Legfőbb ügyész új ruhája

2010. november 14. 23:10 – Ténytár
|

A legfőbb ügyész jogállását a Kormány által benyújtott törvény jelentősen meg kívánja erősíteni: látszólag az ügyészi szervezet függetlenségét erősítve az eddigi hatéves megbízatási időtartamot kilenc évre emeli, egyidejűleg kizárja azt, hogy az ügyészi szervezeten kívülről nevezzenek ki legfőbb ügyészt. E változtatás azonban valójában a fennálló helyzet konzerválását jelenti: a külső politikai befolyásolást alapvetően teszi lehetetlenné, viszont az ügyészi szervezet külső megújulását kizárja. A kilencéves megbízatási időtartammal pedig lehetségessé válik, hogy a vádhatósági feladatokat egy korábbi kormányzat által kinevezett tisztségviselő gyakorolja – több parlamenti cikluson átnyúlóan, így csökkentve ezzel a mindenkori kormányzat büntető szakpolitikai mozgásterét.

Magyarországon a legfőbb ügyész jelenleg az Országgyűlésnek alárendelt, a Kormánytól független tisztségviselő - ez leginkább azért van így, mert hazánk továbbra is a szocializmus idején átvett orosz ügyészi modellt alkalmazza. Ez a minta – bár nem együlálló – egyáltalán nem általános.

Ezzel szemben, a modern polgári demokráciákban uralkodónak számító – és a most várhatóan került – felfogás szerint az ügyészség kizárólag a vád képviseletével kapcsolatos hatósági (közigazgatási) feladatokat lát el (vádhatóság), ily módon a kormányzat által irányított végrehajtó hatalom része. Ebben a rendszerben az ügyész kizárólag a vád képviseletére jogosult, egyéb büntetőjogi intézkedést nem tehet - hiszen ezen logika alapján az ártatlanság vélelme és a független bíróság garantálja az állampolgárok jogait. Ez a modell úgy tekint az ügyészre, mint egy „kopóra”, aki – a Tankcsapda klasszikussá vált dalszövegét idézve – „ha vérszagot érez, először üt, aztán kérdez”. Ebben a rendszerben a legfőbb ügyész a kormányzat miniszteri rangú tagja vagy az igazságügy-miniszter közvetlen alárendeltségében dolgozó tisztségviselő.

A másik – kevesebb állam által követett – modell, amely az orosz cári időszakban alakult ki, s onnan vette át a szovjet államigazgatás, aztán pedig a legtöbb kelet-közép-európai és kelet-európai államszocialista rendszer. Arra épít, hogy az ügyész a hatalommegosztást tagadó államrendben a törvényesség legfőbb őre, aki nemcsak a közvádat képviseli, hanem ellenőrzi a közigazgatás szerveinek törvényes működését is, s ha törvénysértést észlel, felléphet felügyeleti joga alapján. Ez a széles hatáskörű ügyész azonban nemcsak a közigazgatási, hanem az állampolgárok polgári peres ügyeiben is széles körben felléphetett a törvényesség biztosítása érdekében.

Mint látható egy "független" modell manapság csak a poszt-szovejt térségben dívik. Sőt, már a régióban is több állam áttért a "nyugati" modellre, ahogy az ügyészség a végrehajtó hatalom része.

ugyesz_orszagok.PNG

A rendszerváltozást követően nálunk az ügyészség azonban továbbra is a törvényesség független őre maradt – az új jogállami keretekhez, a polgári demokrácia követelményhez igazítva működött. Azaz a polgári perekben csak nagyon kivételesen léphetett fel, s a közigazgatás tekintetében fennálló felügyeleti jogainak jelentősége is csökkent. Ezeket a funkciókat az új jogvédelmi intézmények: az ombudsmanok, az Alkotmánybíróság, valamint a kiteljesedő bírósági kontroll vette át. A rendszerváltást követően azonban többször felmerült, hogy Magyarország is az uralkodónak tekinthető modellre térjen át.

 

Mi is tehát a különböző megoldások előnye és hátránya?

ugyesz_fuggetlen.PNG

És a másiké?

ugyesz_alarendelt.PNG

Mindezekre figyelemmel nem véletlenül választotta Magyarország a végrehajtó hatalomtól független ügyészség modelljét: egy valóban független ügyészség ugyanis egy megalapozottabb és szakmaibb büntetőpolitika kialakítását teszi lehetővé. A legfőbb ügyész „kívülről történő” kiválasztása – amelyet a zárószavazásra váró törvényjavaslat kizárna – 1990 óta azt a célt is szolgálta, hogy az ügyészi szervezet megújulhasson: 1990-ben a modern demokratikus ügyészséget kiépítő legfőbb ügyésznek az Országgyűlés az ELTE ÁJK nagy tekintélyű büntetőjogászát, Dr. Györgyi Kálmán egyetemi docenst választotta meg, akinek érdemei kiemelkedőek a jogállami ügyészség kiépítésében.

Azonban ha az ügyészség tekintetében a szervezeti garanciák ellenére nem valósul meg a valódi politikai függetlenség, az számos veszélyt rejthet magában.

  • Egyrészt egy kormányzati ciklusokon átnyúló politikai befolyás alatt álló legfőbb ügyész megnehezítheti a kormányzat felelősségi körébe tartozó büntetőpolitika alakítását, a választói felhatalmazást a büntetőpolitika terén „leronthatja”, ugyanis a vádhatóság kiemelt feladat- és hatáskörei miatt gyakorlatilag a büntetőpolitika megkerülhetetlen alakítója a legfőbb ügyész, így a kormányzat nem önállóan alakítja ezt az állampolgárok által is kiemelt fontosságúnak tartott területet.
  • Másrészt mivel a mai közéletben már a vádemelés is kriminalizál, ezért egy függetlennek tűnő szervezet fegyverként is használható a napi politikai csatározásokban.
  • Harmadrészt az ügyészség törvényességi felügyeleti jogai révén közvetlenül is beavatkozhat a közigazgatás működésébe, amely az egyes szakpolitikák tekintetében okozhat problémákat.

Mindezekre figyelemmel a végrehajtó hatalomnak alárendelt ügyészség egy „őszinte” rendszer, ahol a mindenkori kormányzat jogilag is elismeri a vádhatóság irányítását. Ezzel szemben a valóban független ügyészség egy szakmaibb büntetőpolitikai rendszert jelent, azonban ha a szervezeti garanciák esetén politikai befolyás alá kerül, akkor az súlyos problémákat idézhet elő.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA