Két választás Magyarországon - Kampányidőszakok a legnagyobb elérésű hírforrásokban

2014. november 5. 19:31 – Ténytár
|

Tanulmányunk a kampány hivatalos kezdete, 2014. február 15-e óta méri a médiumokat. A vizsgált médiumok az  M1 és az RTL Klub esti híradója, a TV2 Tények, illetve a Kossuth Rádió Déli Krónika műsora. Ezekben összesen 3.269 hír jelent meg. Hírnek a tanulmány a műsorfolyam jól elhatárolódó egységeit tekinti, ezek hossza terjedhet a 15 másodperces rövid hírektől a sokperces hírblokkokig, esetenként akár több egymásra épülő alhír is lehet.

A legnézettebb, leghallgatottabb sugárzott hírműsorok 48 százaléka volt közéleti hír, 42 százaléka bulvárhír, tizede pedig egyéb jellegű hír (pl. bujtatott reklám, propaganda stb.). A közéleti hírek aránya a vizsgált időszak 1., 2. és 3. harmadában nagyjából azonos volt, ám csatornák szerint nézve nagyon is jelentősek a különbségek.

A számok azt mutatják, hogy a hírműsorok alapján a kapott kép több ponton torzít, különösen azokban az esetekben, amikor Orbán Viktor volt a hír főszereplője: róla ugyanis nem jött létre negatív jellegű hír. Ez a jelenség a hazai médiarendszer egészének szempontjából aggályos, ezen kívül felveti az egyes médiumok pártatlanságának megkérdőjelezhetőségét is. A kiegyensúlyozottság és a pártatlanság alapvető érdeke a média fogyasztóinak, akik a választási periódusban a pártokról elsődleges információszerzési forrásként használják a médiumokat.

A teljes elemzés elérhető itt.

Két fontos választás zajlott Magyarországon 2014 első felében. A magyar parlamenti választás hivatalos kampányidőszaka 2014. február 15-én kezdődött és április 6-ig, a választás napjáig tartott. A választás másnapján, április 7-én gyakorlatilag azonnal kezdetét vette az Európai Parlamenti választás kampánya, ami a május 25-i voksolásig tartott. A Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából a Prospect Műhely Alapítvány munkatársai ebben a két szakaszra bontható tág kampány időszakban nyomon követték a legjelentősebb médiumok hírfolyamait.

A jelen kutatás közvetlen módszertani előzménye az a vizsgálat, amelynek során a Publicus Intézet a Mérték Médiaelemző Műhely iránymutatása és szempontjai alapján elemezte a forintárfolyam-gyengülés tematika megjelenését az írott és a sugárzott hírcsatornákon. Erre az elemzésre az kínált lehetőséget, hogy 2008. október 7. és október 22, illetve 2011. október 31. és november 16. között volt két 16-16 napos időszak, amikor a forint árfolyama jelentősen (és nagyságrendileg hasonló mértékben) romlott az euróhoz és a svájci frankhoz viszonyítva. A forintgyengülés tematikához kapcsolódó hírek figyelése lehetőséget nyújtott arra, hogy kvantitatív adatokkal alátámasztott képet kapjunk az új médiatörvény politikai tartalmakra gyakorolt hatásairól.

Jelen kutatás eredményei csak korlátozottan alkalmasak a korábbi eredményekkel való összehasonlításra, de a közéleti hírek megjelenésének főbb tendenciái így is láthatóvá válnak.

A hírek jellege a választások közeledtével

A közéleti hírek a közszolgálati csatornákon dominálnak, míg a kereskedelmi televíziókon inkább a bulvárhírek jellemzőek. Különösen a TV2 Tények esti (18:00-kor kezdődő) műsorára. Ez azonban együtt jár azzal is, hogy a TV2 Tények lényegesen hosszabb, mint az M1 és az RTL Klub esti híradója, és így több is benne a hír. A műsoridőtöbbletet azonban csakis bulvárhírekkel tölti meg a TV2.

A választások közeledtével a közéleti hírek jellegében már találtunk gyakorisági eltéréseket is. Március 1. és 14 között valamivel több volt a pártpolitikai jellegű közéleti hír, mint a február 15. és 28. közötti, illetve a március 15-től március 26-ig tartó periódusban. A vizsgált időszak középső periódusában elsősorban a szakpolitikai hírek rovására kaptak teret a pártpolitikai hírek, amelyek döntően az ajánlásgyűjtésről, illetve a jelöltállításról szóltak. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy márciusban – elsősorban a krími válság miatt – megszaporodtak a külpolitikai hírek a műsorfolyamban.

A közéleti hírek jellegének megoszlása csatornánként is erősen különböző, és a szerkesztőségek preferenciái nagyjából azonosan érvényesültek a három idő-periódusban. E preferenciákat nézve megállapítható, hogy az M1 Híradó szerkesztői adnak legszívesebben teret a pártpolitikai híreknek, a külpolitikai hírek aránya pedig a TV2 Tények közéleti híreiben a legmagasabb. A TV2 tehát nemcsak bulvárhírekkel, hanem külpolitikai hírekkel is háttérbe szorítja a hazai közélet híreit, különösen a pártpolitikai jellegűeket. Végül az is megállapítható, hogy a Déli Krónika gyakrabban sugároz gazdasági jellegű közéleti híreket, mint a másik három csatorna.

Kik a hazai média „hírcsinálói”?

A hazai vonatkozású közéleti hírek 99 százalékánál viszonylag egyértelműen megállapítható, hogy ki volt a „hírcsináló”. Ennek meghatározásban sokat segít az online hírfolyam elemzése is, mert a leírt alaphírekben ez gyakran sokkal egyértelműbb, mint a többszereplős hírblokkokban. A „hírcsináló” politikai kötődése sokszor más, mint a hír szereplőinek kötődése. Teljesen egyértelmű például, hogy a Simon Gáborral és Zuschlag Jánossal foglakozó híreket nem a „kormányváltó oldal” generálja, noha mindkét szereplő valamiképpen az MSZP-hez köthető. A hírcsináló ebben az esetben például nyilvánvalóan a sajtótájékoztatót tartó Fidesz, amely generálta az adott hírt.

Idő szerint nézve a „hírcsinálóknál” azt találtuk, hogy a DK és az Együtt-PM egyre ritkábban tud és akar önállóan híreket generálni, viszont ezzel párhuzamosan egyregyakrabban generál híreket a kormányváltó összefogás, illetve az MSZP. Ez azonban nem érinti a kormányoldal/kormányváltó oldal arányt. Ez utóbbi, illetve a többi hírcsináló megjelenési aránya nem különbözik számottevően a vizsgált időszak három periódusában.

Az egyes csatornák között viszont nagyon nagyok a különbségek. A kormányoldal(kormány, kormánypártok és kormányzati szervezetek) jelenléte a Déli Krónikában a legmagasabb, de az M1 Híradóban is magasabb, mint a kereskedelmi csatornákon. A kereskedelmi csatornák viszont szívesen adnak teret azoknak a híreknek, amelyeket a civil oldal (civil szervezet, szakmai szervezet, érdekvédelmi szervezet stb.) generál.

Az is figyelemreméltó, hogy az LMP egy százaléknál kisebb arányban „hírcsináló” a Déli Krónikában megjelenő hírekben, és a TV2 Tényekben is éppen csak egy százalék a jelenlétük. Az M1 és az RTL esti hírműsoraiban viszont számottevő a jelenlétük hírcsinálóként. Végül a Jobbik leginkább az M1 Híradóba tud bekerülni saját maga által generált hírekkel (például sajtótájékoztatókkal).

Mennyit szerepelnek a hírekben a politikusok? 

A teljes hírfolyam összes hírét nézve a hírek 29 százalékában van hazai politikus szereplő. A hazai vonatkozású közéleti híreknél persze 90 százalék fölött van ez az arány. A politikus szereplők pártállásait nézve azt találtuk, hogy a kormánytag és a kormánypárti szereplők aránya viszonylag állandó, a DK és az Együtt-PM politikusai viszont mostanában ritkábban bukkannak fel a hírekben, mint a kampány elején, és az ő hiányukat nem kompenzálja az MSZP politikusok sűrűbb megjelenése sem. Ugyanakkor a vizsgált időszak harmadik periódusában valamivel gyakrabban jelentek meg a parlamenten kívüli kis pártok, illetve a KDNP politikusai.

Kormánypárti szereplője a Déli Krónika híreinek van leggyakrabban. MSZP politikusok a TV2 hazai vonatkozású közéleti híreiben bukkannak fel az átlagosnál gyakrabban, ám itt kifejezetten ritkák az ilyen hírek. Az Együtt-PM politikusai az RTL Klub Híradójának közéleti híreiben szerepelnek viszonylag gyakran, Jobbik-politikusok pedig az M1 Híradóban.

A hazai vonatkozású közéleti hírekben több mint hatszáz szereplő bukkant fel saját nevével és arcával/hangjával, ám mindössze 11 olyan szereplő van, aki legalább 25 hírben szerepelt. A két legfontosabb főszereplő pedig egyértelműen Orbán Viktor és Mesterházy Attila.

A legfontosabb főszereplők szereplési számai között nincs drámaian nagy különbség.Orbán Viktor azonban csak és kizárólag pozitív jellegű hírekben szerepelt: átadta, beszédet mondott stb. Mesterházy Attila viszont sokszor csak mellékszereplője volt a Simon Gábor ügyeiről szóló híreknek. A Simon Gáboros hírek 41 százalékában Mesterházy Attila is szereplő, és Mesterházy Attila szerepléseinek 17 százalékában bukkan fel Simon Gábor is. 

Ez a jelenség a hazai médiarendszer egészének szempontjából aggályos, ezen kívül felveti az egyes médiumok pártatlanságának megkérdőjelezhetőségét is. A kiegyensúlyozottság és pártatlanság ugyanis alapvető érdeke a média fogyasztóinak, akik különösen választási periódusban a pártokról való információszerzésre is használják a médiumokat. A számok azt mutatják, hogy a hírműsorok alapján a kapott kép több ponton torzít, különösen azokban az esetekben, amikor Orbán Viktor volt a hír főszereplője: róla ugyanis nem jött létre negatív jellegű hír.

 

 


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA