A legtöbb magyar mintha nem is Európában élne – Lesújtó kép rajzolódik ki a Tárki kutatásából

2016. november 27. 20:25 – Ténytár
|

A Tárki kétévente adja ki Társadalmi Riport című szociológiai kiadványát, amely átfogó és naprakész képet ad a magyar társadalom állapotáról. Amennyiben Magyarország egy páciens volna, a kórkép sajnos nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézve. Továbbra is rendkívül sokan élnek nyomorban, kilátástalan körülmények között. Erőtlen a magyar középosztály. Baj van az oktatással, az egészségüggyel, rendszerszintű korrupció épült ki, de tanulságosak a gazdaság szerkezetével foglalkozó fejezetek is.

A legnagyobb probléma, hogy hiányoznak a gazdaság gerincét és húzóerejét képező erős hazai tulajdonú közép- és nagyvállalatok. A kutatók szerint a felemelkedéshez intézményi reformokra, adócsökkentésre és a háztartások, valamint a gazdaság magyar szereplőinek bővülésére van szükség.

Európa szegényebbik fele

A szegénység mérésére több fajta módszer létezik, ám mind a relatív szegénységi, mind az anyagi deprivációs mutató szerint csökkent valamelyes a nélkülözésben élők száma. A tanulmány szerint 2009-ben még a magyarországi népesség több mint fele, 53 százaléka élt valamilyen anyagi javaktól megfosztottan, ez 2015-re már 37 százalékra csökkent. A képet azonban árnyalja, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország helye semmit sem változott, továbbra is csak Románia és Bulgária lakossága van rosszabb helyzetben.

 
 
A válság elmúltával egész Európában, így Magyarországon is, jobbra fordult a szegénységek helyzete. Csakhogy ez nem szociálpolitikai beavatkozásnak köszönhető, hanem a gazdasági környezet kedvezőbbé válásának.
 

És valóban elmondható, hogy a gazdaság stabilizációját követően az ország vezetése még mindig egy olyan válság retorikát folytat, amely szerint az országot meg kell védeni a kommunisták, Gyurcsány, bankok, IMF, Daniel Cohn Bendit, USA, háttérhatalom, brüsszeli bürokraták, migránsok, Soros György közelgő veszedelemtől, így az olyan állami intézményrendszerek olajozottá tételére, mint az oktatás vagy egészségügy, egyszerűen nincs ideje a Nemzeti Együttműködés Rendszerének.

Fontos megemlíteni, hogy a környező országok társadalmai nagyon hasonló problémákkal néztek szembe a rendszerváltozást követően, manapság azonban szinte nincs már olyan mutató, amelyben ne előzött volna be minket a Visegrádi országok mindegyike.

Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a háztartás munkaintenzitása vagy a háztartásfő iskolai végzettsége, annál alacsonyabb a valószínűsége, hogy valakinek nélkülözésben kell élnie. Számtalanszor írtunk már mi is róla, ám most a tanulmány szerzői is kiemelték, hogy az oktatás előtérbe helyezése csökkenthetné azokat a különbségeket, amelyek a munkavállalók képességei és a piacon elérhető munkalehetőségek között tátong. A magasabb színvonalú munkaerő jobb minőségű, magasabb bérekkel kecsegtető és nagyobb hozzáadott értékkel bíró munkahelyeket vonzana be, aminek összességében az egész társadalom a nyertese lenne. A helyzet azonban az, hogy az oktatásra keveset költ a kormányzat, ami meg is látszik a nemzetközi oktatási minőséget vizsgáló rangsorolásokon való visszaesésünkön. És persze ez kihat a magyar versenyképességre is, ám erről bővebben később.

Gyenge és erőtlen középosztály

Bár sok különböző megközelítés létezik a „középosztály” meghatározására, szinte szociológiai közhelynek számít, hogy Magyarországon tulajdonképpen nincs klasszikus értelemben vett középosztály, inkább csak jövedelmi értelemben vett középről beszélhetünk. Ez a viszonylag széles réteg azokat az embereket jelenti, akik a társadalom főáramához sorolható fogyasztási és életviteli minta követéséhez elégséges jövedelemmel rendelkeznek.

Ez a jövedelem azonban vásárlóerőben mérve, tehát adott fizetésből mennyi és milyen árut, illetve a szolgáltatást képes megszerezni, nagyon alacsonynak számít az EU-ban. Aki nálunk középrétegnek számít elképzelhető, hogy Spanyolországban például bőven a leszakadók vagy szegének közé sorolnák. A tanulmány szerint Magyarországon, a jövedelmet tekintve a felső- és a középosztályba tartozók, vagy az annál jobban keresők sorolhatók azok közé, akik „európai” értelemben vett középosztálybeli életvitelt engedhetnek meg maguknak. Az, hogy nincs erős középosztály, nem csak ennek a kormánynak a hibája, az előzőek sem tudták ezt a feladatot megoldania.

A fogyasztásban sem teljesítünk túl fényesen. Ha az elmúlt tizenkét év tényleges fogyasztását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a szlovák gazdaság 23 százalékos, a lengyel 21 százalékos növekedést produkált, addig a magyar gazdaság 1 százalékos csökkenést produkált.

A kutatók szerint a vagyoni egyenlőtlenség még nagyobb, mint a jövedelmi, a társadalomszerkezet meglehetősen eltorzult, farnehéz képet mutat. Az emberek fele rendelkezik 7 millió forintnál kevesebb vagyonnal, ennek döntő részét a lakóingatlanok teszik ki. Mivel semmi más vagyona vagy megtakarítása nincs, ez a csoport gyakorlatilag vagyontalanak számít. 

A Tárki kutatóinak eredményeiről elmondhatjuk, hogy amennyiben összességében nézzük a fogyasztást, iskolázottsági szintet, életszínvonalat, életstílust, nyitottságot, nyelvtudást, toleranciát, a magyar társadalom nagyjából egyharmada él Európaiként és nagyjából ennyi ember képes arra, hogy európai társainak partnere legyen. Sajnos egyelőre nem sok jel mutat arra, hogy az életszínvonalat tekintve a jövőben radikális javulás történjen.

Gazdaság

Magyarországon sok furcsaságot találunk a gazdasági adatokban: pikáns például az az adat, hogy az elmúlt évek „Nem leszünk gyarmat” jelszava ellenére, nálunk messze a legnagyobb a külföldi vállalatok termelékenységi előnye a hazaiakkal szemben. A nagyjából háromszoros termelékenységi különbség magasabb, mint bármelyik másik európai országban.

A különbség még a környező országokéhoz képest is szembeötlő. A legnagyobb probléma, hogy hiányoznak a gazdaság gerincét és húzóerejét képező erős hazai tulajdonú közép- és nagyvállalatok. Belföldi tulajdonban az alacsony termelékenységű és növekedésre gyakran képtelen kis- és mikrovállalatok dominálnak. Míg a 2000-es években a rendkívül magas hitelkamatok, a magas államháztartási hiány miatti pénzpiaci turbulenciák okoztak problémát a gazdaságban, addig 2010 után  a kormány piaci beavatkozásai, a piacok és a vagyonok politikai alapú újraelosztása rontotta a vállalatok növekedési kedvét.

A termelékenységben, még a külföldi cégekkel együtt is, nagyon le vagyunk maradva a nyugattól. Bár munkaórában verjük a nyugati országokat, összességében a magyar munkaerő kevésbé hatékony, egy óra alatt kevesebb hozzáadott értéket termel a nyugati munkaerőhöz képest. Ez többek között a relatíve alacsony képzettségű munkaerő miatt van, ami így az alacsonyabb prosperitással kecsegtető „összeszerelő üzemeket” tudja csak bevonzani Magyarországra. Ellenben a magasabb színvonalú munkaerő jobb minőségű, magasabb bérekkel kecsegtető munkahelyeket csábítana az országba.

A munkaerő-piaci probléma látványos tünete, hogy „kinyílt az olló”, azaz jelenleg egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség. A képzetlen, munkanélküli réteget csak az oktatással lehetne integrálni a munkaerőpiacra. Ez nem csak egy jól hangzó toposz, rengeteg esettanulmány alátámasztja, hogy a humán tőkébe való befektetés, sokszorosan megtérül a befektető ország számára. Sajnos az oktatásba azonban épphogy évről- évre kevesebb állami forrás jut.

A termelékenység, a kiszámítható jog- és adórendszerrel karöltve, hatással van a versenyképességünkre is. Sajnos ebben is nagyon hátul vagyunk, utóbbi időben visszaesés figyelhető meg.

További gátja a vállalatok növekedésének a kiterjedt feketegazdaság. A szürke-fekete gazdaság elsősorban a kisvállalatok körében terjedt el, ami gátját képezi a vállalati méret növekedésének. Kétségtelen, hogy a magyarországi adók szintje messze meghaladják az európai versenytársak adóterhelését, ami különösen igaz a béreket terhelő adók esetében, ezért nagy a kísértés az adózás elkerülésére. Érdekes pont még a szakszervezetek és érdekvédelmi csoportok hiánya. Ezen szervezeteknek Nyugat-Európában komoly súlya van a bérekről szóló vitákban, ám nálunk szinte észrevehetetlenek. Nem véletlen, hogy például az itthon működő kereskedelmi cégek arányaiban kevesebbet költenek bérköltségekre, mint a nyugat-európaiak.

A kutatók szerint a felemelkedéshez intézményi reformokra, adócsökkentésre és a háztartások, valamint a gazdaság magyar szereplőinek bővülésére van szükség. Alapvetően nem az a baj, hogy a nemzetközi cégek kizsákmányolják vagy „összeszerelő üzemnek” tekintik az országot, hanem az, hogy a magyar vállalkozások nem fejlődnek kellőképpen ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a modern technológiával és termelési kultúrával. 

Korrupció

A Tárki kutatói vizsgálták még a korrupció jelenségét is. Azt találták, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar közbeszerzések körében a versenyerősség kirívóan alacsony, viszont a korrupciós kockázatok kirívóan magas szintjén vannak. Ezen túl mindkét mutató esetében negatív tendenciákat figyelhető meg a 2009-2015 közötti időszakban: a vizsgált hét év alatt a gyengülő versenyt erősödő korrupciós kockázatok kísérték. A negatív tendencia egy 2011-es törvénymódosítással kezdődött, amely nagyban csökkentette a közbeszerzések átláthatóságát.


Persze jó kérdés, hogy mit is várhatunk egy olyan kormánytól, amelynek tagjai kimondottan nem hisznek olyan „liberális humbugban”, mint a verseny. Az idei tanulmánykötetet egyébként a kormány a következőképpen kommentálta:

„A Társadalmi riport 2016 tanulmánykötet kutatási eredményei, elemzései alapvetően megerősítik, hogy az elmúlt években társadalompolitikai fordulat történt, és pozitív változások indultak meg Magyarországon” – Czibere Károly államtitkár szavait mi azonban inkább nem kommentálnánk.

 


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA