Kettészakadt ország – Nehéz lesz a visszautat megtalálni

2017. május 14. 10:07 – Ténytár
|

Több EU-s tagállam úgy próbálta a nagy gazdasági világválság hatásait enyhíteni, hogy követte és keményítette az addig is folytatott költségvetési megszorító politikát. Ferge Zsuzsa szociológus szerint Orbán Viktor azonban, másoktól eltérően ott szorított, ahol az a legsúlyosabb károkat okozta, és ott volt bőkezű, ahol arra semmi szükség nem volt. Ezért is folytatódott az ország szétszakadása. Másutt megpróbálták igazságosabbá tenni az adózást, kihasználva a progresszív adó előnyeit. Mi a legrosszabb pillanatban követtük az egykulcsos adóval Európa keleti térfelét.

Az elmúlt évtized gazdaságpolitikájának köszönthetően a munkanélküliségi, foglalkoztatottsági és béradatai alapján két külön országra lehet osztani hazánkat. Budapest és a Dunántúl északi és nyugati megyéi gyakorlatilag teljesen más dimenzióban vannak. Majdnem hétszer akkora a munkanélküliség Szabolcsban, mint Győr környékén, a keleti végeken dolgozók munkája pedig fele annyit ér, mint a fővárosiaké. Sok helyen egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség, az elvándorlás mértéke pedig igen jelentős.

Ha ez a trend így folytatódik, akkor rövidesen Magyarország látványosan is két részre fog szakadni: lesz egy európai életszínvonalhoz (nagyon-nagyon) lassan közeledő nyugati országrész, és egy végképp leszakadó keleti magyar régió.

Bérek

Magyarországon az átlagos bruttó bér idén januárban 274 ezer forint, míg a családi kedvezmény nélkül számított nettó fizetés 182 ezer forint. Az átlagadatok szerint tehát a bruttó bérnek pontosan a kétharmadát kapják kézbe a dolgozók. Ha a családi kedvezményt is figyelembe vesszük, akkor a gyermektelenek átlag nettója 172 ezer forint. Az egy gyermeket nevelők 179 ezer, a kétgyermekesek 203 ezer, a három- vagy több gyermekeseknek pedig 223 ezer forint jutott tavaly.

Budapesten a legmagasabbak a keresetek: a nettó 226 ezer forintos átlag jelentősen felhúzza az országos átlagot, a nettó 175 ezer forintot. Győr-Moson-Sopron az egyetlen megye, ahol az országos átlagot sikerült még meghaladni, ott nettó 183 ezer forint körül van az átlagbér. Utána Komárom-Esztergom megye következik, ott 173 ezer forint a havi nettó átlagkereset A fizikai foglalkozásúakat Győr környékén becsülik meg a legjobban a munkáltatók: nettó 151 ezer forintot keresnek átlagosan, míg Szabolcsban havi nettó 88 ezer forint jut nekik. Az átlagkeresletek terén az utolsó három helyen Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll. Utóbbi megyében tavaly a nettó 120 ezer forintot sem érte el az átlagkereset.


Forrás: napi.hu

Még érdekesebb adatokkal találkozhatunk, ha a járások szintjén nézzük, mennyi bevétele van az ott élőknek. Ezek az adatok minden lakosra számított értékek, vagyis nem csak azt mutatják meg, mennyi az átlagkeresete az adott térségben hivatalos bérért dolgozóknak. Ha a fővárost kivesszük, három olyan járás volt 2014-ben, ahol a lakosonként vett nettó jövedelemmutató meghaladta az egymillió forintos éves szintet, ebből kettő Budapest agglomerációjában található. A budakeszi és a dunakeszi járás mellett csak Győr térsége tudta elérni a bűvös számot.

A keleti országrész egyértelmű jövedelmi leszakadását mutatja ugyanakkor, hogy a megyeszékhelyek térsége sem éri el mindenütt ezt a 800 ezer forintos határt. Több járásban pedig az 500 ezer is távoli álomnak látszik. A cigándi, a kisteleki, a csengeri, a sarkadi, a bácsalmási vagy az ózdi, netán a kunhegyesi térség jövedelmi viszonyai alapján kimondható, hogy ezekben a zárványokban hétköznapi állapot a szegénység.


Forrás: Népszava

(A KSH az egy főre jutó jövedelmeket régiónkénti bontásban adja közre, ami annyiban árnyalja a képet, hogy a 2014-es adatsoruk az Észak-Alföldet mutatta a legszegényebbnek, ahol még kisebbek a jövedelmek, mint a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon vagy a Dél-Alföldön.)

Ugyanez a kettészakadás látszik, ha azt keressük, hányan élnek segélyekből. Miközben 2014-ben a Nyugat-Dunántúlon 8 és fél ezren voltak összesen, addig az Észak-Alföldön több mint 55 ezren, Észak-Magyarországon pedig 44 ezren.

Munkaerőhiány és munkanélküliség

A munkaerő-piaci probléma látványos tünete, hogy „kinyílt az olló”, azaz jelenleg egyszerre van munkaerőhiány és munkanélküliség. 2016. decemberben 273 ezer álláskeresőről tudott a statisztikai hivatal, ez 19 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A munkanélküliségi rátát tekintve hat és félszeres különbség is van az ország keleti és nyugati területei között: a munkanélküliségi ráta országos átlagban tavaly az utolsó negyedévben és idén februárban már csak 4,4 százalékos volt, addig Szabolcsban ennek több mint a duplája, 9,1 százalék, de Nógrádban is 9, Hajdú-Biharban pedig 8,6 százalékos, Baranyában 7,5, míg Borsodban 6,5 százalékos. A sor másik végén állnak azok a megyék, ahol már mindenki dolgozik, aki képes rá és el akar helyezkedni, hiszen a munkanélküliségi ráta Győr térségében már csak 1,4 százalék, Veszprém megyében 1,8, míg Vasban is csak 1,9 százalékos. Ennél csak kevéssel áll rosszabbul Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megye, ahol 2 és fél százalék környékén vannak a munkanélküliségi mutatók.


Forrás: napi.hu

Ha a foglalkoztatási rátát nézzük, még bonyolultabb a képlet, hiszen - miközben a kormányzati propaganda már 67,1 százalékos foglalkoztatási arányról beszél - a valóságban a 15-74 éves, munka szempontjából a nemzetközi összehasonlító statisztikákban aktívnak számító korosztályban csak 58,8 százalékos a foglalkoztatás. A 67 százalékos csodához tehát csak azt felejtik el hozzátenni, hogy az a mérés a 15-64 éves korúak adata. Ha viszont a valós, 60 százalék alatti foglalkoztatási rátával vetjük össze a megyei adatokat, a munkanélküliségi rátánál kapott értékek köszönnek vissza: Nógrádban alig több mint az aktívkorúak fele dolgozik, azaz 51,6 százalék, Borsodban 54 százalék, de Szabolcsban és Hevesben sem éri el az 56 százalékot a foglalkoztatás. Ezzel szemben a Budapesten élők 64,2 százaléka dolgozik, és 60 százalék fölött van a mutató Pest és Fejér, továbbá Veszprém, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyékben is ismerteti az adatokat a Népszava.

Közmunka

Az elmúlt években a Fidesz foglalkoztatáspolitikájának központi elemévé a közmunkaprogram vált. Ennek a foglalkoztatási formának az erőltetése azonban csak arra volt jó, hogy a kormány mindenhol dicsekedhet az alacsony magyar munkanélküliségi rátával. Az igaz, hogy jelentősen növekedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ez azonban annak köszönthető, hogy az új munkahelyek  jelentős része a közmunkaprogram keretei között valósult meg. Mindazonáltal ez a foglalkoztatási forma nem jelent valódi megoldást: inkább nevezhető egyfajta aktív szociális politikának, mintsem a munkanélküliségi gondok megoldásának, mivel a közmunkában résztvevő emberek keresete még a létminimumhoz elegendő szintet sem éri el, ráadásul a program nem vezet vissza a munkaerőpiacra sem.

Vannak olyan megyék Magyarországon, ahol a munkavállalás szempontjából más lehetőség szinte nincs is, csak a közmunka. Főleg a keleti országrészben új munkahelyek csak a közfoglalkoztatás berkein belül jöttek létre, míg nyugaton (főleg Győr-Moson-Sopron megyében) a versenyszférának köszönthetően (is) születtek új munkahelyeket. Ha ez a trend így fog folytatódni, akkor rövidesen Magyarország látványosan is két részre fog szakadni: lesz egy európai életszínvonalhoz (nagyon-nagyon) lassan közeledő nyugati országrész, és egy végképp leszakadó keleti magyar régió.


Több keleti megyében olyan kevés piaci munkahely jön létre, hogy esély sem látszik a lakosság helyzetének javulására, a felnőttek nem tudnak elhelyezkedni. Borsodban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tavaly az év első felében 90 százalékban közmunkát indítottak, de a Menedzsment Fórum online oldalán megjelent adatok szerint a közfoglalkoztatásban induló munkahelyek aránya 80 százalék fölött volt Nógrádban, Hajdú-Biharban és Békésben, sőt Somogyban, Tolnában és Baranyában is. A „gazdag” megyékben nagyságrendekkel kevesebb közmunkást foglalkoztatnak a települések írja a Népszava.

Másféle szempontok alapján végzett felmérésekből is kiolvasható az ország kettészakadása: 2015-ben az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az összes foglalkoztatott negyede volt közmunkán, vagyis egész nagyrégiókban jelenti a közmunka az első számú munkalehetőséget. A problémákat tetézi, hogy nem feltétlenül azokon a helyeken van sok közmunkásra pénz, ahol tényleg nagyon magas a munkanélküliség – legalábbis erre lehet következtetni az MTA Regionális Kutatások Intézetében dolgozó Czifrusz Márton kutatásából. A szakértő véleménye szerint a közmunkaprogram tipikusan kelet-magyarországi és kistelepülési program, sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy azt a munkanélküliek száma indokolná. A nagyobb városokban például aránytalanul kevés forrás, és így közmunkás jut a munkanélküliséghez képest, ami azért problémás, mert a közmunka nélkül sok segélyt sem lehet megkapni, így az itteni munkanélkülieknek sokkal kevesebb esélyük van arra, hogy segélyt kapjanak.

Vagyon és lakásépítés

Nemrégiben jelent meg egy KSH-jelentés, amely minden eddiginél pontosabb képed ad, hogy mennyi és milyen vagyonnal rendelkeznek a magyarok. A 2014-ben készült felmérésben összesen 14 ezer magyar háztartás vett részt. A kérdőív reáleszközökre vonatkozó része a háztartás által tulajdonolt ingatlanokat, járműveket, értéktárgyakat és vállalkozásokat vette számban. A kutatásból kiderül, hogy Közép-Magyarországon átlagosan 22 millió forint, míg Budapesten 27 millió forintnyi vagyonnal rendelkeznek az emberek, míg a legszegényebb Észak-Alföldön mindössze 10,5 millióval. A háztartások által birtokolt reáleszközök értének a háromnegyedét maga a lakóingatlan tette ki. A társadalom vagyon szerinti alsó ötödének jellemzően nincs saját ingatlanja.

A lakások értéke is Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, míg itt 17,5 millió forint egy átlagos lakás ára, addig az Észak-Alföldön ez csak 7,8 millió. Az egynél több ingatlantulajdonnal rendelkező háztartások 37 százaléka a Közép-Magyarország régióban élt a felvétel időpontjában, közel háromnegyedük a gyermektelen háztartásokból került ki, jelentős többségükben a főkereső 35 évesnél idősebb volt. Az ország kettészakadása onnan is látszik, hogy tavaly országosan 31 százalékkal több új lakás épült, mint egy évvel korábban, de huszonnyolcszoros a különbség a tízezer lakosonként legtöbb és a legkevesebb lakást építő magyarországi megyék.

A százezer lakosra jutó épített lakások adatainak összehasonlítása esetén az alábbi arányokat láthatjuk: Győr környékén ugyanis ezzel az aránnyal számolva 334 lakás épült tavaly, Budapesten 223, ugyanakkor Nógrádban csak 12, Borsodban 20, míg Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben 30-30. Ahol pedig nem törekszenek a lakásállomány megújítására, az a térség óhatatlanul elindult a kiüresedés felé, ott a fiatalok nem bíznak a jövőben. Az OTP Ingatlanpont tapasztalata alapján az ország nyugati felének nagyvárosaiban dinamikus fellendülés tapasztalható, a sok munkalehetőséggel kecsegtető Székesfehérváron vagy Győrben szinte azonnal, vagy már a tervezőasztalról elkelnek az ingatlanok.

Győr-Moson-Sopron és Vas megye népszerűsége továbbra is töretlen az ausztriai munkalehetőségek miatt, ami szintén felfelé hajtja az árakat. Az ország északkeleti régiójában viszont jóval visszafogottabb a piac. Debrecen, Miskolc és Kecskemét jelenti kivételt, ezekben a városokban a nagyobb beruházásoknak köszönhetően 300 – 450 ezer Ft/négyzetméteráron lehet új ingatlant vásárolni. Az árváltozás tekintetében Nógrád megye székhelye, Salgótarján szerepelt a legrosszabbul, itt több mint 2 százalékal csökkentek az átlagos ingatlanárak tavaly.

Nagy a baj

Európai mércével is látható a leszakadás, hét magyar régió közül ugyanis négy is az EU húsz legszegényebbje között található. Nálunk rosszabbul csak Románia és Bulgária áll. A legrosszabb helyzetben Északnyugat-Bulgária van, ott az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak mindössze a 29 százaléka. A lista alját Bulgária és Románia foglalja el, a két ország régióin kívül egyedül a Franciaországhoz tartozó, indiai-óceáni Mayotte szigete került a legrosszabb nyolcba. Ezek után azonban magyar régiók következnek: az Észak-Alföldön 43, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon pedig 45 százaléka az egy lakosra jutó GDP az EU átlagának. A legrosszabb húszba került még a Dél-Alföld is, az uniós átlag 48 százalékával. Ezeken kívül még lengyel és görög régiók találhatóak a lista végén.

A legdurvább és legelgondolkodóbb adatsort a végére hagytuk: előzetes számítások szerint 2050-re akár 35 százalékkal csökkenhet az észak-keleti országrész lakossága, olyan sok munkaképes korú vándorol majd el biztos munkahelyeket kínáló térségekbe itthon, vagy akár az országhatárokon túlra.
 


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA