Így tarolta le a médiát a Fidesz 2016-ban

2016. december 30. 09:18 – Ténytár
|

2010 óta a Fidesz folyamatosan építi le és formálja neki tetszőre a magyar médiapiacot. A politikai nyomásgyakorlástól a tulajdonosi szerkezet kierőszakolt átalakításán, a gazdasági kivéreztetésen keresztül a hatósági, az állami és a jogi eszközök használatáig, szinte mindenre akadt példa. 2016-ban a kormánypárt még magasabb fokozatra kapcsolt. Az év elején Andy Vajna állami kölcsönből megkaparintotta  a TV2-öt, megszűnt az ingyenes Metropol és helyére jött a Lokál. A Mediaworks Hungary Zrt. bekebelezte a Pannon Lapok Társasága Kft.-t, továbbá elhallgatott a Class FM, elhallgattatták a Népszabadságot.

Hogy miért lett a szabad média bedarálása ilyen sürgős? 2017-ben már beindul a választásai kampány, így a Fidesz számára kulcsfontosságú lett, hogy még a csapból is a kormánypropaganda folyjék. Orbán most okosabban fogott neki a maradék szabad média teljes letarolásához: korábban gyakorlatilag a teljes Fidesz-média egyetlen ember, Simicska Lajos kezében összpontosult, most azonban több, korábban a médiát kerülő kormány közeli személy jelent a médiapiacon: Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Matolcsy György körei is bejelentkeztek, az állam pedig tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel járult hozzá a terjeszkedésükhöz.

Habár mindig is mozogtak állami pénzek a magyar médiavilágban, de az ellenzékiség vagy a pártatlanság kiütközhetett. Ezt a tendenciát azonban igyekszik a hatalom már a csírájában elfojtani, és egy olyan hálózatot kiépíteni, amelyben csak a saját álláspontjuk diktál. Ez viszont az állampolgároknak nem csak a jogait csorbítja, hanem az közpénzek mozgatása révén a pénztárcájukat sem kíméli.

A TV2 megkaparintása

A TV2 „fideszesítése” már igen régóta szerepelt Orbánék tervei között: a párt gazdasági hátországa a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta ügyködött azon, hogy magas nézettségű kereskedelmi televízióra tegyen szert.  2015 legvégén indult el a dulakodás az addigra már kegyvesztett Simicska Lajos és Andy Vajna kormánybiztos között, hogy ki is kaparinthatja meg a csatornát. 2016 januárjára azonban lezárult az ügy: hivatalosan is az állami kaszinókoncessziókon óriásit kaszáló Vajna lett a tulajdonos, a vásárláshoz pedig közpénzből kapott hitelt.

Szalai Vivien kinevezésével új éra kezdődött a TV2 háza táján: jelentős elbocsátások és személycserék után a csatorna készen állt arra, hogy a bármifajta szakmai kritika nélkül sugározza a fideszes pártpropagandát. Az új igazgató áldásos tevékenységét rövid távon is lehetett látni: a munkatársak úgy menekültek a csatornától, mint a süllyedő hajóról, a nézettség pedig negatív rekordokat döntögetett.

A TV2 hírműsora, a Tények új dimenzió kapuját nyitotta meg a televíziózás történetében. Egyre jellemzőbb, hogy ráküldenek valakit politikusokra, aki az érintett tudta nélkül felvételeket készít róla, majd összeállítanak egy személyeskedő információkkal gondosan teletűzdelt riportot, amely politikai-gazdasági lépésekkel lehet összefüggésben.  Itt már a tudatos karaktergyilkolás a cél: a másik személy szándékos lejáratása pletykákkal, befeketítéssel, sőt, már hírhamisítással.

A szakmaiatlan túlkapások, aktuális kormányérdekekkel megegyező riportok politikai fegyverként működnek. Habár az érintetteket utólagosan megvédik a személyiségjogokat védő törvények, ki emlékszik később arra, hogy a perek milyen eredménnyel zárultak, hiszen mindig nagyobb a botrány szele, mint az igazságé. A fő probléma azonban az lehet, ha az emberek a mesterségesen manipulált médiának esnek áldozatul, akkor válhatnak igazi fegyverré a kormány kezében saját médiumai.

Az origo.hu megszerzése és a vs.hu bedőlése

Miután Lázár Jánosról közölt tényfeltáró cikksorozatot az Origo, kirúgták annak főszerkesztőjét, Sáling Gergőt. Nem sokkal később a tulajdonos Telekom megvált a portáltól, és az a jegybanki pénzekkel és állami hitellel is kitömött New Wave Media kezébe került. A médiacsoport olyan magas árat volt hajlandó áldozni az Origóra, amit a többi piaci szereplő teljesen irreálisnak tartott. A New Wave Media Kft. 13,2 millió eurót, azaz úgy 4,2 milliárd forintot fizettet a legnagyobb elérésű magyar portálért. Ezzel a lépéssel a politikai újságírásban évekkel ezelőtt még magas színvonalat képviselő, legolvasottabb magyar honlapot megszerezte a kormány.

A vs.hu a kormányzattal viszonylag kritikus lapnak számított. Az oldal bedőlését az okozta, hogy főszerkesztő és a vezérigazgató, Száraz István nem árulta el a munkatársaknak, hogy mennyi állami pénzből is gazdálkodik a hírportál. 2016 áprilisában derült ki, hogy a Pallas-alapítványok nagyjából 600 millió forinttal támogatták meg a vs.hu kiadóját, a New Wave Productionst. Ezt is csak azért tudhatjuk, mert az MNB-alapítványoknak nyilvánosságra kellett hozniuk, hogy mire használják fel a közpénzeket. A hírek hallatán, több mint tíz újságíró hagyta ott a vs.hu szerkesztőségét.

Az M1 a totális kormánypropaganda szolgálatában

Ha megnézzük, hogy az államilag támogatott médiának mit sikerült összehoznia például a legutóbbi népszavazási kampány során, akkor láthatjuk, hogy az elvileg „független” médiumok távol állnak a valóságtól – ezt a Democracy Reporting International (DRI) és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kutatásában is bebizonyította. A törvényileg rögzített kiegyensúlyozott, pontos és tárgyilagos hírszolgáltatást az M1-nek nem sikerült biztosítania, ugyanis az M1 híradójában a műsoridőt vizsgálva 95, a hírek számát nézve 91 százalékban beszéltek a kormány álláspontjának megfelelően a kérdésről, a menekülteket negatív színben tüntetve fel. A kormány álláspontját alátámasztó hírblokkok átlagos hossza két perc (118 másodperc) volt, míg ha véletlenül ellenvélemény keveredett a műsorba, az átlagos hossz ilyen esetben hat másodpercre korlátozódott.

Elfogultság tekintetében sem túl jók a csatorna mutatói: az M1 híradója az esetek 86 százalékában választotta kezdőhírnek a menekültválság vagy a népszavazás ügyét, átlagban pedig a híradók műsoridejének 42 százalékát tették ki ilyen jellegű hírek, ami a többi vizsgált csatorna értékének kettő-nyolcszorosa. Ám az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó TV2-nél sem jobb a helyzet: a TV2 elfogultságban alig maradt le az állami médiától: náluk 83 százalék az arány, míg a másik nagy kereskedelmi csatornánál, az RTL Klubnál ez az arány 42 százalék, a műsoridő arányát tekintve pedig a TV2 az idő 89 százalékában visszhangozta a kormány álláspontját, az RTL Klub pedig 39 százalékban.

Az egyoldalúság egy dolog, de fontos kiemelni, hogy a közmédia például a menekültválság kapcsán a hírek torzításától, sőt, a hírhamisítástól sem riadt vissza. A közmédia (és a kormány) feladata elviekben a lakosság felkészítése és tényszerű tájékoztatása lett volna a menekültáradattal kapcsolatban, nem pedig a pánik- és hisztériakeltés.  Az, hogy történtek valóban terrorcselekmények Európában, még nem menti fel a közmédia csúsztatásait, hazugságait. (Korábban már összegyűjtöttük például itt és itt, hogyan torzított a közmédia.)

A Népszabadság beszántása

A Mediaworks Hungary Zrt. 2016. október 8-án bezárta a Népszabadságot. A kiadó azzal indokolta a lépést, hogy a Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal csökkent, és a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt. Gazdasági okokra hivatkozni eléggé álságos, hiszen például a Lokál listaáras reklámbevételeinek 80 százalékát, a Magyar Időknek 63 százalékát, míg a Magyar Hírlapénak közel 50 százalékát közpénzből fizette az állam ebben az évben. Érdemes lenne még megnézni az olvasottságát is ezeknek a lapoknak. A Népszabadságot több mint 37 ezer ember olvasta, az utóbbi három lap eredményei azonban ismeretlenek minden ember számára.

Az, hogy tisztán politikai döntés született, nem pedig „racionális gazdasági lépés”, pont az újság felfüggesztésének a módja bizonyítja: az új tulajdonosi kör megtehette volna, hogy esetleg a jövőben kevesebb újságírót foglalkoztatnak, vagy éppen csak a netes-felületen működtetik tovább a médiumot, ezzel szemben egyik napról a másikra keresztbe tettek a mit sem sejtő szerkesztőségnek. A Népszabadság volt főszerkesztője, Murányi András mindezek után új befektetők után nézett, azonban kevés sikerrel. Murányi elmondta, hogy több olyan emberrel is tárgyalt, aki hajlandó lett volna szponzorálni a lapot, a segítség azonban elmaradt.

 

A Népszabadság volt főszerkesztőjének elmesélése szerint például az egyik „nagytőkés” budai villájában fogadta, és elmondta a főszerkesztőnek, hogy mennyire szereti a lapot, a pénze is megvan a befektetéshez és az üzleti lehetőséget is látja a Népszabadságban, de „mi lesz velem, ha ebbe én belevágok?” – kérdezte a nagytőkés. A kockázat hatalmas, hiszen mi lesz, ha másnap kijön a cégeihez a NAV, és nem tágít, amíg valami terhelőt nem talál? Vagy csak annyi történik vele, mint a norvég alapos Móra Veronikával, akire most már bizonyíthatóan Orbán küldte rá az állami szerveket, és akit a Készenléti Rendőrség vezetett el a munkahelyéről? Hiába nem találtak utána semmit ellene. Egy hasonló akció éppen elég lenne ahhoz, hogy egy üzletember karrierje derékba törjön. Mert, ha valaki üzletel vele ezek után, az szintén kockáztatja a kormány bosszúját. És akkor arról még nem is beszéltünk, miket ásna elő a családjáról a TV2. Ezért nem lehetett folytatni a Népszabadságot. Ezért nem lehet szabadon újságot alapítani, vállalkozni az országban.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 11. és 13. között, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a sajtószabadsággal kapcsolatos attitűdöket, és a Népszabadság felfüggesztésének a megítélését. A megkérdezettek többsége szerint ma Magyarországon a kormánytól nem független a sajtó, miközben tízből közel kilenc válaszadó szerint ez fontos érték.

A magyarok 85 százaléka hallott arról, hogy a Népszabadság felfüggesztette működését, viszont csak egyharmaduk, hogy Fidesz-közeli vállalkozás befolyása alá került. Majdnem minden második megkérdezett valamilyen gyakorisággal olvasta a Népszabadság nyomtatott, vagy online változatát. A legtöbb válaszadó szerint azért nem jelenik tovább meg a lap, mert kritizálta a kormányt és a kormánypárti politikusokat, illetve mert a Fidesz korlátozza a sajtószabadságot.

 

A válaszadók kétharmada szerint jelenleg a Fidesznek van nagyobb befolyása a média működésére, és majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy most, a Fidesz-kormány idején van a kormánynak nagyobb befolyása a sajtóra. A megkérdezettek majd kétharmada szerint ma Magyarországon a sajtószabadság erősen korlátozott, és a közszolgálati médiumok egyoldalúan közvetítenek.

További „leszámolások”

A „g-napként” elhíresült botrány után a Simicskához köthető médiumok számára elkezdődött a visszaszámlálás. Ez év júniusában gazdasági okokra hivatkozva, megszüntették a Metropolt. A Népszabadság szerint a megszüntetés valódi oka, hogy az idei évre készített üzleti tervek egyike sem mutatott nyereséges működést, és már tavaly is 233 milliós veszteséget termeltek. A helyét a június óta létező Habony Árpád-féle állami pénzekkel felpumpált ingyenes lap vette át, nevén nevezve a Lokál. Ha az állami támogatás nem lenne elég, még a Szerencsejáték Zrt. is közel félmilliárddal járult hozzá az újság működtetéséhez.

Szintén a kormánypropagandát erősítheti a jövőben az, hogy Mediaworks Hungary Zrt. megszerezte a Pannon Lapok Társasága (PLT) Kft.-t, amellyel új kézbe került a vidéki lappiac. Ezzel az üzleti húzással közel 25 milliárd bevételű és 1150 munkavállalót foglalkoztató médiabirodalom jött létre. Jelenleg 12 megyében van jelen: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Heves, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Tolna, Fejér, Vas, Veszprém, Zala megyében. Mindez azt jelenti, hogy a megyék többségének vezető hírportáljai is az aktuális kormánypropagandát nyomatják teljes gőzzel.


Forrás: 444.hu

A sajtószabadság margójára

A fenti „bedarálási lista” közel sem teljes: november 19-től például elhallgatott a Class FM, az egyetlen országos kereskedelmi rádió, amely Simicska érdekeltségébe tartozott. (A rádió ma már csak interneten keresztül hallgatható). Ellenőrizetlenül folytak a reklámbevételek a Ripost-hoz és a 888.hu-hoz, illetve a szintén kormány közeli személyek által bekebelezett Napi Gazdasághoz, amely ma már Magyar Idők névvel terjeszti a kormány gondolatait arról, hogy ki a valódi hazafi. Az utolsó független gazdasági lapok egyikét, a Figyelőt, Schmidt Mária családi cége vásárolta fel.

Hogy miért lett a szabad média bedarálása ilyen sürgős? 2017-ben már indul a választásai kampány, így a Fidesz számára kulcsfontosságú lett, hogy még a csapból is a kormánypropaganda folyjék. Orbán most okosabban fogott neki a maradék szabad média teljes letarolásába: korábban gyakorlatilag a teljes Fidesz-média egyetlen ember, Simicska Lajos kezében összpontosult, most azonban több, korábban a médiát kerülő kormány közeli személy jelent a médiapiacon: Schmidt Mária, Mészáros Lőrinc, Andy Vajna és Matolcsy György körei is bejelentkeztek, az állam pedig tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel járult hozzá a terjeszkedésükhöz.

Ebben a timeline-ban pedig összegyűjtöttük az összes cikket, ami megjelent a Ténytáron, hogy 2010-től a Fidesz hogyan alakította saját mintájára a médiát.
 


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA