Fidesz vs. MSZP: az utolsó két kormányzati ciklus összehasonlítása

2014. február 11. 11:00 – Ténytár
|

Tavaly az Orbán-kormány regnálásnak első három évét hasonlítottuk össze a Gyurcsány-kormányéval a két ciklus azonos szakaszaiban. Most újra megnézzük, a mindenkori nagyobbik kormánypárt és az ellenzék támogatottságát, a kormányfőik népszerűségét, a kormányok tevékenységével kapcsolatos elégedettséget, valamint a közhangulatot is.

A kiindulópont továbbra is az, hogy a Fidesz támogatottsága, Orbán Viktor népszerűsége és a kormány munkájának megítélése lényegesen magasabb szintről indult, mint a szocialisták hasonló mutatói 2006-ban. Azonban a ciklus felénél a Fidesz támogatóinak aránya, kormányfőjének népszerűsége ugyanarra a szintre süllyedt, mint négy éve a szocialistáké és azok vezetőjéé. 2013 elejétől azonban a Fidesz - főképpen a rezsidémonnal vívott harcának eredményeképpen - erősíteni tudott. 2013 első hónapjaitól kezdve javulás mutatkozik a jelenlegi kormánypárt és a miniszterelnök népszerűségében, valamint a kormányzással való elégedettségnél és a közhangulatnál is

A két ciklus közötti legnagyobb különbség, hogy hiába csökkent nagymértékben a Fidesz támogatottsága (már-már a Gyurcsány-kormányt idézve), az ellenzék erőtlensége és megosztottsága miatt kényelmesen őrizte vezető helyét a közvélemény-kutatásokban. Az ellenzéki pártok beragadtak a ciklus eleji támogatottságukon, vagy csak kis mértékben tudtak javítani rajta. Bár a bizonytalanok aránya a 2010-es ciklusban kezdeti magasabb szintről soha nem látott mértékben növekedett, mostanra a bizonytalanok számának lassú csökkenésének lehetünk tanúi, ami a választásokig valószínűleg tovább folytatódik.

A Fidesz 2013 elejétől folyamatosan erősíteni tudta támogatottságát a közvélemény-kutatók mérései szerint. Az ellenzék eközben pedig továbbra is a 2010-es karanténban vergődik. A Jobbik 2010-ben elérte támogatottsága maximumát, amelyből a szélsőséges pártokra általánosságban jellemző dilemma miatt (radikalizálódás vs konszolidálódás) valószínűleg nem is fog tudni kilépni. Az LMP kettészakadása leginkább két faktorból adódik, egyrészt gyenge a szervezeti beágyazottsága, másrészt az új választási rendszerből fakadó fokozott kompromisszumkényszer végül a párt belső törésvonalainak megszilárdulását, később a törésvonal menti kettészakadását okozta.

Bajnai Gordon visszatérése 2012 őszén felkavarta a belpolitika állóvizét, de amekkora lendülettel indult az új formáció, olyan hamar fogyott el a kezdeti lendületük - az MSZP-től és az LMP-től is kosarat kaptak, igaz végül a renegát elempések Párbeszéd Magyarországért néven csatlakoztak az Együtt 2014-hez. Végül a tényleges összefogás csak idén januárban született meg, amikor az MSZP és az Együtt-PM bevette a DK-t is a választási szövetségbe és egyúttal a koordinált jelöltállítás helyett a közös lista állítását választották.  

Írásunk összegzi, mit mutatnak a közvélemény-kutatások a jelenlegi ciklusről az előző tükrében. 

A kép kattintásra megnő. 

Az elemzéshez az adatok az Ipsos és a Medián honlapjának archívumából származnak. A további diagramokon a folytonosság hiánya nem fellelhető adatot jelez.

A kormánypártok támogatottsága

Az MSZP 2006-os választások utáni támogatottsága három lépcsőben fogyott el. Az első zuhanás a választások után bejelentett intézkedések, megszorítások következménye volt. Így az akkori kormánypárt igen hamar a 20-25 százalékos tartományban találta magát. Az újabb lépcsőfok a vizitdíj bevezetésének időszakára, 2007 márciusára esik. Ezt a 15-20 százalékos értéket sokáig – 2009 tavaszáig – egészen a kormányválság időszakáig tartani tudták (harmadik zuhanás).

A Fidesz esetében ilyen egyértelmű korszakhatárokról, jelentős fordulópontokról nem beszélhetünk. A kezdeti csökkenés után 2010 harmadik negyedévében még emelkedett valamelyest a támogatottságuk, ám 2012 tavaszáig – egy-egy megtorpanástól eltekintve – egyenletes a csökkenés, majd a két ciklus azonos időszakában fej-fej mellett alakult a két kormánypárt népszerűsége. Majd 2013 első hónapjaitól kezdve javulást láthatunk, amit a többi mutató - a jelenlegi kormánypártok számára – pozitív változása is megerősíteni látszik.

Ahogy az az alábbi ábrán is látszik, az első "rezsicsökkentés" politikai sikere egyértelmű. A 2012 decemberében kommunikálni kezdett lépés még ellenszélbel harcolt a diáktüntetések okozta negatív közhungalat miatt, ám ahogy azok a tavasz elejére kifulladtak, teljes gőzre kapcsolt a kormányzati kommunikáció. Ennek meg is lett az eredménye, a ciklusok 3. éve után élesen kezdett elválni egymástól a két nagyobbik kormánypárt támogatottságának görbéje

 

 

A kormányfők népszerűsége 

Gyurcsány Ferenc második kormányzását igen magas népszerűségi indexszel kezdte, de ahogy akkori pártjának népszerűsége, az övé is lépcsőzetesen, a már tárgyalt események hatására fogyott el. A megszorítások bejelentése 2006 tavaszára 35 százalékos szintre csökkentette a nyár eleji 43 százalékos indexet.

A vizitdíj bevezetése a szocialista miniszterelnök népszerűségét is megtépázta, és a 30 százalék körüli értéken állt, egészen a szociális népszavazásig (2008-ban a Fidesz kezdeményezte a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ellen), amely újabb öt százalékpontos esést eredményezett. Majd a Gyurcsány Ferenc lemondása után Bajnai Gordon miniszterelnökként a kezdeti 24 százalékról 30-ra tornázta fel a népszerűségét.

Orbán – ahogy pártja is – jóval magasabb értékről kezdte meg kormányzását, és egy kezdeti enyhe növekedéstől eltekintve, szinte folyamatosan esett a népszerűsége. Ebben kivétel az előző év középső időszaka, amikor stabilizálni tudta népszerűségi indexét a 30-40 százalékos sávban.

A magas kezdőérték ellenére a ciklus első felében, kormányzatban eltöltött időszak erősen erodálta Orbán népszerűségét. Olyannyira, hogy 2012 elejére népszerűsége hasonlóan alacsony volt a négy évvel azelőtti Gyurcsány-féle értékhez. Azonban az előző ciklushoz hasonló tendencia itt is megtöriktovábbi csökkenés helyett egyértelmű növekedés mutatkozik Orbán Viktor népszerűségében. Hasonlóan, és hasonló időpontban, mint a pártjának esetében is látható (fenti ábra). A miniszterelnök és pártja népszerűsége mára újra megközelíti a 2011 legelején mértet.  

A kormány munkájával való elégedettség

A kormány munkájával való elégedettséget mutató skálán a Gyurcsány-kabinet a 33-as értékről kezdte a választásokat követő nyarat, és a már ismert időpontokban kisebb esésekkel, a 2007-es év végére 26 pontos értéket ért el. Ezt tovább rontotta a szociális népszavazás, így azután megítélése 25 pont alá csökkent, amit tartott Gyurcsány Ferenc lemondásáig. Bajnai Gordon a márciusi 19 százalékos mélypontról szeptemberére 29-re emelte a kormány munkájával való eléggedettséget.

A második Orbán-kormány teljesítményének értékelése – ahogy a többi elemzési szempont esetében is láttuk – ennél jóval magasabb értékről indult (54 pont). A zuhanás mértéke hasonló itt is, hiszen 2010 októberétől szinte folyamatos csökkenést mutat a kormány munkájával elégedettek száma. Azonban ez az egyetlen olyan dimenzió, ahol az értékelés folyamatosan szignifikánsan jobb, mint volt a korábbi ciklus hasonló időszakában.

Itt is ugyanazt figyelhetjük meg, hogy az előző ciklusban a harmadik évhez érve a Gyurcsány-kormány értékelése tovább csökkent (amit az akkori kormányfő lemondása tett teljessé), ezzel szemben a II. Orbán-kormány negatív tendeciája pozitívba fordul ebben a dimenzióban is a 2011 eleji értékhez visszatérve.

A közhangulat alakulása

A második Gyurcsány-kormány regnálásának elején bejelentett megszorítások a közhangulatot is erősen befolyásolták. Pár hónap alatt 42-ről 19 százalékra esett azoknak az aránya, akik úgy gondolták, jó irányba mennek a dolgok. Kisebb korrekciókkal, ez az érték megmaradt egészen a szociális népszavazásig, ami a közhangulatban is újabb romlást idézett elő. A következő lépcsőig, Gyurcsány Ferenc lemondásáig pedig egészen 9 százalékig esett vissza azok aránya, akik a szerint jó irányba mennek a dolgok. Majd a Bajnai-kormány a saját megítélésehez hasonlóan ezt a mutatót is javította az előzőekben látott mértékben.

A második Orbán-kormány időszaka alatt a közhangulat kezdetben pozitív irányba mozdult el, azaz a választók bizakodva figyelték az új kormány kezdeti lépéseit. Egészen a 2011-es év elejéig – egy 2010 októberi csúcspont után bekövetkezett csökkenés eredményeként – tartotta azt a szintet azoknak az aránya, akik úgy gondolták, hogy jó irányba mennek a dolgok, mint a kormányváltás utáni első mérés alkalmával. Innen azonban – apróbb megtorpanásoktól eltekintve – gyors zuhanásba kezdett a társadalom közhangulata. Olyannyira, hogy 2011 végén már csak 15 százaléknyian – két százalékponttal kevesebben, mint a Gyurcsány-kormány azonos időszakában – tartották úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok.

Ez az érték 2012 februárjára pozitív irányba mozdult, de végül egész évben maradt a 20 százalékos szint alatt. Négy évvel azelőtt az érték 17 százalékról 13 százalékra csökkent év végére. Végül pedig 2013 első hónapjaiban újra a megkérdezettek 27 százaléka szerint mentek jó irányba a dolgok, amíg az előző kormány azonos időszakának mélypontja is erre az időszakra esik.. Mára pedig 35-37 százalékon áll a mutató, ami 4 évvel azelőtt 15 százalékon stagnált.

Ugyanezeket a tendenciákat figyelhetjük meg azok körében, akik szerint rossz irányba mennek dolgok.

 

Ellenzék

A jelenlegi ellenzék esetében nem érdemes külön-külön foglalkozni a pártokkal, mert jelentős változás a támogatottságukban a választások utáni szinthez képest nem történt. A jelen elemzés szempontjából érdekesebb az ellenzék támogatottságát összevontan kezelni.

A mostani kormánypárt legnagyobb ellenzéki pártként a 2006-os választások utáni 28 százalékos támogatottsága már annak az évnek a nyarára a 30-35 százalékos tartományba emelkedett, és később – kisebb ingadozásokkal, de folyamatosan ebben a sávban mozgott. Az igazi áttörést 2008 tavasza, az eredményes szociális népszavazás hozta meg a Fidesznek. Támogatottsága ekkor megközelítette a 40 százalékot, majd kisebb csökkenésekkel-növekedéssekkel, de ettől a ponttól a választásokig már nem esett 30 százalék alá.

A jelenlegi ellenzék(összes párt) mögött álló szavazók aránya minimálisan javult 2012 elejére a 2010-es választások utáni állapothoz képest. A legnagyobb különbség a két ciklus között az ellenzék támogatottsága volt. Míg a szocialisták egy népszerű ellenzékkel néztek szembe, addig hiába csökkent számottevően 2010 után a Fidesz népszerűsége, semmi nem veszélyeztette a közvélemény-kutatásokban a vezető szerepét. A baoldali ellenzéki szövetség pártjai továbbra is a tavalyi 20 százalék körüli népszerűségükön stagnálnak.

Mindenesetre az láthatjuk, hogy a többi, fent tárgyalt mutatóval ellentétben, a pártok támogatottsága esetében nem nyílt ki olyan egyérteműen az olló. Ugyanakkor az egykori és a mostani ellenzék támogatottsága között a ciklusok azonos időszakát tekintve szemmel látható különbség van.

Bizonytalanok

Az előző kormányzati ciklusban a bizonytalanok aránya az első év folyamán a 30-35 százalékos sávban mozgott, ezután ugrott a 40 százalékos szint fölé. Egészen a kormányválság, az EP-választás időszakáig, ebben az öt százalékpontos tartományban tartózkodott, és ezen a szociális népszavazás sem változtatott érdemben. Mint ahogy a Gyurcsány Ferenc lemondása sem.

A 2010-es parlamenti választások után a bizonytalanok aránya magasabb volt, mint a négy évvel azelőtti érték. A választási év nyarának végére, a 40-45 százalékos sáv felső határán mozgott az arányuk. Újabb ugrás 2011 tavaszán volt megfigyelhető. Ekkor már a megkérdezettek fele sorolta magát ebbe a kategóriába. 2011 végére a bizonytalanok stabilan abszolút többségbe kerültek a magyar társadalomban – hogy 2012 januárban újabb történelmi csúcsot érjenek el. Idén azonban a bizonytalanok száma is csökken, amelyből a pártpreferenciák alapján elsőroban eddig a Fidesz és csak kisebb részben az ellenzék profitál. A kampány erősödésével és a közelgő választásokkal szinte biztos, hogy a bizonytalanok tábora továbbra is csökkeni fog.


|

Téves információt közöltünk? Elírást talált? Ön másképpen tudja?

Adósságnyomás-mérő

Social

  • RSS feed
  • Twitter
  • Youtube
  • Deicio.us
  • Tumblr
  • iwiw
  • Facebook

Ajánljon hírt

Hiányzik egy téma? Tud arról, amiről mi még nem? Hallott valami érdekeset? Ajánljon nekünk linket!

Hírlevél

Ne aggódj, nem küldünk spam mailt!

Belépés az oldalra vagy regisztráció close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is beléphetsz a Ténytár oldalra::
…vagy egyenesen nálunk



Elfelejtettem a jelszavam

Regisztráció az oldalra vagy close button


Csatlakozz facebookon…
Facebook profilodon keresztül is regisztrálhatsz a Ténytár oldalra::
…vagy regisztrálj egyenesen nálunk
Felhasználói adatok
Hírlevelek
Melyik hírlevélre szeretnél feliratkozni?
CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Ajánljon hírt close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA

Hibajavítás küldése close button




CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA