dicsekszik velük. Például a 2011 és 2012-es évre jellemző fiskális konszolidáció (hétköznapibb néven megszorítások), amelyek megteremtették Magyarország költségvetési stabilitását, a befektetői bizalom pedig ennek hatására javulni kezdett.

Érdemes kiemelni további három tényezőt, amelyek már inkább nevezhetőek a kormánytól független folyamatnak:

  • A 2008-as pénzügyi válság hatására rengeteg munkahely szűnt meg Magyarországon. A termelési kapacitások csökkenése miatt számos iparágban sokakra nem volt szükség, legjobb esetben pedig csak a munkahetek rövidültek. Az elmúlt években a kapacitások emelkedése miatt viszont egyre több munkaerőre volt szükség, így sokakat visszavettek a cégek.
  • A kapacitások emelkedése összefüggésben van a nemzetközi konjunktúra folyamatokkal. Magyarország kis nyitott ország, az exportra termelő szektor teljesítménye pedig nagyban függ tőlünk független okoktól, így például a német gazdaság teljesítményétől. Ahogy a fontos exportpartnereknél javult a gazdasági helyzet, a magyar gazdaság is egyre jobb teljesítményt mutatott fel. A növekvő megrendelés-állomány miatt pedig egyre több munkásra volt szükség a versenyszférában (például járműipar).
  • Egy másik fontos tényező pedig az iparágakban található beszállítói kapcsolatok alakulása. Ahogy a válság hatására a nagyobb multinacionális vállalatok visszafogták a termelésüket, a beszállítói partnerek irányba is kevesebb megrendelés érkezett be, ami negatív hatással volt az ott dolgozók létszámára. A folyamat másik irányba is igaz: a termelés növekedése miatt a beszállítói partnereknél is egyre több munkaerőre van szükség. 

Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt években számos nagyobb projekt valósult meg, például a Mercedes vagy Audi gyár bővítése, amely nemcsak az ottani munkaerőlétszámra volt pozitív hatással, hanem a beszállító partnerekére is. A gépjárműgyártás azonban tipikusan az a gazdasági ciklusokra érzékeny iparág, ahol egy negatív sokk hatására jelentős termeléscsökkenés következhet be. Hogy a Magyarországra is begyűrűző VW-botránynak pontosan milyen hatása lett az iparágra és a ott dolgozó emberekre, még nem számszerűsíthető (vélhetően minimális lesz), egy nagyobb válság miatt viszont újra leépítési hullámok jöhetnek. Hogy ez mikor fog bekövetkezni? Nehéz megjósolni, azonban egyre több olyan baljós jel van a világgazdaságban (például a kínai gazdaság lassulása), amelyre Magyarországnak is érdemes odafigyelnie.

A befektetői bizalom javulása, több nagyobb beruházás, a termelési kapacitás emelkedése és mindamellett a kormányzathoz köthető expanzív intézkedések (uniós források gyorsabb lehívása) együttesen járultak hozzá a versenyszférában tapasztalható munkaerő-állomány növekedéséhez. Ha teljes egészében nézzük és beleszámoljuk a részmunkaidősöket, valamint a külföldön dolgozókat is, akkor létszámuk még a válság előtti szintet is meghaladja. Ha az utóbbi két tényezővel viszont nem számolunk, akkor még nem értük el a válság előtti szintet. 

Közmunkaprogram és külföldiek beszámítása

A foglalkoztatottak számának emelkedése további két tényezőre vezethető vissza: a közfoglalkoztatottak létszámának drasztikus megemelése (bevezették például az uniós pénzből finanszírozott téli közmunkaprogramot is, hogy a szezonális hatást mérsékeljek a statisztikában)  és a külföldön dolgozók statisztikai beszámítása. Egyik sem elhanyagolható tényező. 2015 végén körülbelül 200 ezer közmunkás volt Magyarországon (a kormányváltás idején ez a szám még a 100 ezer főtől is messze volt), azoknak a száma, akiket pedig beszámítanak a statisztikába miközben nem is Magyarországon dolgoznak, több mint 100 ezer fő.

Miért fontos erről beszélni?

Kezdjük a külföldön munkát vállalókkal! Azok, akik külföldön dolgoznak, nem a magyar munkaerőpiac politikának köszönhetik, hogy el tudtak helyezkedni, ahogy a hazai adópolitika szempontjából is irreleváns a többségük, mivel nem a magyar államkincstárat gazdagítják (kivéve, ha itthon fogyasztanak, amelyből áfabevétel keletkezik). Hogy miért dolgoznak külföldön és nem Magyarországon? Ennek két oka van: vagy azért, mert nem tudtak elhelyezkedni itthon, vagy azért, mert sokkal vonzóbb ajánlatott kaptak, ami elsősorban magasabb jövedelmet jelent. Leginkább a nyugat-magyarországi megyékre jellemző, hogy a nagyobb tudással rendelkező munkaerő átjár a határ túloldalára dolgozni. 

A közmunkaprogrammal és annak hatásaival már nem egyszer foglalkoztunk. A legfontosabb tudnivalók:

  • Jó, hogy a kormány sokakat megpróbál visszaterelni a munkaerőpiacra, ami az aktivitási ráta növekedését eredményezi, azonban a közmunka egészében vizsgálva inkább tűnik egy aktív szociális támogatásnak a passzív helyett, mintsem valós foglalkoztatás-ösztönző programnak. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a közmunkában résztvevők csak minimális arányban (kb. 10 százalék) tudnak elhelyezkedni a versenyszférában, ezt statisztikák is alátámasztják. Ez annak köszönhető, hogy többségük nem kvalifikált munkaerő, és a közmunkaprogram során kapott képzések is inkább nevetségesek, mintsem hasznosak lennének. Sokan emiatt zsákutcában rekednek, és a költségvetésnek a következő években is százmilliárdokba fog kerülni a közmunka program fenntartása.
  • A közmunkával kapcsolatos másik fontos megállapítás, hogy a program egészének minimális hatása volt a gazdasági teljesítményre, a hozzáadott érték elhanyagolható. Ráadásul sok esetben nem is bizonyítható, hogy a közmunkások ledolgozzák az elvárt órát, és nem csak lepapírozzák az önkormányzatok. 

Amiről a politikusok keveset beszélnek: tartós munkaerőhiány és ennek okai

Annak ellenére, hogy a foglalkoztatottak száma jelentősen emelkedett az elmúlt pár évben, mégis számos ellentmondás található a hazai munkaerőpiacon, amelyek alapján azt mondhatjuk, hogy az összkép közel sem kedvező:

  • Amennyiben a közmunkásokat kivesszük a számításból, a munkanélküliségi ráta 8-9 százalék között lenne, tehát továbbra sem kedvező a kép.
  • A fiataloknak és az idősebb korosztályoknak továbbra is nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon, bár a javulás itt is történt: a fiatalok körében mért munkanélküliség ráta jelentősen csökkent az elmúlt 3 évben, Érdemes viszont kiemelni, hogy ebben az is közrejátszhatott, hogy sokan kivándoroltak Nyugat-Európába. 
  • Mindeközben pedig számos szektorban jelentős munkaerőhiány alakult ki, nem tudják felszívni sem a közmunkásokat, sem a fiatal álláskeresőket.

A munkaerőpiacon tapasztalható munkaerőhiányról viszonylag kevés szó esik, a politikusok nem is nagyon foglalkoznak vele, szívesebben vitáznak a foglalkoztatási számokról. Pedig a munkaerőhiány fontos téma, mivel...
a. például hiába van még mindig sok álláskereső fiatal, ha a sok szabad álláshely ellenére nem tudnak elhelyezkedni, akkor az azt bizonyítja, hogy mélyen gyökerező problémák vannak a képzései rendszerekben
b. a cégek nem tudják maximalizálni lehetőségeiket, és ez már a termelést is érinti. A szakképzett munkaerő hiánya ráadásul egyre több iparágban jelentkezik, már nem csak a IT-szektorra jellemző, hanem olyan területekre is, mint a vendéglátás, az építőipar, vagy éppen az egészségügy. A munkaerő-piaci feszesség erősödött az elmúlt években (fontos azonban megjegyezni, hogy a válság előtt is hasonlóan feszes volt a munkaerőpiac), ennek több oka van:

  • Az alacsony bérek miatt egyre többen vándorolnak ki, elsődleges oka a hazai a szakemberhiánynak a nagyon alacsony bérszínvonal.
  • A kereslet nem találja meg a kínálatot, ennek okai: a nyelvtudás hiánya, nem eléggé kvalifikált az adott jelentkező az állás betöltésére, kevés szakembert képzenek az adott területen, de ha van is képzés az már nem felel meg a mai normáknak.
  • A mobilitás hiánya. A hazai megyék között jelentős eltérés: a nyugat-magyarországi megyékben feszesebb a munkaerőpiac az erősebb konjunktúra és a nagyobb külföldi munkavállalás miatt, miközben a Kelet-Magyarországon kevésbé a közmunkaprogram miatt. A mobilitás hiánya miatt viszont sokan a nyugat-magyarországi munkaadók Kelet-Magyarországról nem tudnak friss munkaerőt felszívni. 

(A munkaerő-feszesség azt méri, hogy hány álláskereső versenyez egy-egy szabad helyért. A munkaerőhiány a munkaerő-piaci feszesség növekedését jelenti.)

A környező országokkal összehasonlítva a munkaerőköltség csak Magyarországon nem drágult az elmúlt években. Az alacsony bérköltség javíthatja a versenyképességet, hosszú távon azonban a tartósan alacsony bérköltség olyan jelzést is adhat a külföldi vállalatoknak, hogy a magyar munkaerő-állomány nem eléggé kvalifikált és a technológiai feltételek sem adottak. 

A munkaerő-piaci feszességgel kapcsolatban fontos kitérni arra, hogy az elmúlt években mind az alapfokú, mind a középfokú, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezőek körében növekedett a feszesség, erre az MNB egyik tavalyi jelentése is felhívja a figyelmet. A középfokú végzettséggel rendelkezőek esetében a feszesség mértéke már a válság előtti szintet is meghaladja, a legfeszesebb munkaerőpiac azonban továbbra is az alapfokú végzettséggel rendelkezőek körében a legmagasabb. Esetükben a nagyon alacsony bérszint miatt jelentősebb bérdinamikával sem lehet számolni. 

Annak ellenére, hogy egy álláskereső fiatalra egyre több szabad munkahely jut, sokan még mindig nem tudnak könnyen elhelyezkedni a versenyszférában, ennek több oka van

  • Az egyik fő ok az oktatási rendszer És nem csupán az a baj, hogy az egyetemek nem a hiányszakmákra képeznek (még a mérnöki karok sem képesek a megfelelő specializációra), hanem alulról felfelé jelentkező összetett strukturális problémáról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy már az általános és középiskolai szinten is súlyos problémák vannak az oktatási rendszerben, amit a PISA-tesztek eredményei is alátámasztanak. Az oktatási rendszer még mindig arra épül, hogy a fiatalokba minél több lexikális tudást verjen bele, a problémamegoldó készség javítása helyett. Ez a tendencia az egyetemek többségében is tapasztalható. Egy másik fontos tényező a nyelvtudás hiánya. A külföldi cégek jobbára olyan munkavállalót keresnek, akik aktívan tudják használni az angol, német vagy más nyelvet, a hazai idegen nyelvoktatás azonban szintén katasztrofális állapotban van. A legtöbb egyetemi karon a diploma megszerzéséhez elegendő egy középfokú nyelvvizsga megléte, ez azonban már nem sok minden elég a munkaerőpiacon. Az alacsony kimeneteli feltételek ellenére, azonban így is sok olyan fiatal van, aki azért nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája (a nyelvvizsga nem feltétlen egyenlő az aktív nyelvtudással).
  • Egy másik fő ok, hogy a vállalkozások többsége nem működik együtt az egyetemekkel, vagy éppen szakközépiskolákkal, ez pedig ismételte a kvalitás és szaktudás hiányához vezet, főleg olyan területeken, ahol speciális tudás szükséges.
  • A harmadik fő ok, hogy a fiatalok bérigénye nem tükrözi a hazai realitásokat, a legtöbb cég nem tudja megfizetni azt az összeget, amelyre sokan igényt tartanak, így a frissen végzettek többsége már inkább külföld irányába nézelődik. Bizonyos iparágakban az utóbbi években nagyobb bérfejlesztés volt tapasztalható, hogy itthon tudják tartani a munkaerőt, A nagyobb munkaerő-piaci feszesség pozitívan hat a bérdinamikára, jobb az alkupozíciója az álláskeresőknek, de csodát még ettől sem várhatunk.

A magyar fiatalok tehát nincsenek túl könnyű helyzetben, mert tudások vagy nem felel meg a modern elvárásoknak, de ha meg is felel, nem biztos, hogy meg tudják találni a számításaikat.

Komolyabb felfordulást okozhat a munkaerőpiacon, hogy a kormány több mint 100 ezer állami alkalmazottat akar átterelni a versenyszférába. Ennek azonban nem sok realitása van, a már említett kvalitás hiánya miatt. Átképzésük akár 4-5 évig is tartana, és még ez sem jelentené azt, hogy sikerrel el tudnak helyezkedni.

Megoldások nélkül kipukkadhat több buborék is

Nehéz megmondani, hogy mindez meddig folytatódhat. Amennyiben a kivándorlás a meglévő ütemben fog folytatódni, akkor a következő években tovább súlyosbodhat a munkaerőhiány. Nyilvánvalóan ezen csak egy erőteljesebb bérdinamika segíthetne, de a kkv-k többségének erre nincs forrása, a nagyobb profitorientált multiknak pedig nem biztos, hogy a mostani termelési mutatók mellett megérné Magyarországon maradni jóval magasabb munkaerőköltség mellett. Ezen segíthetne a munkát terhelő adók csökkentése, egy nagyobb volumenű adócsökkentésnek viszont a jelenlegi kiadások mellett nincs meg a költségvetési forrása.

A másik megoldás az oktatási rendszer átfogó reformja lenne (a kormánynak ehhez szembe kellene mennie az eddigi oktatáspolitikájával), ami egyaránt érintené a közoktatást, a szakképzést és a felsőfokú oktatást is. Ahhoz, hogy a cégek fel tudják szívni a pályakezdőket, olyan oktatási rendszerre van szükség, amely letükrözi a munkaerő-piaci igényeket, s így is legalább 10-12 évnek kellene eltelnie, hogy az oktatási rendszer kiengedje a reform utáni generációt a munkaerőpiacra. Az eddigi tendenciák azonban nem azt mutatják, hogy a kormány ilyen irányba mozdulna el, még akkor sem, hogyha a mérnökképzés preferálása erre utalhat: Hiába van több hely a mérnökképzési területeken, ha a közoktatás ehhez nem tud alkalmazkodni. Ráadásul az egyetemek képzési területei is nagyon általánosnak mondhatóak, az egyre nagyobb speciálist tudást igénylő iparágak (például IT) trendjéhez nem tudnak alkalmazkodni. A nagy átalakításokhoz pénzre van szükség, több százmilliárd forintra (emellett a magánszektort is jobban be kell vonni különböző ösztönzőkön keresztül), különben idővel komoly összeomlás következhet be. 


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA