Jogállam lejtmenetben

2010. november 13. 23:14 – Ténytár
|

Az Országgyűlés egyes döntései komoly aggályokat vetnek fel a jogállam jövőjét illetően. Különösen aggasztó, hogy jogállamiságot érintő törvények tárgyalása során a gyorsított tárgyalási menet biztosításához szükséges négyötödös többséget a Fidesz és a Jobbik közösen biztosította. Igaz ez a Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítését lehetővé tevő törvényekre is.

Az olyan lépések, mint az Alkotmány és a törvények érdemi szakmai egyeztetést nélkülöző, gyakori módosítása; a jogállamiságot garantáló intézmények leépítése; vagy a nyílt, politikai lojalitásra épülő közigazgatás megteremtése mind a jogállamiságot, a demokráciába vetett hitet gyengítő intézkedésnek.

Különösen problémás, hogy ehhez a teljes jobboldali blokk támogatása a kormány rendelkezésére áll.

A Fidesz 2010-es választási programjában Navracsics Tibor, a jelenlegi közigazgatási- és igazságügyi miniszter által jegyzett fejezetet olvasván a jogállamiság erősítésének a szándéka olvasható ki: "a Fidesz képes lesz visszaadni a demokrácia iránti bizalmat, a törvényeknek járó tiszteletet és a tekintélyt az államnak... A Fidesz által kínált válasz a joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül." Az ELTE jogi karán oktató, többet között jogot végzett politikus - talán nem véletlenül - nem is nyilvánul meg az alább bemutatott, vizsgálatunk tárgyát képező intézkedésekkel kapcsolatban.

Jogbiztonság

A jogállamiság egyik legfontosabb eleme az Alkotmánybíróság álláspontja alapján a jogbiztonság. A jogbiztonság elve azt jelenti, hogy a jogot alkalmazók pontosan előre láthatják, hogy egyes cselekedetükre, életviszonyukra milyen szabály vonatkozik. A törvények gyakori változtatása éppen ezt az elvet sérti, hiszen így kiszámíthatatlanná válik az egyes személyek jogi helyzete, a vonatkozó szabály. Tekintettel arra, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik az Országgyűlésben, a jogalkotás megfontoltságát, a szakmai és politikai viták lefolytatását garantáló, az Országgyűlés Házszabályában rögzített eljárási rendelkezésektől viszonylag nagy szabadsággal térhetnek el.

Lássuk részletesen azt, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek hatással vannak a jogállamiságra, illetve, hogy az a hatás milyen jellegű. A táblázatban az érték azt jelöli, hogy az egyes intézkedések egy +/-5 pontos skálán mekkora hatással vannak a jogállamra. A negatív értékek esetén gyengítik, a pozitívok esetén erősítik azt.

jogallam_hatas.PNG

A kormánypártok az alkotmányozó többség birtokában 2010. májusa és októbere között az Alkotmányt 6 alkalommal módosították (összehasonlításul: az USA Alkotmányát az 1787-es megalkotása óta eltelt több, mint 200 évben 27 esetben változtatták meg). Az Alaptörvény instabilitása is jelzi a jogrendszer instabilitását, ami - a jogtudomány és a gazdaságtudomány által igazoltan - a gazdaságra is negatívan hat.

Gondoljunk csak bele: ha egy külföldi befektető zöldmezős beruházásának helyszínét választja, akkor az egyik legfontosabb szempont az adott ország kiszámíthatósága: azaz egy gyorsan és gyakran változó jogrendszer a potenciális befektetőket is eltántoríthatja. Ezt a bizonytalanságot tovább erősíteti a 98%-os különadó 2005-ös visszamenőleges hatályú bevezetése is. A már megszerzett és adózott jövedelmek visszamenőleges hatályú adóztatását lehetővé tevő alkotmányos szabály rendkívül negatívan hat nemcsak a belső, hanem a külső viszonylatokban is: ez ugyanis elvileg lehetővé teszi, hogy az állam bármikor, bármely jövedelmet elvonhasson.

Egyeztetések mellőzése

Aggályosnak tekinthető az is, hogy a Kormány és a kormánypárti többség az alkotmányozó többség birtokában megteheti - s az eddigi tapasztalatok alapján meg is teszi -, hogy külön egyeztetések nélkül alkosson törvényeket. Ennek kétségtelen előnye, hogy gyorsan elvégezhető a módosítás. Hátránya azonban, hogy az egyeztetési szabályokat nem véletlenül találták ki. Céljuk nem a döntéshozatal lassítása, hanem megalapozottságának biztosítása. Azaz: ne azonnal és ne csak kevés személy hozhasson fontos döntéseket, hanem érvényesülhessen a "több szem többet lát" elve.

Az egyeztetés elhagyásával gyorsan, de gyakran rendkívül rossz minőségben alkotnak törvényeket. Elég ha csak a kormányzati rendszer alapvető működését szabályozó törvényre tekintünk: e jogszabálynak stabilnak kellene lennie, azonban 2010. május 25-i kihirdetése óta eddig 4 alkalommal kellett megváltoztatni, korrigálva hibáit - sőt, további módosítási javaslatok is az Országgyűlés jóváhagyására várnak.

Kétséges alkotmányosságú törvények

Szorosan kapcsolódik ehhez a problematikához, hogy a kormánypárti többség nem volt képes tisztán alkotmányos törvényeket megalkotni. Amennyiben az alapvető játékszabályokat az Országgyűlés nem tartja be, az nem erősíti az egyes állampolgárok jogkövetésének lehetőségét sem. Gondot jelent az is, hogy az Országgyűlés sok esetben nemcsak az Alkotmány, hanem az Európai Unió szabályait sem vette figyelembe törvényalkotó munkája során. Ez azért problematikusabb, mivel az Európai Unió akár bírságolással is kikényszerítheti az integráció szabályainak érvényesülését.

Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés törvényalkotása sok esetben aggályokat vet fel, akár uniós szankciók alkalmazására is sor kerülhet Magyarországgal szemben. A vitatható alkotmányosságú törvények kérdéséhez köthető az alapvető jogokat, így pl. a tulajdonhoz való jogot (magánnyugdíjpénzárak bevételeinek elvonása, egyes katasztrófák esetén a magántulajdon elvonását lehetővé tevő intézkedések), vagy a szólásszabadsághoz való jogot (az új médiaalkotmány erősen visszaszorító intézkedései)  korlátozó törvények. Az alapvető jogok relativizálása, összekapcsolva a jogállamiság intézményes garanciáinak leépítésével az alapvető jogok széleskörű korlátozását lehetővé tevő állami rend kiépítésével járhat. Ezt a tendenciát erősíti az is, hogy a kormánypárti többség ezen kifogásokra és az Alkotmánybíróság alkotmánysértést megállapító döntésére úgy reagált, hogy a tulajdonhoz való jog védelmében kizárta a népszavazás tárgykörébe nem vonható törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát, azaz lehetővé tette, hogy ne semmithessenek meg nyíltan alkotmánysértő rendelkezéseket.

Folyamatos átalakítás - folyamatos bizonytalanság

"Ahol gyalulnak, ott hullik a forgács" . Ehhez hasonló szemléletmóddal találkozunk a mindennapokban is, amikor a közigazgatásnak az 1990-es rendszerváltást követő gyors mértékű és folyamatos átalakításának olyan mértékű felgyorsítására került sor, amelynek révén még egy az elmúlt húsz év változásain “edzett”, képzett jogász is - nemhogy a jogkereső állampolgár - elveszíti a fonalat, hogy tulajdonképpen melyik szerv is jogosult az ügyében eljárni. Ha nem tudja, hogy mikor, kihez és miért kell fordulnia, nő annak az esélye, hogy tudtán kívül nem tart be valamilyen szabályt - így a közigazgatás jogszerűen szankcionálhatja. Az átalakítások olyan gyorsak és kevéssé átgondoltak, hogy gyakran hónapokon belül többszöri változtatásra is sor kerülhet.

Gondoljunk a 2010. szeptember 1-jével a regionális államigazgatási hivatalok átalakításával létrehozott megyei közigazgatási hivatalok példájára, melyeket  2011. január 1-jével ismét át kívánnak szervezni, ezúttal megyei kormányhivatalokká. Ez a bizonytalanság az állampolgárok mindennapi életében közvetlen hatás kifejtésére képes közigazgatás jogállami jellegét csökkenti.

Rokonok - politikai lojalitás a közigazgatásban

Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a zárt rendszerű államigazgatás nyílt rendszerűvé alakítása, amelyet valószínűleg az önkormányzatok közigazgatásának nyílt rendszerűvé tétele követ majd.

Mit is jelent ez a valóságban? A zárt rendszerű közigazgatásoki azon államok igazgatásai, amelyekben a közszolgák kiválasztásánál az elsődleges szempont a szakértelmük, a politikai függetlenséük, a törvényeknek való feltétlen alárendeltségük és engedelmességük. Ha ezen szabályokat - az esküjüket - megszegik, akkor azért súlyosan felelnek, amíg viszont pártatlanul, igazságosan, törvényesen járnak el, kiemelt munkajogi védelemben részesülnek.

A nyílt rendszerek jelszava ezzel szemben - Andrew Jackson XIX. századi amerikai elnök szavaival: “A zsákmány a győztesé”. Az itt dolgozók kiválasztásánál nem a szakértelem, hanem a lojalitás az elsődleges szempont. Ilyen rendszer működött Magyarországon a szocializmus időszakában. A Csocsó, avagy éljen Május 1! című filmben szereplő - Máté Gábor által alakított - Pék Antal párttikár szavaival élve, ebben a rendszerben a funkcionárius “ott lő gólt, ahová a párt állítja”: legyen az a szociális vagy ne’ adj Isten a környezetvédelmi igazgatás.

Ezekben a rendszerekben a közigazgatási tisztviselők bármikor, indokolás nélkül felmenthetőek - és politikaiakra cserélhetők. Magyarországon 2010 nyarán egy ilyen változásra került sor.  Ez súlyos veszélyeket rejt magában, ugyanis a szakképzett közszolgák a törvényesség őrei is voltak: kötelességük volt felhívni a vezetőik, a politikusok figyelmét a törvénysértésekre, a jogi és szakmai hibákra. Az új rendszerben, ahol állásuk és ezzel megélhetésük is kizárólag a politikus vezető bizalmától függ, kisebb annak a valószínűsége, hogy a szakszerűtlen vagy törvénysértő döntésekre felhívja a figyelmet. Így a kormánytisztviselők munkajogi helyzetének romlása növelheti a közigazgatás vezetőinek a jogszabályok ellenére történő döntését - ezzel rombolva a jogállamiságot, a kiszámítható, jogszabályszerű döntést.

Alkotmánybíróság kasztrálása

Vizsgálatunk szempontjából a legsúlyosabb dilemmákat az Országgyűlés kormánypárti többségének a 98%-os különadóval kapcsolatos eljárása veti fel. E körben ugyanis nem az jelenti a legnagyobb problémát, hogy az alkotmányozó többség nem ért egyet az Alkotmánybíróság döntésével, hanem az, hogy ennek az ürügyén jelentősen korlátozni akarják annak hatáskörét. Az 1989-es alkotmány legfontosabb újítása a jogállamiság védelmében éppen az Alkotmánybíróság intézményesítése volt. Ennek révén ugyanis a jogalkotók - a törvényhozás és a jogalkotással felruházott közigazgatás - felett egy, a jogállamiság elvét alapul vevő, szakmai jellegű intézményes kontroll alakult ki.

Ezen intézményes kontroll az elmúlt 20 évben számos alkalommal biztosította a magyar demokrácia továbbfejlődését, elég ha az alapvető jogok (pl. az élethez való jog, a szólásszabadság stb.), az egyes állami szervek szerepének, az állam pénzügyi mozgásterének az értelmezésére gondolunk. Ez az intézmény valóban korlátozta a Kormány és az Országgyűlés mozgásterét azzal, hogy nem engedte átlépni az alkotmányosság karámjából.

Természetesen mindez nem azt jelenti, hogy egy korlátozott hatáskörű Alkotmánybírósággal vagy éppen Alkotmánybíróság nélkül nem működhet egy demokratikus jogállam - a kétségkívül demokratikus Egyesült Királyságban sem működik ilyen intézmény (bár ott a parlamenti kontroll jóüval erősebb a kormányzat felett, mint a kontinens államaiban)  - azonban ez ahhoz vezethet, hogy az alkotmányosság intézményi garanciáját felváltja a személyi garancia, azaz a jó ízlés, hogy az Országgyűlés és a Kormány gondos mérlegelést követően nem hoz alkotmánysértő döntéseket. Sajnos az eddigi tapasztalatok nem arra utalnak, hogy ez a személyi garancia a rövid demokratikus hagyományokkal rendelkező Magyarországon éppen olyan jól működne, mint az Egyesült Királyságban. Mindezek miatt a jogállamiság intézményi garanciáinak leépítése jelenti a legnagyobb veszélyt.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA